Áttörés: a CATL új aksijával a repülők is elektromosak lesznek

Rendszeres olvasónk már tudják, hogy igyekszünk óvatosan kezelni a szenzációs akkuinnovációkról szóló bombasztikus bejelentéseket, különösen, ha valami ismeretlen startup sajtóközleményében olvassuk, akiknél állítólag laborban, már valami működik. De teljesen más a helyzet, ha a világ egyik legnagyobb autókiállításán a világ legnagyobb akkugyártója jelent be valamit.

Ez most tényleg áttörés lehet.

Gyártásra készen

A CATL-nek van némi tapasztalata az akkumulátorok tömegtermelése terén, lévén, hogy csak tavaly 390 GWh akkumulátor gyártottak. Így amikor azt állítják,

hogy olyan 500 Wh/kg kapacitású akkucellát állítottak elő, amit még idén gyártásba is tudnak küldeni,

akkor arra érdemes odafigyelni.

CATL Condensed Battery. Forrás: CATL, CnEVPost.

Csak a rend kedvéért, a különböző gyártók nátriumion és LFP akkumulátorai olyan 140-180 Wh/kg körül járnak, az autókba szerelt legfejlettebb NMC/NCA cellák pedig akár a 260 Wh/kg-ot is elérhetik, azaz a most bejelentett új akkucella

a mai legjobb autós aksiknak nagyjából a dupláját tudja az egyik legfontosabb paraméterben.

A Condensed Battery – sűrített akkumulátor – fantázianévvel ellátott újítás a gyártó szerint akár az autókban is megjelenhet majd, de alkalmas arra is, hogy akár repülőkben használják fel.

Nem teljesen váratlan

Az elektromos átállás kapcsán többször hallottuk már, hogy a technológia még sokáig alkalmatlan lesz arra, hogy repülőket, vagy hajókat üzemeltessünk vele, ott bizony szükség lesz a hidrogénre és az e-üzemanyagra.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet, legutóbb például a Tesla befektetői napján ismételte el Elon Musk, hogy szerinte a kontinenseken belüli légközlekedés igenis működhet akkumulátorok segítségével, ott a lélektani határ 450 Wh/kg energiasűrűség lehet. Musk egyébként akkor azt is hozzátette, hogy ilyen cellák gyártása már ma is lehetséges, a kérdés csak az ár.

CATL Condensed Battery. Forrás: CATL, CnEVPost.

Így a CATL bejelentése kapcsán is természetesen ez a sarkalatos pont, hiszen nekik azt azért elhisszük, hogy képesek lesznek a tömegtermelésre, különösen, ha egy alacsonyabb darabszámú, prémium termékről van szó.

Az akkugyártó egyelőre igen keveset osztott meg a technológiáról, azt mondják, hogy mikron méretű adaptív hálót használnak – jelentsen ez bármit is – és nagy kapacitású katódot, illetve egy újfajta anódot alkottak az aksihoz.

A CATL egyébként jelenleg is dolgoznak egy polgári repülőgép gyártóval a gyakorlati megvalósításon, ami azt is jelenti, hogy a repülésben elvárt biztonsági és minőségi követelményeknek is meg fog felelni az akkumulátor.

Bár az új cella bizonyosan drága lesz, a légi ipar azért is jó belépő pont, mert a repülőgépek sok tíz vagy százmillió dolláros árában – bizonyos határokon belül – elférnek az extra költségek. Arról már nem is beszélve, hogy egy jól kihasznált repülőjártnál az alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségek gyorsan visszahozhatják a különbözetet.

A bonyolult, 25-45 millió dolláros árú sugárhajtóművekhez képest a villanymotor felépítése jóval egyszerűbb, így feltehetőleg nem csak olcsóbb lehet, de a karbantartása is költségkímélőbb. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az elektromos légiközlekedés potenciálisan jóval csendesebb is lehet, mint a sugárhajtású.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.