Tegnap megírtuk, ma pedig már a Föld körül keringenek az asztronauták: sikeres volt a SpaceX legújabb kilövése.

Szerencsére unalmas

Fiatalabbaknak talán természetes, hogy egy rakéta kilövése sikeres. A legutolsó komoly tragédiába torkolló küldetés a Columbia űrsikló 2003-as megsemmisülése volt, és furcsa leírni, de annak is már közel húsz éve. Már előtte is kicsit elkényelmesedtünk, hiszen a Challenger tragédiája 1986-ban történt, és a két eset között is közel két évtized telt el – azt hittük, már rutin az ilyesmi, pedig dehogy.

Hogy mennyire megmaradnak az emberben ezek a gyerekkori élmények, azt saját magamon tapasztalom, minden egyes kilövéskor. 1986-ban az űrsikló éppen túl volt az indítás legveszélyesebb fázisán, amikor a jármű eléri az ún. Max Q pontot, ugyanis ilyenkor van a szerkezet kitéve a legnagyobb aerodinamikai terhelésnek. A sebesség innentől még tovább nő ugyan, de a légkör már vékonyodik, ezért úgy gondolnánk, ha valamit nem jól raktak össze a gyárban, az itt fog szétesni a Max Q pillanatában. Ilyenkor vissza is vesznek a hajtóművek teljesítményéből, majd, amikor a jármű áthaladt ezen a kritikus fázison, újra maximumra kapcsolnak. „Challenger, go with throttle-up”, azaz, újra növelhetitek a sebességet, hangzott az utasítás Houstonból, amikor már mindenki picit megkönnyebbülten sóhajtott, hiszen a rázós résznek vége volt. Egy másodperccel később megsemmisült az űrsikló. Nekem, azóta, minden egyes rakéta indításakor elszorul a torkom, amikor kiadják ezt az utasítást.

Szerencsére az Inspiration 4 indítása egyszerűen hibátlan volt. Nem voltak váratlan leállások a visszaszámlálásban, a jármű 1 perccel a start előtt átvette a földi személyzettől az irányítást, és teljesen automatikusan az égbe röpítette az űrhajósokat. 1 perc 16 másodperccel később áthaladtak a Max Q ponton az automatika ismét ráadta a kakaót a hajtóműre, az első fokozat pedig rendben levált 2 perc 45-nél. Ekkor – alig 3 perccel a kilövés után – a négy űrhajós már 87 kilométer magasságban járt, és 7000 km/h sebességgel haladtak. Nem sokkal több mint 6 perccel később jött a még mindig hihetetlen cirkuszi mutatvány, amikor a 40 méter, azaz egy nagyjából 12 emeletes épület magasságú első fokozat függőlegesen leszállt az óceánon ringatózó platformra. A Dragon kapszula az indítás után 12 perc 15 másodpercnél, 205 kilométer magasságban, több mint 27.000 km/h sebességgel haladva vált le a második fokozatról, és kezdte meg az űrhajósok eljuttatását az 585 kilométer magasságban lévő pályájukra.

A kapszula újdonsága a most debütáló kupola, ami a valaha felküldött legnagyobb folyamatos üvegfelület. A Dragon orrában, ahol normál esetben az űrállomáshoz csatlakozó dokkolóegység kap helyet, most egy hatalmas üvegbura van, ahonnan az űrhajósoknak 180 fokos kilátása nyílik a világűrre és bolygónkra.

Ha minden a tervek szerint halad, 3 napot töltenek fent, és helyi idő szerint szombat este landolnak az óceánban, Florida partjainál.