Holnap kezdődik az igazi űrkorszak

Aki a Holdraszállás óta eltelt több, mint fél évszázadban nőtt fel, kicsit becsapva érezheti magát. A Jetson családtól a különböző sci-fi filmeken és sorozatokon át mindenki abból indult ki, hogy a fejlődés nem áll meg, és a 2000-es évekre már mindennapos lesz az űrutazás nekünk, egyszerű polgároknak is. 2020 pedig már egészen biztosan arról szólt volna, hogy ha már unjuk a Balcsit, akkor a gyerekeket a Marsra visszük a nyáron, a legjobb elméink, legbátrabb kalandoraink pedig különös új világokat fedeznek fel a Plútón túl. Ehhez képest 1972 óta a Holdon sem jártunk már.

Most talán mégis újabb fordulóponthoz érkeztünk.

Forrás: SpaceX, Inspiration 4

Drága mulatság

Van egy olyan népszerű álláspont, hogy teljesen felesleges az űrkutatásba egyetlen fillért is ölni, amíg itt a Földön tele vagyunk problémákkal és emberek éheznek. Ezt a témakört jó alaposan el fogom most kerülni, mert félrevinné a cikket. Ettől függetlenül az teljesen tényszerű megállapítás, hogy embereket az űrbe juttatni rendkívül költséges mulatság. A Holdraszállást is magában foglaló 1966-72 közötti Apollo küldetések egy-egy kilövése mai értéken 3,3 milliárd dollárba került, ami nagyjából 1000 milliárd forint. Hazánk idei költségvetése hozzávetőlegese 23,5 ezer milliárd, azaz 23,5 Apollo küldetés ára. Ez borzasztóan sok pénz.

A költségek okán az űrkutatás sokáig a legnagyobb nemzetek kiváltsága volt, és igazából csak a hidegháború féktelen hadiipari költekezése tudta finanszírozni. Mert ne legyen kétségünk, bár a NASA egy civil űrkutatási hivatal, az USA a Szovjetunióval folyó hadiipari versengés részeként ölt bele temérdek sok pénzt a programba, nem csupán széplelkű, humanista elhatározásból küldtek embert a Holdra. Bolygónk kísérőjére a szovjetek is el akartak jutni, de másodiknak lenni nem akkora szám, ezért figyelmüket a Mir űrállomás felé terelték, hogy egy állandó égi bázissal vágjanak az USA elé.

Forrás: NASA

A hidegháború végeztével a nagyhatalmak a Nemzetközi Űrállomással (ISS) foglalkoztak, immár többé kevésbé közösen. Tíz éve, 2011 nyarán pedig véget ért az USA űrsikló programja is – hivatalosan pedig semmi nem lépett a helyébe, egészen mostanáig. Az elmúlt évtizedben, ha Amerika embert akart küldeni az ISS-re, az oroszoktól vásároltak helyet. Bár a 70-90 millió dolláros jegyár soknak tűnhet, az űrsikló kilövése 500 millió körül kóstált, ha pedig a program teljes költségvetését visszaosztjuk, 1,5 milliárd körüli összeget kapunk alkalmanként. Igaz, ezért cserébe egyszerre akár 7 embert is felvihetett az űrjármű.

Bár manapság Kína és India is igen aktív az űrversenyben, az igazi fordulat a magánbefektetők megjelenésével következett be. A SpaceX például olyan sikeresen törte le az árakat az elmúlt években, hogy a publikus adatok szerint az európai Ariane 6 rakéta költségeinek nagyjából a felébe, 60 millióba kerül egy-egy kilövésük. Nem is véltelen, hogy 2018-ban már a világ kereskedelmi kilövéseinek 65%-át szerezte meg a vállalat. Feltűnt ez a NASA-nak is, amelyik egyre-másra adja a megbízásokat Elon Musk vállalkozásának, akik immár 24 sikeres küldetést teljesítettek az ISS-re – ebből kettő pedig embereket vitt az űrállomásra.

Dragon. Forrás: SpaceX,

Egy-egy civil az elmúlt években ugyan már feljutott az űrbe a különböző küldetések kapcsán, az állami megrendelők alapvetően tudományos, vagy katonai célokkal, a saját szakembereiket viszik fel, és ők döntenek arról ki mehet és ki nem. Ennyit a Jetsons jövőről.

Vagy mégsem?

Inspirációt a népnek!

Az űrkutatás egyik célja kétség kívül az emberiség inspirálása. Az inspiráció egy része abból ered, hogy sokan remélik azt, egyszer majd feljuthatnak a csillagok közé. Ha mindent összeadunk azonban, eddig akkor is nevetségesen kevés, maximum 600 ember járt a világűrben az elmúlt 60 évben. Bár ez a szám látszólag csak igen kevéssel, mindössze 4 fővel gyarapszik a héten, most először nem egy kormány, egy állami szervezet megbízásából történik ez, hanem egy teljesen civil küldetés indul útjára.

Ez, az Inspiration 4, amely azt tűzte zászlajára, hogy újra milliók fülébe ültessen bogarat.

