Nem ijedtek meg a madaraktól, de azért leállították a szélturbinákat
Az elmúlt hétvégén négy órára leállították a Borssele-i és az Egmond aan Zee-i tengeri szélerőművek turbináit, miután a madarak vonulását jelző új, kísérleti rendszer a területre „madárbeáramlást” valószínűsített. A Recharge News szerint a hatóságok előzetesen egyeztettek erről a szélfarmok projekttulajdonosaival és a hálózatüzemeltető TenneT-tel is, így a lefékezés nem okozott problémát az európai villamos energia hálózaton.
Igazából nem is voltak teljesen mozdulatlanok a turbinák, mert az átvonulási időben is engedélyezett volt számukra a percenkénti, legfeljebb két fordulat megtartása. De ez azért ott, ahol az ideális szélsebességi tartományban 1 m/s többletsebesség akár 35-40 százalékos teljesítménynövekménybe fordítható át, gyakorlatilag álló helyzetnek számít már.
Az eset kapcsán az Energy Live News arról számolt be, hogy a szélturbinák időleges leállítása egy kísérleti kezdeményezés volt. A tapasztalatokat pedig majd felhasználják, amikor rendszerszintűvé teszik az alkalmazást – tehát azt a speciális modellezést, amivel a madarak térségbeli mozgását előre jelzik. Erre a tervek szerint idén ősszel kerül majd sor.
A madarak védelme kiemelt szempont lesz a terjeszkedő és egyre inkább kiteljesedő északi-tengeri szélipar számára, mivel az erőművek hatással vannak és lesznek az itteni élővilágra, nem csak a tengeri madarak élőhelyeire, de a vándorlási szokásaikra is. A térségben csak Hollandia 70 GW termelőpotenciál megépítését tervezi 2050-ig.
Tavaly augusztusban a dán Orsted és az Egyesült Királyság keleti partjainál dolgozó Wenlock gázplatform tulajdonosai megállapodtak az infrastruktúra újrahasznosításáról. A WindPowerMonthly szúrta ki, hogy az Alpha Petroleum Resources és az Energean is belement: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a gázplatformot afféle nagy fészekrakó hellyé alakítsák át. Illetve: a térségben élő és itt vándorló madarak számára afféle pihenő helyet létesítsenek. A fúrótornyot működtető cégek úgy vélik, hogy jobbat tesznek a természettel, ha az újrahasznosításnak ezt a formáját preferálják, sem mint hogy az egész infrastruktúrát egyszerűen a tenger fenekére süllyesztik.
Egyébként: elkerülik
A hollandok offshore turbinafékezési projektje azért érdekes, mert februárban megjelent egy másik tanulmány is e témában, melyhez az adatokat és információkat két éven át gyűjtötték az Egyesült Királyság offshore szélplatformjainál. A Vattenfall kutatói viszont arra jutottak, hogy az igaz ugyan, hogy a szélturbinák lapátjaival való ütközés kockázatát olykor érvként használják fel a szélenergia használata ellen, de bizonyítható, hogy a tengeri madarak sokkal inkább elkerülik a szélturbinák lapátjait, mint azt korábban gondolták.
A kutatók radarok és kamerák segítségével vizsgálták az Északi-tengerben, Skócia keleti partján, az Aberdeen-öbölben megforduló madarak viselkedését. Az Aberdeen Offshore Wind Farmon különböző sirályfajok (heringsirályok, szarvasirályok, kittiwake-ek, fekete hátú sirályok stb.) mozgását tanulmányozták, és az így dokumentált mozgási mintáiból kirajzolódott, hogy a madarak eleinte mintegy 120 méteres távolságban elkerülik a forgó lapátokat, majd – ahogyan megszokják annak jelenlétét és mozgását – egyre precízebben, egyre közelebb merészkedtek a rotorokhoz. Volt olyan madár, amely 40 méteres közelségig merészkedett. De ami lényeges: a vizsgálat teljes időszaka során egyetlen madár és rotorlapát közötti ütközésre sem került sor.
„Az emberek azt állították, hogy nagyon költséges megoldásokra lenne szükség annak biztosítására, hogy a madarak elkerüljék az ilyen ütközéseket, de az általunk nyomon követett fajok ezt önállóan is remekül megoldják: elkerülik a lapátokat. Úgy tűnik, nagyon is képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez” – mondta Henrik Skov, a projekt vezetője.
