HALLASSUK A HANGUNK!

Írd alá Te is a GEVA (Global EV Alliance) nyilatkozatát!

A Kaliforniában épülő óriásakku már egy paksi reaktorblokknak is kihívója lehetne

A januári hírösszefoglalónkban már röviden írtunk arról, hogy tavaly év végén a kaliforniai Moss Landingben beüzemelték a világ legnagyobb akkumulátorát. A Vistra 300 MW/1200 MWh-s akkumulátora a cég tulajdonában lévő, korábban már részlegesen leállított Moss Landing Gázerőmű területén épült, és arra a célra tervezték, hogy a napközben olcsón megvásárolt napenergiát az esti csúcsidőszakban magasabb áron értékesítse.

Az azóta eltelt időben napvilágra került néhány a projekttel kapcsolatos új információ, ezért úgy gondoltuk, hogy ennek ürügyén érdemes egy kicsit újra elővenni a témát. A beruházás ugyanis a méreténél fogva képes érzékeltetni azt, hogy mire lehet képes a jövőben az energiatárolás technológiája.

A régi technológia átadja helyét az újnak

A 400 millió dollárból (kb. $330/kWh) megvalósult projekt beszállítója az LG Energy Solutions több, mint 4500 darab, JH4-es cellákat tartalmazó akkumulátor szekrényt szerelt össze a megrendelő számára, amelyek össztömege meghaladja a 10 ezer tonnát is.

A Vistra az akkumulátorokat és az invertereket az egykori gázerőmű épületén belül, illetve az épületek mellett helyezte el. Ez azért előnyös a számára, mert így meg tudott spórolni némi építési munkát, és a „parlagon heverő” hálózati csatlakozást is ki tudja használni, melynek kiépítése jelentős költségtétel lenne.

Moss Landing kívülről… Kép: insideevs.com

A Moss Landing Gázerőművet az 50-es években kezdték építeni, de a legrégebbi az egységeit a 90-es években leállították, és lebontották. A 60-as években elkészült 6-os és 7-es egysége 2016-ban állt le, ezeknek az épületei adnak helyet az akkutelepnek. A 2000-es években épült modernebb kombinált ciklusú turbinák viszont egyelőre az energiatárolóval párhuzamosan fognak tovább működni. Az erőmű 2016-ban még 2560 MW-os kapacitással rendelkezett, de mára ez 1060 MW-ra csökkent, a felszabaduló helyet és hálózati csatlakozást pedig már nem egy újabb turbina, hanem akkumulátorok fogják kihasználni.

… és belülről. Kép: insideevs.com

Az első fázis decemberi elkészülte után megkezdődtek a második fázis kivitelezési munkái is. A néhány hónapon belül elkészülő beruházás további 100 MW/400 MWh-val fogja bővíteni a már így is világrekordernek számító energiatárolót.

Sok jó akkumulátor kis helyen is elfér

De nemcsak a Vistra, hanem Kalifornia legnagyobb közműcége, a PG&E is kihasználja a helyszín nyújtotta előnyöket. Ők ugyanis egy 182,5 MW/730 MWh-s akkumulátortelepet építenek a szomszédban, amelynek a Tesla a beszállítója, és várhatóan még az idén üzembe fog állni.

Az épület túloldalán pedig a PG&E akkutelepe épül. Kép: Teslarati

Összesen tehát 582,5 MW/2330 MWh akkus tárolókapacitás fog hadrendbe állni még az idén. De ez még nem minden. A Vistra ugyanis tavaly engedélyt kapott a további fejlesztésre, amely alapján lehetősége lesz 1500 MW/6000 MWh-ra bővítenie az akkumulátortelepet. Ez egyelőre csak egy lehetőség, amellyel akkor fognak élni, ha a piaci viszonyok indokolják. Az akkumulátortelep dedikált célja a betárolt napenergiának az esti órákban való felhasználása, és mivel Kaliforniában dinamikusan nő a napenergia aránya, így elég valószínű hogy a jövőben fokozódni fog az igény az akkumulátorok iránt, ezért a bővítés megvalósulásának jók az esélyei. De a PG&E is rendelkezik egy opcióval a Teslával szemben, amely alapján 1100 MWh-ra növelheti a saját tárolókapacitását.

Mire is elég ennyi akkukapacitás? Egy paksi reaktorblokk 500 MW teljesítmény folyamatos leadására képes. Ha csak a biztosan megépülő mennyiséget nézzük (582,5 MW/2330 MWh), akkor a két tároló – a kisütés mélységétől függően  – hozzávetőleg 4 órán keresztül képes 500 MW-ot leadni. De ha valamennyi fázis megépül, akkor a teljes tárolókapacitás 7100 MWh lesz, ez pedig 12 órán keresztül is képes lesz 500 MW teljesítmény leadására. Így például a napközben betárolt energiát képes lenne este 7-től reggel 7-ig folyamatos 500 MW-os teljesítménnyel visszatáplálni a hálózatba.

Persze egy atomerőmű nonstop képes erre, viszont azt se felejtsük el, hogy az energiatárolók nem önmagukban, hanem a megújulós termelőkapacitásokkal együttműködve üzemelnek. Egy korábbi cikkemben bemutattam a RethinkX tanulmánya alapján, hogy egy megfelelően paraméterezett, időjárásfüggő termelőkből és tárolókból álló rendszer képes biztosítani a folyamatos áramellátást. Hogy ez tényleg így van, az józan ésszel belátható, a vita tárgya most már inkább az szokott lenni, hogy fizikailag és pénzügyileg lehetséges-e az ehhez szükséges tárolási kapacitás kiépítése.

Ahogyan egy korábbi cikkemben is bemutattam, Amerikában exponenciális az energiatárolási paic növekedése, ez pedig egyenes úton vezet ahhoz, hogy egyre nagyobb kapacitások épülnek ki. És mint tudjuk, az ár a legyártott mennyiség függvénye (Wright törvénye), ezáltal évről-évre olcsóbbá válik a technológia, ami további keresletnövekedéshez vezet, és így tovább. Mostanra már odáig jutottunk, hogy gázerőműveket válthatunk ki megújulókkal és akkumulátorokkal, és aligha fogunk itt megállni.

Mint a kaliforniai példa is mutatja, a korábban elképzelhetetlennek tartott mennyiségű energiatárolási kapacitások kiépítse fizikailag és pénzügyileg is megvalósítható. Éppen ezért itt lenne az ideje, hogy leszámoljunk az olyan idejétmúlt berögződésekkel, amelyek szerint az ipari méretű energiatárolás megoldhatatlan feladat, vagy valamiféle csodaszámba menő technológiai áttörésre lenne szükség hozzá.

 

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.