Kipróbáltuk Volvo 300 km hatótávú nyergesvontatóját

Tegnap délelőtt bemutatta a sajtó számára első tisztán elektromos nyergesvontatóját a Waberer’s International. A Volvo FH sorozatának gyárilag elektromos meghajtású változata a cég korábban már beszerzett elektromos haszongépjárműveihez, köztük a két Volvo FL teherautóhoz csatlakozik.

A Volvo FH Electric nyergesvontatóként tavaly szeptember óta, önjáró alvázas teherautóként mostantól érhető el négyféle kabinmérettel. A Waberer’s által megrendelt változat 540 kWh akkumulátorral közepes terhelésen akár 300 km megtételére is képes. A jármű folyamatosan elérhető teljesítménye 490 kW (666 lóerő), ami a Volvo saját fejlesztésű, 12 sebességes I-Shift váltóján keresztül jut el a kerekekhez. Az elektronika ebből általában 3 sebességet választ a gyorsítástól, a rakomány tömegétől és a terepviszonyoktól függően.

A Volvo FH teherautók CCS csatlakozón keresztül tölthetők. A fedélzeti töltő 43 kW-os, így váltakozó áramról (AC) ~9,5 óra egy töltés, ha az akku teljesen le van merülve, de ugyanez egy 250 kW-os töltőről egyenárammal mindössze 2,5 óra alatt is megoldható. A Volvo az akkumulátorra 8 év km korlátozás nélküli garanciát vállal, biztosítva, hogy az 8 év múlva az eredeti kapacitás legalább 80 százalékát fogja tudni. A tartósságot biztosítja, hogy a kijelzett 0-100 százalékos töltöttségi tartomány az akkumulátor teljes valós tartományának csak 80 százaléka, így a rendszer megvédi az akkut a teljes lemerüléstől és a teljesen tele töltéstől is.

Bár az első járművet a Waberer’s főleg főváros környéki és Pest megyei áruszállításra tervezi befogni, a kabin egy mini hálófülkével is rendelkezik, ami hosszabb, nem tervezett várakozásnál biztosít pihenéshez megfelelő helyet a sofőr számára.

Az akkumulátorok az első és a hátsó tengelyek közé a váz két oldalára, az üzemanyagtartályok helyére kerültek. A hat pakk miatt a vontató tömege 2,5 tonnával magasabb, mint egy ugyanilyen dízelesé, viszont mivel az elektromos meghajtású szerelvények 2 tonnával túlléphetik a 40 tonnás maximális tömeget, így a villanykamion hátránya mindössze 0,5 tonna. Ahogy azt a Waberer’s illetékesétől megtudtuk, az ő fuvarjaikon nagyon ritkán terhelik meg a szerelvényeket a maximális mértékig, általában a dízelkamionok is jóval kisebb terheléssel közlekednek. A Waberer’snek legalább 100 olyan nyergesvontatója van, amit olyan útvonalakon használnak, ami helyett a Volvo FH bármikor csereként beállítható. A dízelekhez képest korlátozott hatótáv semmi megkötést nem jelentene a napi munkában.

A Volvo idén ezer elektromos hajtású járművet tervez eladni világszerte, de a cél az, hogy az eladott teherautók száma 2025-re elérje a 15, 2030-ra pedig a 70 ezret. A Volvo minden méretosztályban és kivitelben kínál elektromos hajtást, de LNG és a hidrogén üzemanyagcellás meghajtással is kínálnak járműveket. A dolgok jelenlegi állása szerint a tisztán elektromos járművek elsősorban városban, regionális szállításban, bányákban és építkezéseken válthatják ki a belsőégésű motort, a hosszabb távokon még a többi meghajtás lehet az előnyösebb.

A Volvo FH nyergesvontatót rakomány nélkül zárt pályán is kipróbálhattuk. Az utasfülke teljesen laikusként beülve is logikus felépítésű, intuitív és nagyon-nagyon kényelmes (egyébként teljesen azonos a hagyományos meghajtású változat fülkéjével). A csendes, rezonanciamentes üzem nagyon kellemes, és az elektromos személyautóknál megszokott dinamikus gyorsulás itt is megjelenik. Egyedül a gyorsítás közben érezhető váltás és az utazási komfort érdekében enyhén billegő kabin emlékeztet arra, hogy ez nem egy személyautó. A mellettem ülő sofőr szerint Eco módban használva (mi is így próbáltuk) azt sem igazán lehet észrevenni, ha rakomány van a vontatóra akasztva.

Az elektromos kamionok elterjedését pont ugyanazok a tényezők nehezítik, mint a személyautókét. Az akkumulátorok alapanyagának magas ára, az alacsony gyártási darabszámok és az ehhez képest jelentős kereslet miatt egy Volvo FH elektromos hajtással majdnem háromszor annyiba kerül (felszereltségtől függően nettó 320-330 ezer euro), mint a dízellel, így az üzemeltetésük egy km-re vetítve az alacsonyabb költségek ellenére is legalább 20-50 százalékkal magasabb, mint a hagyományos változatoké. A Volvo FL teherautók üzemeltetési költsége az energiaárak elszabadulása előtt 60 százalékkal volt alacsonyabb, mint az ugyanolyan dízeleseké, mára azonban ez az előny 35 százalékra olvadt, így nem tudják kompenzálni a magasabb bekerülési összeget. Ennek ellenére egyre több megbízó hajlandó kifizetni a magasabb szállítási díjat a tisztább fuvarért cserébe.

A Waberer’s és a Volvo között elektromos fronton nem ez az első kapcsolat, hiszen a Volvo első tisztán elektromos FL szériás teherautója is az ismert fuvarozó vállalat flottájába került. Az a jármű és egy később megérkezett társa már több tízezer km-en van túl, és mindennapi használatban szolgálja az ügyfeleket. A Waberer’s alternatív flottája jelenleg 8 járműből áll, a 9., egy hűtődobozos felépítményű teherautó is hamarosan érkezik. A Waberer’s teljesen saját beruházásban, állami támogatás nélkül vágott bele az alternatív meghajtású járművek tesztelésébe, és már tíz nagyobb ügyfélnél, egyenként több héten vagy hónapon keresztül tesztelték a járműveket az adott partner által igényelt útvonalakon. Az FL járművek a 4 akkupakkos változatban pont ugyanannyi áru szállítására képesek, mint a hagyományos meghajtású változatok. A tipikus Budapest környéki felhasználásnál 150-170 km-t mennek naponta, aminél a többi dízeles teherautó sem megy többet a flottában.

Volvo lett az első sorozatgyártású elektromos teherautó Magyarországon

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.