Nem kell már gázolaj a repülőgépek kiszolgálásához Budapesten

Gyakori érv a közúti közlekedés elektromosítási törekvései ellen, hogy minek kell az egészet erőltetni, ha a hajózás és a légiközlekedés – ahol belátható időn belül nem lehet teljesen kiváltani az olajszármazékokat – az autóknál sokkal jobban szennyez. Való igaz, hogy ezek is szennyeznek, de a károsanyag kibocsátás csökkentésére az élet minden területén törekednünk kell, ahol erre technikailag megvan a lehetőség.

A repülés Európában a szén-dioxid kibocsátás 2 százalékáért felel, amin belül meglepően magas, 5 százalék a földi kiszolgálás aránya. Szerencsére ez az a terület, ahol ma már minden további nélkül ki lehet váltani a szennyező dízeleket, és ezt már a budapesti repülőtéren járatokat kiszolgáló cégek is felismerték. Hétfőn személyesen lehettünk szemtanúi annak, ahogy a legnagyobb magyarországi repülőtéren megtörténik az első olyan járatforduló, amit tisztán elektromos hajtású járművekkel intéz a Menzies.

A földi kiszolgálás 40%-át adó Menzies 2016 óta zöldíti az eszközparkját. A folyamatot a csomagszállító vontatókkal kezdték, és ma már ebből a járműtípusból csak elektromos van a flottában.

De hétfőn nem ez volt az első jármű, ami az érkező Wizz Air Airbus A321 neo géphez gurult, hanem két önjáró lépcső, amiket a kezelőiknek húzni nem, csak irányítani kellett. A lépcső alá beépített motorok nem csak a nehéz szerkezet mozgatását, de a megfelelő szintre való felemelést is segítik, és az akkumulátorok a megfelelő világításhoz is biztosítanak energiát. A szlovén gyártmányú elektromos lépcső ráadásul a hibridekkel ellentétben valóban „öntöltő”, ugyanis a korlátok oldalán lévő 6 tábla napelem biztosítja, hogy az akkumulátorok folyamatosan fel legyenek töltve. Az elmúlt 12 hónapban mindössze két alkalommal kellett az akkukat külső forrásból tölteni, amikor a hosszabb ködös időszakban nem tudta tölteni magát. Ezt leszámítva külső energiát a lépcsők működése nem igényelt. (Nagyobb távolságokra nem saját energiából, hanem vontató után kötve utaznak.) Szinte hihetetlen, hogy néhány éve még erre a feladatra is dízelmotorokat használtak.

A betonplaccon álló repülőgépek áramellátását a földi kiszolgáló személyzet biztosítja (bár valamennyi ideig saját akkuról is elboldogulnak). Ezt a feladatot a GPU, vagyis a Ground Power Unit biztosítja. Ma már ez sem feltétlen kell dízelgenerátor legyen, hiszen a 90 kW-os teljesítményt egy utánfutóra tett akkupakk is képes biztosítani. Az akku kapacitását ugyan nem sikerült megtudni, de az eszköz kijelzője szerint teljesen feltöltve kb. 10 órányi működésre képes – bár az a gyanúm, hogy nem maximális, 90 kW-os teljesítmény mellett. A lényeg, hogy Budapesten ezek egy teljes munkanapot is kibírnak közbülső töltés nélkül. A Menzies helyi flottájában a bemutatón használt modellből három, egy kínai gyártásúból négy példány működik.

Amíg az utasok cseréje és a gép takarítása megtörténik, a földi személyzetnek friss vízzel kell feltöltenie a gép tartályait, és le kell engednie a szennyvizet. Ez a két művelet két azonos kinézetű és tudású elektromos járművel történik, de a szigorú higiénés szabályok miatt ezek egyszerre nem tartózkodhatnak a gép közelében, hogy elkerüljék a tiszta víz szennyeződését. Bár a víz mozgatása nagy teljesítményű szivattyúkat igényel, a járművek által megtett kis távolságok miatt nincs szükség nagy akkumulátorra.

A csomagok ki- és berakodásához használt futószalag szintén elektromos mozgatású. Ezek modernizálását évekkel ezelőtt savas ólomakkuval szerelt változatok beszerzésével kezdték, de teszteltek lítium-ion akkus, átépített változattal is. A legmodernebb akkutechnológiát használó példányokat már elég 3-4 naponta tölteni. Ma már a 20 gépet számláló állományból mindössze háromban van dízelmotor.

