Így termelt áramot Európa 2024-ben: 10 százalék alá esett a szén

Az Európai Unió villamosenergia-termelésének átalakulása a kihívásokkal teli politikai és gazdasági körülmények ellenére 2024-ben is töretlen lendülettel folytatódott. A napenergia erőteljesen növekedett, és első alkalommal előzte meg a szenet. A fosszilis energiát hasznosító erőművek termelésének visszaesése 2023 után tavaly is folytatódott, ennek köszönhetően az EU villamosenergia-ágazatának kibocsátása a 2007-es csúcsérték felére esett, és tovább mérséklődött az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk – derül ki a londoni székhelyű agytröszt, az Ember legújabb jelentéséből.

A következőkben ennek a jelentésnek a legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.

Az EU villamosenergia-termelése 2024-ben

Az EU tagországai tavaly 2742 TWh (+1,7%) villamos energiát állítottak elő, amelyből 17 TWh-t exportáltak – az export legnagyobb részét a Franciaországból az Egyesült Királyságba irányuló szállítás tette ki. A kontextus kedvéért a fenti számot kiegészítenénk azzal az információval, hogy az Unió villamosenergia-termelése a világ teljes felhasználásának kevesebb mint az egytizedét, a kínai értéknek pedig kevesebb mint a harmadát érte el.

A tagállamok áramfogyasztása 2024-ben 1,2%-kal (31 TWh-val) növekedett 2023-hoz képest, ugyanakkor a 2019-es értéktől még mindig több mint 5%-kal elmaradt.

A fosszilis energia már csak alig 29%-ot ért el a villamosenergia-mixen belül, amitől alig hajszálnyira maradnak el az időjárásfüggő megújulók – nagyon valószínű, hogy az idei évben meg fog történni a fordulat.

Bár voltak rövidebb ideig tartó megtorpanások, ilyen volt például a Covid miatti lezárásokat követő visszapattanás, a legnagyobb kibocsátással járó energiaforrások visszaszorulása mostanra már tendenciózusnak nevezhető.

Évtizedes időtávon látványos a változás:

Fosszilis energia

2024-ben az EU fosszilis villamosenergia-termelése 75 TWh-val (-9%) csökkent az előző évhez képest, és 793 TWh-val több mint negyven éves mélypontot ért el, összességében pedig az uniós villamosenergia-termelés 28,9%-át tette ki. Bár a visszaesés nem olyan mértékű, mint 2023-ban, a csökkenés annak ellenére következett be, hogy mind az energiafelhasználás (+31 TWh), mind a nem uniós országokba irányuló nettó export (+15 TWh) enyhe növekedést mutatott.

A szénből és a földgázból történő áramtermelés 2023-hoz képest 16%-kal, illetve 6%-kal csökkent. Ennek következtében az EU villamosenergia-ágazatának szén-dioxid-kibocsátása 9%-kal, 585 millió tonnára, azaz a 2007-es csúcsérték kevesebb mint felére zuhant.

A szénerőművek részesedése először csökkent az EU villamosenergia-termelésének 10%-a alá, egészen pontosan 9,8%-ra (269 TWh). A szén 16 tagállamban a villamosenergia-mix kevesebb mint 5%-át tette ki, miközben a teljes EU-s szénfelhasználás nagyja két országban, Németországban (39%) és Lengyelországban (34%) koncentrálódott, de még ezekben az országokban is 17%-kal, illetve 8%-kal csökkent a szenes áramtermelés az előző évhez képest. Az elmúlt öt évben Svédországban, Ausztriában, és Portugáliában is bezárták a szénerőműveket, így összesen már tízre emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahol nincs működő szénerőmű a rendszerben.

A földgázból történő áramtermelés tavaly már az ötödik egymást követő évben csökkent, és az EU villamosenergia-termelésének 15,7%-ára (430 TWh) esett vissza. A csökkenés itt is széleskörű volt, a 26 felhasználónak számító ország közül 14-et érintett, kiemelendő közülük Olaszország (-2%), Spanyolország (-19%) és Hollandia (-5%).

Atomenergia

A nukleáris energiatermelés 2024-ben 4,7%-kal (+29 TWh) növekedett, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy Franciaországban magasabb volt a reaktorok kihasználtsága. Az atomenergia 649 TWh-val az EU-s áramtermelés 23,7%-át biztosította tavaly, amivel az első helyen áll az egyes energiaforrások rangsorában.

Tradicionális megújulók

A korábbi évek aszályait követően 2024-ben kedvezőbben alakult az időjárás a vízerőművek számára, így termelésük közel 10%-kal (+32 TWh) volt képes növekedni. A vízenergia 362 TWh-val az EU-s villamosenergia-mix 13,2%-át biztosította. Ha ehhez még hozzáadjuk a bio- és az egyéb megújuló energiákat, akkor 519 TWh-val már 19%-ról beszélhetünk.

Időjárásfüggő megújulók

A szél- és napenergia az EU villamos energiájának 28,5%-át biztosította 2024-ben, közel két százalékponttal többet, mint az előző évben, ezzel a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya is hasonló mértékben, 45%-ról 47%-ra emelkedett.

