20 millió kilowattórás akkut adtak át Svájcban

Svájc lélegzetelállító hegyei nem csak a turizmus, a síelés és a lila tehenek szempontjából érdekesek, de az ország földrajza az ipari méretű energiatárolás számára is ideális.

A most átadott szivattyús víztározó paraméterei hallatán csak irigykedni tudunk.

Nem minden lítium

Amikor a megújulók által megtermelt energia tárolásáról van szó, legtöbbször a kémiai alapú akkumulátorok, illetve a hidrogén elektrolízise kerül elő, pedig vannak erre más megoldások is. A gond csak az, hogy a gravitációs elven működő tároláshoz földrajzi adottságok is kellenek – ilyeneket nem alföldekre szokás telepíteni.

A szivattyús víztározó működési elve roppant egyszerű, olyan ez, mint egy hátramenetbe kapcsolható vízerőmű. A megoldáshoz két víztározó és közöttük turbinák szükségesek, illetve leginkább az, hogy a medencék között jelentős, ideálisan több százméteres szintkülönbség legyen.

Amikor a megújulók felesleges energiát termelnek, szivattyúkkal a magasabb tárolóba pumpálják a vizet, amikor pedig lemegy a nap és szélcsend van, hagyományos vízerőműként a generátorokon át visszaengedik azt az alacsonyabban fekvő medencébe.

A Svájcban, Valais városa mellett július elsején átadott Nant de Drance szivattyús energiatároló is hasonló elven működik, ráadásul ehhez még külön szivattyú és generátor sem kell, ugyanis a 600 méteres mélységben található hat darab, egyenként 150 megawattos turbina mindkét funkciót ellátjaszámolt be róla az Electrek. A hegy gyomrában lévő energiaközpont 194 méter hosszú, 52 méter magas és 32 méter széles, amelyhez 400 ezer köbméter sziklát kellett kibányászni és 17 kilométer alagutat kellett fúrni. A projekt anyagai szerint az itt alkalmazott turbinák a legmodernebbek a piacon, és mind szivattyú, mind generátor módban változtatható a sebességük, 80%-os hatásfokúak, és az energiapiac legkisebb változásaihoz is tudnak igazodni.

A hatalmas gépeknek mindössze öt percre van szükségük, hogy teljes teljesítményű szivattyús üzemmódból teljes teljesítményű generátor állapotba kapcsoljanak, azaz mínusz 900 MW teljesítményről plusz 900 MW-ot érjenek el. Maximális sebességre kapcsolva a turbinákon 360 m3 víz folyik át másodpercenként, ha pedig az alsó tározó is megtelne, akkor Genf közelében a Rhône folyóba kerül a felesleg. A felső tározó teljes leengedése 20 órát vesz igénybe. A rendszer üzemeltetéséhez a 2225 méteres magasságban található Vieux Emosson tározó gátját 21,5 méterrel megemelték, ezzel duplájára, 25 millió köbméterre emelték a kapacitását – a víz innen folyik le a turbinákon keresztül az alsó, Emosson tározóba.

A tározó hivatalos honlapja szerint ez mintegy 20 millió kWh, azaz 20 GWh energia tárolásának felel meg, amely 900 ezer háztartás ellátását teszi lehetővé zöld árammal.

A projekten 14 évig dolgozott 60 vállalat és 650 munkás, az összköltség pedig két milliárd svájci frank, azaz mintegy 810 milliárd forint volt. Összehasonlításképp a legnagyobb hazai energetikai beruházás, Paks 2 tervezett költségei, a hulladéktárolás és a kapcsolódó beruházások nélkül, 12 milliárd euróra, azaz 4750 milliárd forintra tehetőek.

Bár az erőmű már üzemel, a hivatalos megnyitó szeptember 9-én lesz, amelyet két nyílt nap követ a nagyközönség részére.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.