A villanyautók kapcsán sokak számára az egyik legnagyobb kérdőjel az aksik élettartama. Az már talán a laikusoknak is egyértelmű, hogy alaptalan volt az a félelem, hogy a telefonokhoz és laptopokhoz hasonlóan 2-3 évben lehet majd mérni a cellák életét, hiszen mostanra már 10 év fölött járnak a hőskor villanyautói is. De mégis mit mond erről a szakember, aki az egyik legismertebb villanyautó aksijáért volt felelős és most az újrahasznosításon dolgozik? 15 év – minimum Azt mostanra már számtalan adat bizonyítja, hogy a valóságban sokkal tovább bírják a cellák mint azt eredetileg feltételezni lehetett, és az esetleges gyártási hibás szériák kivételével nem tudunk tömeges cseréről egy típusnál sem. A kezdetek óta ráadásul mind a kémiák, mind az aksik hűtése és elektronikus menedzsmentje sokat fejlődött, ami még tovább tolja ki az akkupakkok élettartamát. J.B. Straubel a hőskorban – éppen akkupakkot épít. Forrás: Tesla J.B. Straubel a Tesla egyik alapítója, majd Elon Musk jobbkeze volt a cégnél, de emellett a vállalat technológiai igazgatói pozícióját is betöltötte. Straubel azonban nem az öltönyös menedzsment pozícióba született, a Stanfordon szerzett MSc diplomát az energiarendszerek témájában, majd a Teslánál aktívan részt vett a Roadster, a Model S/X és 3/Y, valamint az akkus energiatárolók programjában. A hőskorban még maga építgette az akkupakkokat, kísérletezett a cellákkal, majd 2017-ben megalapította a Redwood Materialst, amely az akkumulátorok újrahasznosításával foglalkozik. A Redwood egyébként nem valami kísérleti projekt, folyamatosan gyűjti be a lakosság fiókjaiban pihenő megunt elektronikai kütyük aksijait, illetve akkugyáraktól és autógyártóktól, így például a Fordtól és a Volvótól vásárolja fel a selejtet és az életútjuk végét elérő régebbi hibrid és elektromos autók akkupakkjait. Mostanra már évi 8-10 GWh volument ért el a programjuk. Az értékes nyersanyagokra bontott akkupakkot aztán az új cellákhoz használható minőségben értékesítik akkumulátor gyártóknak. Most a CERAweek 2022 energiaipari konferencián készítettek egy interjút Straubellel, ahol a szakember arról beszél, hogy véleménye szerint a legtöbb esetben simán kibírnak 15 évet az autók akkumulátorai, és a gyakorlatban valószínű, hogy az autó teljes életét kiszolgálják. Őszintén, szerintem nem valószínű, hogy az emberek öreg autókban cserélik majd az aksit újra. – fogalmazott a szakember. Jelenleg a feldolgozott anyagok nagyobb része egyébként nem a villanyautókból, hanem a mobiltelefonokból, fogkefékből és egyéb kütyükből származik. Straubel megjegyezte, hogy például a mobiltelefonok akkumulátorában jelentős a kobalt aránya – vannak olyan modellek, tesszük hozzá, ahol például a katód 100%-ban lítium-kobalt-oxid. Véleménye szerint egyébként attól még messze vagyunk, hogy az újrahasznosítás versenyt jelentsen a bányavállalatoknak, mivel jelenleg egy olyan meredek növekedési fázisban vagyunk, ahol minden forrásra szükség van. Később azonban, ha már a világon javarészt csak elektromos járművek futnak, sokkal nagyobb lesz az újrahasznosítás szerepe a bányászaténál, hiszen a feldolgozott akkumulátorokban magas koncentrációban vannak jelen az értékes anyagok, míg a kitermelt kőzetben ez gyakran csak 1%, vagy kevesebb. Starubel szerint már most is versenyképesek a bányavállalatokkal. A nyersanyagok egyébként 50-70%-ban határozzák meg az akkumulátor árát, és csak a fennmaradó rész a gyártástechnológia, a termelési költség. Újraakku A cég legkülönfélébb termékeket is befogadja, így a telefonokon és laptopokon kívül például elektromos robogókat is kapnak. Első lépésben manuálisan szétválasztják az aksikat méret és kémiai felépítés szerint, majd kémiai feldolgozás következik, amihez megpróbálják szétbontani és elkülöníteni az anódot a katódtól, valamint a szeparátor fóliát az egyéb elemektől. Ezután következik a hidrometallurgia, amikor a kinyert fémeket egy oldatban választják szét. Straubel egy példával azt is megmutatta mennyire nincs még kiépülve az újrafeldolgozás ellátási lánca. Ha nem finomítják a kinyert anyagokat az alkotóelemekig, hanem csak egy egyszerűbb folyamattal olyan köztes anyagot állítanak elő, mint a nikkel-szulfát, akkor azt nem tudják Észak-Amerikában eladni, mert nincs ehhez feldolgozó üzem, hanem el kell szállítani Kínába. Manapság egyébként Straubel szerint már az sem igaz, hogy az akkugyártók az ügyfeleik, mivel sokszor közvetlenül az autógyártóval állnak kapcsolatban, mivel azok rájöttek, hogy már a bányászattól, az alapanyagok beszerzésétől részt kell venniük a folyamatban. A Redwood egyébként a jövőben saját maga is fel fogja használni az újrahasznosított alapanyagokat, ugyanis egy évi 100 GWh kapacitású anód és katód gyárat terveznek az USA-ban. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
