Így alakult Magyarország áramtermelése az év első 9 hónapjában
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a héten publikálta a szeptemberi előzetes adatokat az elektromos energia termeléséről, fogyasztásáról, és az import arányáról, így most már a rendelkezésünkre állnak az első három negyedév számai. A következőkben áttekintjük, hogyan befolyásolta a járvány az ország áramfogyasztását, hogyan változott az energiatermelésünk az előző évekhez képest, na és persze azt is, hogy honnan származott a villanyautókba töltött áram.
Fogyasztás, termelés, import
A januártól szeptemberig terjedő időszakban 33 972 GWh volt az ország áramfogyasztása, ami 2%-kal kevesebb az előző év azonos időszakának fogyasztásánál (34 676 GWh). Ez a kis szám azonban csalóka, mert elfedi az éven belüli változásokat. 2019-hez képest az első három hónapban még nőtt az áramfogyasztásunk (2%-kal), áprilisban azonban bekövetkezett egy 6%-os csökkenés, amit májusban és júniusban egy 8-8%-os visszaesés követett. Ezt követően viszont elkezdődött a visszapattanás, ami odáig vezetett, hogy szeptemberben már ismét magasabb volt az áramfogyasztásunk a tavalyi év azonos hónapjához képest.
Ha az áramtermelésünket nézzük, akkor viszont már egy erőteljes, 4%-os növekedést láthatunk, a tavalyi 24 624 GWh-ról 25 593 GWh-ra. Ez természetesen azzal járt, hogy az év első 9 hónapjában csökkent az importunk, méghozzá 17%-kal. Az import aránya így 25% alá esett, szemben a tavalyi év azonos időszakának 29%-os arányával.
Energiamix
A nukleáris energiatermelésünk 1%-kal nőtt, a fosszilis energiával működő erőművek termelése 2%-kal, a megújuló energiáké pedig 24%-kal nőtt 2019-hez képest.
Az alacsony gázárak és a kibocsátási kvóta emelkedő ára miatt a fosszilis energián belül a földgáz aránya nőtt, a széné pedig csökkent.
A megújuló energia növekedése teljes egészében a napenergiának volt köszönhető. Míg a napelemek 2019 első 9 hónapjában 1144 GWh áramot termeltek, idén ez már 2082 GWh-ra emelkedett, ami 82%-os növekedés.
A szeptemberre végződő 12 hónapban a napenergia hazai áramtermelésen belüli aránya elérte a 6,7%-ot, ami 2019 teljes évben még 4% volt, 2018-ban pedig csak 2%. Ez az arány Európában kiemelkedőnek ugyan nem mondható, de nem is alacsony, a régió országai között viszont nálunk a legmagasabb.
A Wärtsilä applikációja szerint a villamos energiánk CO2 intenzitása 235 g/kWh volt az első 3 negyedévben, ami körülbelül 10%-os javulást jelent tavalyhoz képest.