Persze a leglátványosabb egy ilyen repülőgép kiszolgálásánál mindig a vontató jármű, amiből a cégnek már Budapesten is van egy tisztán elektromos meghajtású, 27 tonnás modellje. A repülőgépeket a parkolóhelyről kitoló vontatók szintén végigdolgoznak egy napot töltés nélkül, bár ezeknél sem a nagy tömeg, sem pedig a méret nem akadály, hogy nagy akkukkal készüljenek. Az elektromos hajtás képességeit jól példázza, hogy a gépek mozgatásához szükséges erőt mindössze egyetlen villanymotorral meg tudják oldani, aminek nem kell látványosan (vagy inkább hallható módon) erőlködnie. Néhány méterre álltam a járműtől, amikor elkezdte kitolni az A321 Neot, de mivel épp nem oda néztem, észre sem vettem. A Guangtai (kínai) gyártmányú vontató CATL által gyártott 175 kWh-s LFP akkucsomagját 3×64 A-es ipari csatlakozóra (43 kW) kötött AC töltővel töltik, de a CCS csatlakozón keresztül bármelyik szabványos DC töltővel is fel lehet tölteni.

Ilyen vontatóból teszt jelleggel használtak már korábban is elektromost, de a savas ólomakkumulátorok egy ilyen forgalmú reptéren már nem képesek tartani a lépést az igényekkel. Nagyjából három repülőgép mozgatása után tölteni kellett az akkukat, és a lassabb töltés miatt túl hosszú időre estek ki a munkából. Ezért a Menzies végül egy kisebb forgalmú repülőtérre helyezte át a járművet, és Budapestre lítium-ion akkusat rendeltek. Ez már nem csak a parkolóból tudja kitolni a repülőgépeket, de akár a távoli hangárokba is képes elhúzni őket, ha karbantartásra kell menjenek. A legnagyobb gépekhez egyelőre még dízeles járművet használnak, de tervezik eggyel nagyobb teljesítményű vontató beszerzését is.

A kínai gyártmányú vontató 240 ezer euró, és kb. 20%-kal olcsóbb, mint az európai vetélytársai. A többi vontató cseréjénél egyébként akár az átépítés is opció lehet.

A flotta november végén, december elején egy Guangtai elektromos reptéri busszal bővül, ami szintén egy egész napot ki fog bírni töltés nélkül. A repülőgépek személyzetének szállítására már most is elektromos Opel Zafirát használnak, a Menzies dolgozók pedig Dacia Springgel és Volkswagen e-Up-pal közlekednek a reptéren belül.

A Menziesnek 400 eszköze van Budapesten, ezek 40%-a elektromos, így a Wizzair járatok harmadát tisztán elektromosan tudják kiszolgálni.

Bővíti töltőinfrastruktúráját a budapesti repülőtér

A Budapest Airport által a CEF (Connecting Europe Facility) pályázaton nyert támogatásából 83 töltőállomáson száznál is több töltőpont létesül, ami lehetővé fogja tenni, hogy a közeljövőben akár az összes földi kiszolgáló járművet elektromosra cseréljék. Az energiát a reptér a jövőben részben saját naperőműből tervezi biztosítani, amiről nappal, a csúcsidőszakok között a járművek egy része közvetlenül, a hálózat kihagyása nélkül is tölthető lesz.

A vontató kapcsán természetesen feltettük a kérdést, hogy anyagilag megéri-e a váltás. Az eddigi, nagyjából egyéves tapasztalat alapján a kétszeres vételár ellenére is kijön a matek, hiszen jóval olcsóbb az üzemeltetés. Ráadásul ezalatt az idő alatt az is kiderült, hogy az elektromos hajtású változatnak jóval kisebb a szervizigénye is.

Elvileg hallanunk kellett volna, hogy berregő dízelek nélkül mennyivel csendesebb a repülőgép környezete, de az az igazság, hogy a felszálló és taxizó gépek miatt ez mindaddig nem tűnt fel, amíg el nem ment mellettünk egy másik földi kiszolgáló cég régebbi, dízeles csomagszállítója.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.