A szélenergiás kapacitások bővítését az elmúlt néhány évben a globális makrogazdasági kihívások és a szabályozási akadályok kombinációja hátráltatta. A szélenergia azonban továbbra is versenyképes a fosszilis energiaforrásokkal szemben, és a közelmúltbeli politikai változások kezdenek eredményeket mutatni: a turbinák megrendelései, az aukciók volumene és az engedélyezési arányok is növekednek.

Bár a kapacitásbővítések 2024-ben is folytatódtak, a szélviszonyok kedvezőtlenebbek voltak, mint 2023-ban. A szélenergia-termelés éves szinten így csak 7 TWh-val emelkedett, ami alacsonyabb növekedési ütem, mint a 2019 és 2023 között tapasztalt évi átlag 30 TWh. A szektor 477 TWh-val a teljes EU-s áramtermelés 17,4%-át biztosította 2024-ben.

Több tényező is arra utal, hogy a szélenergia-termelés a következő években emelkedő tendenciát fog mutatni. Az Ember várakozásai szerint az éves kapacitásbővítés a 2024-es 13 GW-ról 2030-ra közel 30 GW-ra emelkedik. Ezen túlmenően a tengeri szélenergia, amely GW-onként több villamos energiát termel, mint a szárazföldi létesítmények, várhatóan egyre nagyobb arányt fog kitenni az új kapacitásokból.

A napenergia 304 TWh-val 11,1%-os arányt ért el az energiamixen belül. A 2024-es 54 TWh-s (+22%) növekedés új rekordot jelentett az ágazat számára.

A tavalyi évben tapasztalt növekedési ütem már most meghaladja a legújabb nemzeti célkitűzések által megkövetelt mértéket, ami rávilágít arra, hogy a kormányok szakpolitikai intézkedései csak loholnak a gyorsan változó piaci trendek után.

A telepített napenergia-kapacitás 2024-ben elérte a 338 GW-ot, és ha a jelenlegi növekedési ütem folytatódik, az EU továbbra is jó úton halad afelé, hogy 2025-re teljesítse a REPowerEU által kitűzött 400 GW-os célt. A jelenlegi növekedési ütem fenntartása emellett elérhetővé tenné a 2030-ra vonatkozó 750 GW-os uniós napenergia-célkitűzést is.

2024-ben minden EU-s tagországban növekedett a napenergia-termelés. 2024-ben 16 ország termelte villamosenergiájának több mint 10%-át napenergiából, hárommal több, mint 2023-ban.

A háztetőkre szerelt rendszerek és a napelemparkok mellett új innovatív megoldások is kezdenek terjedni: Németországban fellendült az erkélyeken történő napenergia-hasznosítás, és a politikai döntéshozók is kezdenek ráébredni az agrofotovoltaikában rejlő hatalmas potenciálra.

A csúcsidőszakokban a legnagyobb kapacitásokkal rendelkező országokban a napenergia már majdnem meghaladja a felhasználást. Az EU 12 országában is előfordult, hogy a napenergia-termelés legalább egy órában az áramszükséglet minimum 80%-át fedezte. Hollandiában és Magyarországon 2024-ben több mint 70 olyan nap volt, amikor a napenergia az ország teljes szükségletének több mint 80%-át fedezte a csúcstermelés órájában. Ez jelentős ugrás 2023-hoz képest, különösen Magyarország esetében, ahol 2023-ban a napenergia-termelés csúcsteljesítménye mindössze 10 napon érte el a hazai kereslet több mint 80%-át.

2024-ben a déli órákban a napenergia már gyakran nullára vagy negatív tartományba szorította az áramárakat. A negatív árú vagy nullás órák 2024-ben gyakoribbá váltak 2023-hoz képest, és gyakorlatilag mindenhol előfordultak az EU-ban.

A negatív árak és a napon belüli növekvő árkülönbségek azt jelzik, hogy több rugalmasságra van szüksége a hálózatnak. A fogyasztók pénzt takaríthatnak meg azzal, hogy a felhasználásukat a napenergia-termelés és az alacsony árak időszakára helyezik át, a piaci szereplők pedig a napenergia időbeli (tároláson) vagy térbeli (export) átcsoportosításából profitálhatnak. Az akkumulátor-üzemeltetők például bevételre tehetnek szert abból, hogy akkor vásárolnak energiát, amikor délben alacsonyabbak, és akkor adnak el, amikor az esti keresleti csúcs idején magasabbak az árak.

Egy könnyen elérhető megoldás a naperőművel társított akkumulátor, melynek révén a termelők jobban kontrollálhatják a kapott árakat, és elkerülhetik, hogy napközben alacsony áron értékesítsenek. A naperőművekkel együtt kiépített energiatárolás az elkövetkező években iparági standarddá válik, mert ez a megoldás javítja az ágazat üzleti lehetőségeit. Ezt támasztja alá egy nemrégiben készült, a németországi termelési költségekről szóló tanulmány is, amely szerint a hálózati méretű akkumulátorok és a napenergia kombinációja olcsóbban termelhet villamos energiát, mint a meglévő szén- vagy gázerőművek.

Ha már a pénzügyi kérdések szóba jöttek, érdemes megemlíteni azt is, hogy az Ember becslései szerint az EU az elmúlt öt évében a szél- és napenergia-kapacitás bővülése nélkül 59 milliárd euróval többet költött volna fosszilis tüzelőanyagok importjára.

Címlapkép: Enel

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.