A naperőműveket vagy inkább Paksot szabályozzuk le túltermelés idején?

„Atom vagy nap?” – teszi fel a kérdést a Telex „Csúcsra pörögtek a magyar naperőművek, de ez megrövidítheti Paks I. életidejét” című cikkében. A szerző írásában beszámol arról, hogy idén többször is vissza kellett terhelni Paksot a napelemek túltermelése miatt, majd esténként „teljesen elszálltak az árak, sok import kellett, vissza kellett emelni Paks termelését, és sokszor még a gázerőműveket is be kellett kapcsolni.”

Ezt követően megjegyzi, hogy Paks 2-t már rugalmasan szabályozható erőműként tervezték meg, ám Paks 1 élettartamát lerövidíthetik a visszaterhelések, mivel a nyomás és a hőmérséklet változásai többlet-igénybevételt jelentenek az erőmű egyes komponenseinek.

A szakemberek szerint a naperőművek sokkal könnyebben és költséghatékonyabban volnának leszabályozhatóak, ám a jelenlegi pénzügyi-jogi keretek között az egyes piaci szereplők nem érdekeltek abban, hogy így tegyenek. A cikk szerzője ezért azt javasolja (vélhetően az általa megkérdezett szakértők, pl. Aszódi Attila sugallata nyomán), hogy egy olyan új ösztönzőrendszert kellene kialakítani, amely Paks érdekeit is szem előtt tartaná – értsd: ne a reaktorokat szabályozzák vissza túltermelés esetén.

Amiről viszont nem ejt egy szót sem a szerző, az az energiatárolás, pedig amikor a kormány gazdaságpolitikáját kell ekézni, akkor az akkumulátorgyárak kérdése rendszeresen terítékre kerül a Telexnél, ám egy energetikai témájú cikknél az akkumulátorok alkalmazása még csak fel sem merül.

Ez a vakfolt, illetve az atom vagy nap hamis dilemmája nehezen érthető, hiszen ha lenne megfelelő mértékű energiatárolásunk, akkor a kényszerexport és a reaktorok leszabályozásának problémája is kevésbé lenne releváns. Ráadásul az akkumulátoros energiatárolók telepítése már megjelent a kormány terveiben, és a piaci szereplők is komoly potenciált látnak benne.

Hogyan csinálják Kaliforniában?

Kaliforniában hasonló a helyzet annyiban, hogy szintén van nap- és atomenergia is a mixben, igaz, más arányban. Napközben ott is problémát jelent a túltermelés, míg esténként a túl kevés energia okoz gondot, de nem a leszabályozásban látták a megoldást, hanem az energiatárolásban. Akkumulátoros energiatárolókat építettek. Sokat, és nagyokat.

Az egyikről, a Moss Landingben található, jelenleg 932,5 MW/3730 MWh-s, akkumulátortelepről mi is beszámoltunk annak idején. De ez a projekt csak egy a sok közül.

A Kaliforniában épülő óriásakku már egy paksi reaktorblokknak is kihívója lehetne

A nyugati parti állam korábban notórius volt a megbízhatatlan hálózatáról és az áramszüneteiről, amit a zöld átállás kritikusai a megújuló energia erőltetésének számlájára írtak. De az elmúlt néhány évben az energiatárolásnak köszönhetően sokat javult a helyzet.

2020 óta Kalifornia hálózata 18,5 gigawattnyi új kapacitással bővült. Ebből 6,6 gigawatt akkumulátor, 6,3 gigawatt napenergia, 1,4 gigawatt pedig napenergia és tárolás kombinációja. Egy gigawatt körülbelül 750.000 háztartást tud ellátni energiával. Ezek a kapacitások még akkor is elegendőek lehetnének, ha Kaliforniában egy olyan újabb súlyos hőhullám következne be, mint ami 2020 augusztusában gördülő áramkimaradásokat okozott a régióban – írta a Bloomberg.

Az állam energiatárolóinak összteljesítménye már a tavasszal átlépte a 10 GW-ot, ez több mint tízszeres növekedés a 2019-es 770 MW-hoz képest, adta hírül a kormányzó hivatala. Tegyük még mellé azt is, hogy a hálózati terhelés egy átlagos nyári napon valahol 25 és 45 GW között szokott ingadozni, és akkor máris látszik, hogy mit jelent ez a 10 GW. Olykor már az is előfordul, hogy az akkumulátorok minden más energiaforrást megelőzve járulnak hozzá az ellátáshoz.

Június 17-én este 8 óra körül a lila színnel jelzett akkumulátorok minden más energiaforrásnál több áramot tápláltak be a hálózatba. Forrás: CAISO

A következő években, amellett, hogy a lítiumalapú, rövidebb kitárolási idejű akkumulátorok kapacitását továbbra is bővítik, a hosszabb időtartamú energiatárolás fejlesztését helyezik előtérbe, hogy ne csak az esti csúcsidőszak óráit tudják áthidalni.

De megnézhetjük Nyugat-Ausztrália példáját is, ahol már 36%-os arányt értek el az időjárásfüggő megújulók, miközben szénerőművek biztosítják a zsinóráramot – ezek rugalmasság szempontjából nagyon hasonlóak az atomerőművekhez. Ami külön nehézséget okoz, hogy az állam hálózata teljesen elszigetelt az ország többi részétől, így nem számíthatnak exportra/importra, csak saját magukra. Ennek fényében különösen figyelemre méltó a nap- és szélenergia 36%-os aránya.

Forrás: opennem.org.au

A helyzet kezelése érdekében már épül egy 560 MW/2240 MWh-s akkutelep Collie városában. Ez az egyetlen létesítmény az átlagos hálózati terhelés 20%-át lesz képes lefedni 4 órán keresztül, így jóval kevesebbszer kell majd a leszabályozás eszközéhez nyúlni.

A hálózati léptékű energiatárolás többé már nem scifi, hanem létező gyakorlat, ami Magyarországon is kezd lassan gyökeret verni, így nem csak abból lehet választani, hogy melyik erőművet szabályozzuk le.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.