A küldetés parancsnoka, és egyben mecénása egy bizonyos Jared Isaacman. A 38 éves amerikai üzletember mintha egyenesen egy filmvászonról jött volna le: 16 éves korában kezdte vállalkozását, amely végül Shift4 Payments néven az elektronikus fizetéshez talált ki egy megoldást, ami emberünket milliárdossá tette. Dollárban. Emellett szabadidejében sugárhajtású katonai gépekkel repül légibemutatókon. Szóval, igen, mint valami giccses Michael Bay film forgatókönyvében.

Isaacman megragadta a lehetőséget, amit a SpaceX NASA küldetései teremtettek meg és saját vagyonából finanszírozza  a küldetést. Ennek összköltsége nem publikus, de Musk cége korábban 160 milliós célt jelölt meg, hiszen itt a Falcon 9 rakétán kívül egy emberek biztonságos szállítására alkalmas kapszula is bevetésre kerül, annak minden járulékos költségével. Isaacman úgy gondolta, maga mellé 3 olyan civilt ültet a székbe, akik fontos területeken reprezentálják az emberiség legjavát.

A kapitány mellett, az első űrhajós Hayley Arceneaux lett, aki a reményt személyesíti meg. A fiatal hölgyet 10 évesen csontrákkal diagnosztizálták, és nemcsak leküzdötte a betegséget, de a híres St. Jude’s gyermekrák kórház sztárja is lett, amikor, miközben maga is a betegséggel harcolt, beállt a nővérek munkáját segíteni, a többi gyermeket felvidítani, inspirálni. Megfogadta, még visszatér a kórházba, és felnőttként be is váltotta az ígéretét. Ugyanott lett nővér, és 2014 óta leukémiás és limfómás gyermekeken segít. Isaacman elhatározta, hogy a küldetés hírverését kihasználva 200 millió dollárt gyűjt a kórháznak, melynek felét saját maga tette a kasszába – rajtuk keresztül ismerte meg az ápolónő történetét, és felajánlotta neki a reménységet szimbolizáló széket. Arceneaux lesz az első ember, aki protézissel repül az űrbe, mivel műtétjei során egy csontdarabot beültetéssel pótoltak.

Balról jobbra: Isaacman, Proctor, Arceneaux, és Sembroski. Forrás: SpaceX, Inspiration 4

A harmadik űrhajós Chris Sembroski lett, aki szó szerint megnyerte a jegyet. Isaacman az amerikai focidöntő, a Superbowl alatti reklámmal indította útjára a játékot, aminek lényege az volt, hogy aki adományoz a ST. Jude’s kórháznak, részt vehet a sorsoláson. Sembroski is így tett – ő lepődött meg a legjobban amikor megnyerte a nagylelkűséget szimbolizáló széket. A családapa korábban az amerikai hadseregben szolgált, atomtöltetű Minuteman rakéták karbantartásával foglalkozott, majd szolgált Irakban is. Jelenleg egy légiipari cégnél dolgozik.

Az utolsó széket Dr. Sian Proctor kapta. Proctor édesapja részt vett az Apollo program sikerében, ugyanis a guami radarközpontban dolgozott, amely a rakéták pozícióját követte a világűrben. A most 51 éves hölgy gyermekkora óta el akart jutni a világűrbe, és bár foglalkozása szerint geológus, 20 éve egyetemi tanár, egyszer már megpróbált bejutni egy NASA programba, de az utolsó körben mást választottak. Civilben is követi az űrkutatást, részt vett különböző szimulációs programokban és egy TEDx talk keretében előadást tartott a marsi táplálkozásról. Most a negyedik székért folyó Twitteres játékba jelentkezett, ahol azt kellett megfogalmazni, mi az a vállalkozó szellem ami miatt őt kellene választani. Proctor az űrkutatással kapcsolatos művészeti munkáját és költeményeit indította a közösségi médián, és ő lett a befutó a jólét elnevezésű helyre.

Történelmi helyszín

A tervek szerint a 4 űrhajós a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról vág neki a 3 napos Föld körüli útnak, magyar idő szerint szeptember 16-án csütörtökön, hajnali 2 óra 2 perckor. Innen indultak anno az Apolló küldetések és az űrsiklók is.

Forrás: SpaceX, Inspiration 4

A legfrissebb hírek szerint az időjárás alapján 70% az esély, hogy megtörténik a kilövés, de aki szokta követni a hasonló eseményeket, az tudja, hogy a legkisebb potenciális probléma esetén is elnapolják az indítást. A 70 méter magas Falcon 9 rakéta 122 sikeres küldetésen van túl, a Dragon űrkapszula pedig már kétszer vitt NASA űrhajósokat az ISS-re. Ha valami probléma adódna, az űrhajó képes saját hajtóművei segítségével leválni a rakétáról és biztonságos távolságban landol a legénységgel. A kilövés egyébként itt lehet majd élőben követni:

Remélhetőleg semmi nem komoly gond nem adódik, és az űrhajósok a terveknek megfelelően 3 nappal később rendben landolnak az Atlanti óceánon. Aki többet szeretne megtudni a küldetésről és az űrhajósokról, annak tudjuk ajánlani a Netflix dokumentumfilmjét, melynek első 4 része már elérhető az online filmszolgáltató kínálatában.

A címlapkép forrása: Netflix

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.