PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az összeesküvés elméletek korában, amikor a lakosság jó része a Facebookon megosztott cikkek alapján tájékozódik a világban, nem kell sok hozzá, hogy egy morzsányi információból kémfilmekbe illő forgatókönyv szülessen. Különösen akkor nem, ha a lavinává terebélyesedő hógolyó indítója olyasvalaki, aki alapvetően értékes információkat szokott szállítani. „Én nem állítom, csak kérdezem” A Twitteren Green (@greentheonly) néven publikáló, leginkább csak hekkerként aposztrofált fiókot már mi is többször idéztük, ugyanis rendszeresen turkál a Teslák szoftverében, és még fejlesztés, vagy tesztelés alatt álló, be nem jelentett funkciókat, illetve modellváltozatokat szokott így találni. Nagyjából egy hónapja azonban olyan adatot osztott meg, amellyel azt inszinuálta, hogy a Tesla valahogy csalhat a különböző törésteszteken, azért olyan jók az autók eredményei. Hogy pontosan hogyan lehet egy ilyen teszten csalni, arról megoszlanak a vélemények, de a legnépszerűbb elmélet az, hogy egy olyan esetleg érzékenyebb, gyorsabban reagáló üzemmódba kapcsol a rendszer a sávelhagyások, az utat keresztező gyalogosok, vagy biciklik azonosításánál, ami jobb eredményeket hoz, de a való életben, forgalomban, valami miatt nem működne. A tesztpálya korlátozott és előre jól ismert körülményei között viszont nem kell ezek miatt a negatív hatások miatt aggódni. Tesla just added ANCAP support in their code. This is in addition to already existing "I VISTA" (Chinese testing grounds), EuroNCAP and Korea NCAP One wonders why do it (they also give testing houses one-off builds with the testing house in the name (with tweaked settings?) ) — green (@greentheonly) September 10, 2022 Green arról számolt be, hogy a kódban a különböző szabványok, vizsgálatokat folytató intézetek neveire utaló rövidítéseket talált, így frissen bekerült az ausztrál ANCAP a már meglévő kínai I VISTA, európai EuroNCAP, illetve koreai Korea NCAP kódok mellé. A hekker azt mondta, fogalma nincs ezek a megjelölések egyébként csinálnak-e valamit, és ha igen mit, erre ugyanis még nincs magyarázata, bizonyítéka. I don't know about ANCAP, but EuroNCAP receives cars directly from manufacturers. Same for US testing grounds. And some of those leaked out so I was able to confirm they have one-off builds there. There are also things like geofencing to activate/deactivate features — green (@greentheonly) September 10, 2022 Green azt is tudni vélte, hogy az ANCAP és az EuroNCAP közvetlenül az autógyártóktól kap tesztautókat, amelyek egyedi építésűek, gyártásúak. Később egy másik tweetjében azt állította, hogy ezt ő egészen biztosan tudja, sőt, szerinte a Tesla például az összes ilyen autót közvetlenül Fremontból szállítja le. Ellentmondó információk Green hangsúlyozta, hogy nincs bizonyítéka csalásra, nem állítja, hogy valami sötét dolog van a háttérben, de szerinte jogos a kérdés, hogy mi szükség ezekre a kódokra, ha nincs ezzel semmi céljuk, miért teszik bele a megjelölést? Így azt sem állította, hogy a fremonti, egyedi gyártású törésteszt-autókkal valami baj lenne, megtévesztőek, buheráltak lennének, csak, hát, ugye, mi szükség rájuk. Az utóbbi kérdésnek álcázott állítás, vád, azonban elég könnyen cáfolható – már, ha nem abból indulunk ki, hogy ezek az autóbiztonsági intézetek szándékosan hazudnak, az autógyártókkal korrupt módon összejátszva hamis eredményeket közölnek. Ha utóbbiban hiszünk, akkor teljesen felesleges minden magyarázat, hiszen ez hitkérdéssé vált. Az EuroNCAP a weboldalán részletesen leírja, hogyan végzi a vizsgálatokat, és azt is, miként kerülnek hozzájuk az autók. Forrás: EuroNCAP Mint írják, minden törésteszthez négy autóra van szükségük. Amennyiben a típus már kereskedelmi forgalomban kapható, akkor azt saját maguk vásárolják meg, ugyanúgy ahogy azt a fogyasztók teszik. Anonim módon, tehát nem az intézet neve alatt adják le a rendelést, és az is előfordul, hogy nem ugyanabból a