PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Egy újabb kutatás támasztja alá azt, amit már egyre inkább látnak a laikusok is: mára már elolvadtak a hidrogén előnyei a közúti közlekedésben. Az viszont meglepő, hogy mindezt az egyik legnagyobb német kutatóintézet állítja. Okafogyott A Fraunhofer Institute január végén publikált anyaga a Nature magazinban jelent meg, és nem kevesebbet állít, mint, hogy a hidrogénnek nem lesz jelentős szerepe a fenntartható közlekedésben. A Recharge magazin összefoglalója kiemeli, hogy a német kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a klímakrízis miatt a világnak arra kell törekednie, hogy minél előbb kiépítse az – akkumulátoros – elektromos autók üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát, ahelyett, hogy hidrogénnel hajtott járművekre és ezek töltőire költi a pénzt. Az intézet publikációja nem temeti teljesen a hidrogént, de azt mondják az iparban, a hajózásban, a szintetikus repülőgép üzemanyagok előállításában lehet komoly szerepe, és nem várhatunk örökké arra, hogy a technológia behozza az akkumulátorokkal szembeni hátrányait. A publikáció jegyzője, Dr. Patrick Plötz azt is egyértelművé teszi, hogy már nincs esélye a hidrogénnel hajtott autóknak arra, hogy szignifikáns piaci részesedést érjenek el a személyautók piacán. 85%-kal nagyobb hatótávot kaptak a Volvo villanykamionjai Múlt év elején 25 ezer hidrogénes autó volt forgalomban, a vásárlók pedig mindössze két típus, a Toyota Mirai és a Hyundai Nexo közül választhattak. Ehhez 540 hidrogéntöltő állomás társult a világon. Ehhez képest jelenleg 15 millió tisztán elektromos és plug-in hibrid autó fut a világ útjain, és több mint 350 típus van forgalomban. 2020-ban 1,3 millió elektromos töltőoszlop állt rendelkezésre a világon, ezek negyede 22 kW-nál nagyobb teljesítménnyel rendelkezett, Európában pedig már több mint 1000 darab 300 kW-os töltő létezik. Ráadásul a többség leginkább otthon tölt. Amikor az akkumulátoros autóknak még általában 150 kilométer alatti hatótávjuk volt, és több órába telt feltölteni őket, a hosszútávú utaknál volt keresnivalója a hidrogénes technológiának. Azonban ma már a villanyautók 400 kilométeres hatótávot kínálnak és egyes típusokat 15 perc alatt 200 kilométerre tölthetünk vissza – teszi hozzá Dr. Plötz. A hidrogénbe jórészt már csak azok fektetnek forrásokat, akik nem tudják elfogadni, hogy az eddigi befektetéseiket kidobták az ablakon. Azonban az elektromos hajtás oldalán már megjelentek a méretgazdaságosság előnyei, további költségcsökkenés és teljesítménynövekedés várható, és így teljesen valószínűtlen, hogy az üzemanyagcella versenyképes tud lenni. Még a kamionoknál sem A fentiek azért nem kell, hogy túl sokkolóan hassanak rendszeres olvasóinkra, de erős visszaigazolás ez egy rangos kutatóintézet oldaláról. Van azonban Dr. Plötz anyagának egy meglepő része is. Sokan a mai napig úgy gondolják, hogy ha a személyautók esetén már lefutott meccs is az akkumulátor kontra hidrogén csata, azért a kamionoknál még mindig inkább esélyes az utóbbi technológia. A német kutató ezzel sem ért egyet. Dr. Plötz kiemeli, hogy Kínában már több mint 30 ezer elektromos teherautó van forgalomban, miközben a hidrogénes versenytársaik csak tesztüzemben, mindössze két gyártó kínálatában találhatók meg, és még mindig nem piacérett ez a technológia. Eközben viszont a nagy teherautógyártók több mint 150 különböző elektromos modellt jelentettek be a közepes és nehéz tehergépjárművek kategóriájában. Az akkumulátoros kamionoknak ma még kihívás a hosszútávú fuvarozás, illetve a rendkívül nehéz rakományok szállítása, ezért sokan itt még mindig a hidrogénben látják a jövőt és egyes iparági szereplők 2030-ra 100 ezer üzemanyagcellás kamiont vizionálnak Európa útjaira. Ez a jövő azonban rendkívül valószínűtlen – teszi hozzá a kutató -, mivel a legkorábbi időpont amikor a sorozatgyártások megkezdődhetnek, az 2027. Addigra viszont már a második generációs akkumulátoros kamionok is kereskedelmi forgalomban lesznek. Nikola One, Forrás: Nikola Motors Dr. Plötz azt elismeri, hogy a napi 500 kilométer feletti hatótáv ma még komoly kihívás az elektromos kamionoknak, azonban az Unióban kötelező, 4,5 óránként 45 perces pihenő tökéletesen alkalmas ezen járművek újratöltésére, ha kiépítik hozzá az infrastruktúrát. 4,5 óra alatt nagyjából 400 kilométert tud megtenni egy ilyen tehergépjármű , így a 450 kilométeres valós hatótáv már elég ennek üzemeltetéséhez. A jelenleg fejlesztés alatt álló új töltési szabvány 2 MW teljesítményre is képes lesz, és 2023-ban el is készülhet, a kamiongyártók pedig azon vannak, hogy mielőbb kiépüljön ez a nagyteljesítményű infrastruktúra. A jelenlegi javaslat szerint Európa főbb autópályái mentén 50 kilométerenként lesznek ilyen töltők. Elektromos konténerszállító kamion állt munkába Magyarországon A kutató 2011. óta foglalkozik a fenntartható közlekedés témájával, és szerinte az anyagiak sem állnak a hidrogénkamionok oldalán. Ezek üzemeltetési költsége ugyanis magasabb lenne, mint az akkumulátoros versenytársaiké, márpedig a logisztikai cégek, a személyautók vásárlóival szemben inkább erre a mutatóra koncentrálnak. Azt ugyanakkor ő is látja, hogy lehetnek olyan rendkívüli felhasználási területek, mint például nehéz rakományok szállítása a civilizációtól távoli területekre, ahol számos előnye van a hidrogénnek az akkumulátorral szemben. A kérdés csak az, hogy megéri-e valakinek ezekre az extrém scenáriókra kis darabszámú speciális tehergépjárművet gyártania. Azt ugyanakkor el tudja képzelni, hogy ezeket a különleges igényeket 2030. után is ki lehet elégíteni bio-, vagy szintetikus üzemanyagokkal. A kutató ugyanakkor azt tanácsolja a döntéshozóknak és az iparágnak, hogy vagy mielőbb kezdjék meg a hidrogénes kamionok nagy példányszámú gyártását, vagy ne öntsék ebbe tovább feleslegesen a pénzt, és fókuszáljanak más megoldásra. Jönnek a szörnyeteg kamion töltők Európába Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!