Néhány héttel korábban már beszámoltunk arról, hogy egy Nyugat-Ausztráliában tervezett hidrogénes projekt elérte a 2 USD/kg-os álomhatárt, egy másik cikkünkben pedig arról írtunk, hogy a jelenlegi magas gázárak mellett Európában már olcsóbb a zöld hidrogén, mint a földgáz. A hidrogén árát kilogrammban, míg a földgázét köbméterben, MJ-ban, MWh-ban, vagy olykor MMbtu-ban szokták megadni, így egy laikus számára nem egyszerű összehasonlítani a kettőt. Milyen árszintek mellett érheti meg gáz helyett inkább hidrogént égetni egy gázerőműben, vagy egy ipari kemencében? Ennek megválaszolásához adunk némi fogódzót a következőkben. Ehhez először közös nevezőre kell hozni a két energiahordozó árát. Az Európában irányadó holland gáztőzsdén MWh-ban jegyzik a földgáz árfolyamát, ez a cikk írásakor 160 euró közelében áll, ami kilowattóránként 16 centnek felel meg. Egy köbméter földgáz energiatartalma körülbelül 10 kWh, de a pontos érték függ a gáz minőségétől, ezért használják a tőzsdén inkább a MWh-t mértékegységként. Már ahol MWh-t használnak, mert az amerikai tőzsdén (Henry Hub) MMbtu-ban (Metric Million British Thermal Unit) számolnak, csak azért, hogy bonyolultabb legyen az élet. Az óceán túlpartján most 6-7 dollár között mozog egy MMbtu ára, és mivel egy MWh körülbelül 3,4 MMbtu-nak felel meg, így az amerikai földgáz ára 20-24 dollár/MWh. Egy kg hidrogén bruttó energiatartalma (a gázzal is a bruttó energiatartalom alapján kereskednek a tőzsdén) 142 MJ, ami 39 kWh-nak felel meg. Ez azt jelenti, hogy a szuperolcsó, 2 dolláros ausztrál hidrogén előállítása kilowattóránként 5 centbe, azaz megawattóránként 50 dollárba kerül – adjunk hozzá még egy kis kereskedői árrést, és legyen 60 dollár/euró egy MWh (a két deviza jelenleg közel paritásban van). A 60 EUR/MWh-s zöld hidrogén most éppen sokkal olcsóbb a földgáznál, ám a gáz ára viszonylag ritkán szokott 60 euró felett lenni, olyannyira, hogy tavaly ősszel láthattunk ilyet először. Érdemes azonban azt is figyelembe vennünk, hogy a hidrogén ára gyorsan csökken, az elemzők által várt 1 EUR/kg-os költségszint pedig 30 EUR/MWh-s gázárnak feleltethető meg, ami már nem egy őrülten magas összeg. A historikus európai gázárak összehasonlítása a 2 USD/kg-os, illetve az 1 USD/kg-os zöld hidrogénnel. A grafikon forrása: Trading Economics Itt meg kell még jegyeznünk azt is, hogy a világ számos részén kell valamilyen jogcímen fizetni a szén-dioxid-kibocsátás után – ilyen például az európai ETS rendszer – ami tovább zárja az ollót a két energiahordozó ára között. Mit mondanak nekünk ezek a számok? Először is azt, hogy a zöld hidrogén egyáltalán nem egy méregdrága luxustermék, másodszor pedig azt, hogy a földgáz ára hosszú távon nem maradhat akármilyen magasan, hiszen a fogyasztók elkezdenek alternatívákat keresni. A gázfűtést például nagyon sok esetben ki lehet váltani elektromos fűtéssel, az olyan kemény diónak bizonyuló szektorokban pedig, mint amilyen például az acélgyártás, az egyre olcsóbbá váló zöld hidrogén lehet a megoldás. Ilyen magas gázárak mellett még állami támogatás nélkül is ömlik a pénz a hidrogénes infrastruktúra fejlesztésébe, a megújulóenergia- és a hidrogénipar pedig köszöni szépen Putyinnak az értük tett erőfeszítéseit. Az erfurti lakásokat már három év múlva zöld hidrogénnel fogják fűteni Címlapkép: Pwc dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