kereskedésből származik a négy autó, hanem különbözőktől. Miután az autót átvették, értesítik az autógyártót, hogy az az alvázszám alapján megerősítse, hogy a megfelelő biztonsági felszereltséggel, modellváltozattal ellátott példányt szereztek be. Olyan eset előfordulhat, hogy, ha időközben a gyártásban már módosítottak egy alkatrészt, akkor az autógyártó kérheti az adott elem cseréjét, hogy mikor megjelenik a törésteszt, az eredmény a legújabb, gyártásban lévő változatot reprezentálja. Az autók beszerzése és az eredmények publikálása között egyébként sokszor hónapok telnek el, ugyanis az előkészítés, lebonyolítás és az eredmények kiértékelése rengeteg munkát igényel. Tényleg halálos fegyver a radar nélküli Tesla? Amennyiben a törésteszt akkor készül, amikor a kocsi még nincs forgalomban, előfordul, hogy a gyártás korai darabjaiból válogatnak, hogy mire elérhető a típus, a fogyasztók már lássák a teszt eredményét. Ilyenkor valóban a gyártótól érkezik a kocsi, de nem az dönti el, melyik példány kerül a tesztelőkhöz, hanem ők választják ki, olykor gyárlátogatás során, véletlenszerű alvázszámot kijelölve. Leszállítás után az EuroNCAP szakemberei átvizsgálják az autót, és ha a teszt előtt, alatt, vagy után bármi azt indikálja, hogy nem sorozatgyártású példányról van szó, akkor az eredmény semmis. A legutóbbi európai Model Y törésteszt kapcsán például az EuroNCAP közleményében külön kiemelték, hogy berlini gyártású autóról van szó – persze, ha valaki szerint a Tesla csalt, akkor nyilván azt sem tartják lehetetlennek, hogy alvázszámot hamisítottak, és a titkos fremonti egyedi gyártású példányok egyikét küldték meg a tesztelőknek. Kabátlopás? A CNN-nek nyilatkozva az EuroNCAP programjának vezetője, Aled Williams arról számolt be, hogy bár tovább vizsgálódnak, eddig semmi nem utal arra, hogy trükközne a gyártó. Válaszában kifejtette, hogy a töréstesztjeik kikezdhetetlensége, szabályossága a legfontosabb érték számukra, ezért gyakran folytatnak ilyen vizsgálatokat, csak a Tesláról lévén szó ez most sokkal nagyobb nyilvánosságot kap. Most is átnézték a tesztelt autók szoftverét, illetve felvették a kapcsolatot a gyártóval is. Így törik a Tesla Model Y A Tesla az EuroNCAP kérdésére azt válaszolta hogy a kérdéses megjelölések, elnevezések az autó szoftverében arra utalnak, hogy az melyik piac törvényi és közlekedési előírásaihoz, felfestéseihez, sajátosságaihoz lett igazítva, hová szánja a gyártó. A Green által felfedezett új ANCAP megjelölés hozzáadása például a Tesla szerint egybeesett a Model Y ausztrál forgalmazásának kezdetével. A Model Y-t is beküldték a legkeményebb töréstesztbe A CNN egyébként visszament Greenhez a magyarázattal, aki nem fogadta ezt el, mert szerinte akkor viszont az érthetetlen, hogy miért nem szerepelt Japán a Tesla kódjában, hiszen itt is forgalmazzák az autókat. Arra nem kaptunk magyarázatot a híroldal írásából, hogy Green szerint, saját logikáját megfordítva, a Tesla miért nem akar a Japán törésteszten csalni, csak az összes többin. Arra sem adott eddig senki magyarázatot, hogy ha csalásra használnák a megjelöléseket, akkor miért ilyen könnyen beazonosítható, az intézetek neveit viselő elnevezésekkel teszik ezt, kódnevek helyett – arra még a Volkswagennél is odafigyeltek, hogy a dízelek csaló szoftvere „akusztikus rendszer”-ként legyen megjelölve a kocsik számítógépében. A hekker vádjai azután fogalmazódtak meg, hogy a Tesla Model Y kimagasló eredményt ért el az európai törésteszten, vezetéstámogató, ütközéselkerülő szoftvere pedig példátlan, 97%-os osztályzatot kapott. Az EuroNCAP most arra készül, hogy új tesztautóval reprodukálja ezeket az eredményeket. Egyre nagyobb a balhé a nagy Tesla-leleplezés körül Tesla ajánlói program: ha szerkesztőségünk tagjait is szeretnétek támogatni, miközben 180.000 forintos kedvezménnyel vásároltok új Teslát, Balázs, Tibor vagy Szöcske ajánlói linkjéről kezdeményezhetitek a vásárlást. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
