PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 06. 22. szombat

Nincs visszatérés a szénhez, a nap és a szél lenyomta a földgázt is Európában

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDYvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA2L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

Mi történik akkor, ha Oroszországban elzárják a gázcsapot, ezzel egyidejűleg Európában 500 éve nem látott mértékű aszály tépázza meg a vízerőművek termelését, és még az atomerőművek is rakoncátlankodni kezdenek? Ezekre a kérdésekre a londoni székhelyű agytröszt, az Ember frissen megjelent elemzése ad részletekbe menő választ, amelyet dióhéjban úgy foglalhatnánk össze, hogy a nap- és a szélenergia növekedésének, illetve a takarékoskodási intézkedéseknek köszönhetően a szénerőművek felpörgetése csupán egy átmeneti jelenség maradt.

Az európai zöld átállás minden eddiginél erősebben kerül ki az energiaválságból” – ezzel a felütéssel kezdődik a jelentés, pedig az elmúlt hónapokban számtalan olyan narratívával találkozhattunk, amely ennek az ellenkezőjét állította. Ha azonban alaposabban megnézzük, és kontextusba helyezzük az adatokat, hamar egyértelművé válik, hogy miért is megalapozott az optimizmus.

Való igaz, hogy 2022-ben a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást megakasztotta egy kettős válság. Az elmúlt évszázadok egyik legsúlyosabb aszálya évtizedek óta nem látott visszaeséshez vezetett a vízenergia-termelésben, amivel párhuzamosan nagyszámú atomreaktor is kiesett a termelésből – Franciaországban műszaki okok, Németországban és Belgiumban pedig erőműbezárások miatt. Mindez 185 TWh termelési hiányt eredményezett, ami Európa teljes villamosenergia-igényének 7 százalékával egyenlő. A hiány öthatodát a szél- és napenergia termelésének növekedésével és a villamosenergia-igény csökkenésével, a fennmaradó hatodrészt azonban a fosszilis energiatermelés növekedésével pótolták. Mivel a szén olcsóbb volt, mint a gáz, a növekedés nagy részét a szén adta, amely 2022-ben 7 százalékkal (+28 TWh) nőtt 2021-hez képest. Ennek eredményeként az EU villamosenergia-ágazatának kibocsátása 2022-ben 3,9 százalékkal (+26 millió tonna CO2) nőtt 2021-hez képest. A gáztermelés szinte változatlan maradt (+0,8 százalék), és mivel a gáz már 2021-ben is drágább volt, mint a szén, 2022-ben nem történt további átállás gázról szénre.

De lehetett volna sokkal rosszabb is: a nap- és szélenergia terjedése, illetve a villamosenergia-kereslet csökkenése megakadályozta a még nagyobb szénfelhasználást. A növekedés így nem volt olyan jelentős: a szénenergia mindössze 1,5 százalékponttal növekedett 2022-ben, ami az EU villamosenergia-termelésének 16 százalékát adta, de még így is bőven a 2018-as szint alatt maradt.

A 2023-as év ennek éppen az ellenkezője lesz” – jósolja az Ember. „A vízenergia-termelés fellendül, a francia nukleáris egységek működése helyreáll, a szél- és napenergia telepítése felgyorsul, a villamosenergia-kereslet pedig valószínűleg tovább csökken az elkövetkező hónapokban. 2023-ban Európában a fosszilis tüzelőanyagok – különösen a gáz – hatalmas visszaesése várható.

Áramfelhasználás

A pénzügyi válságból való kilábalást követően a pandémia évéig az EU villamosenergia-felhasználása nagyjából stabil volt. 2020-ban a világjárvány hatására a kereslet a pénzügyi válságéhoz hasonlóan csökkent: a villamosenergia-fogyasztás 110 TWh-val esett vissza (szemben a 2009-es 151 TWh-s csökkenéssel).

Az EU 2809 TWh-val a globális villamosenergia-igény 10 százalékát képviselte 2022-ben. Németországban volt a legmagasabb a villamosenergia-felhasználás (556 TWh), ami az EU teljes villamosenergia-igényének közel 20 százalékát teszi ki. Németországot Franciaország (484 TWh), Olaszország (322 TWh) és Spanyolország (265 TWh) követi. A skandináv országok közül Finnországban (15 MWh) és Svédországban (13 MWh) a legmagasabb az egy főre jutó felhasználás, míg Romániában (3 MWh) a legalacsonyabb.

2022 negyedik negyedévében az EU villamosenergia-fogyasztása 8,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, az év korábbi szakaszában azonban nem volt ilyen jelentős az eltérés. A keresletcsökkenés elsősorban az enyhe időjárásnak volt köszönhető, de a magas villamosenergia-árak is szerepet játszottak benne. Az év egészét tekintve az uniós kereslet 2,7 százalékkal, 2888 TWh-ról 2809 TWh-ra (-79 TWh) mérséklődött 2021-hez képest.

Szén

Az EU szénerőműveinek termelése az elmúlt két évtizedben 353 TWh-val csökkent (-44 százalék), ami azt jelenti, hogy az áramtermelésen belül az ezredforduló óta 30 százalékról 16 százalékra csökkent a szén aránya.

Amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy Európa gázválsággal néz szembe. Az EU és a tagállamok szintjén több gyors válaszlépés is történt a kockázatok és a válság mértékének csökkentése érdekében. A számos egyéb intézkedés mellett ezek közé tartozott a szénerőművek bezárásának elhalasztása, illetve tartalék státuszban lévő egységek reaktiválása, a szénimport növelése, és a fosszilis tüzelőanyag-ellátás diverzifikálása. A nyár eleji növekvő szénerőműves termeléssel együtt (az EU márciusi szénégetése 35 százalékkal volt magasabb, mint 2021 márciusában) mindez alapot szolgáltatott azoknak a narratíváknak, amelyek szerint „Európa visszatér a szénhez” (amire természetesen az orosz propaganda is erősen rájátszott).

Válogatás az elmúlt év terméséből.

A nagy visszatérés azonban végül elmaradt. Az uniós szénerőművek termelése 2022 utolsó négy hónapjának mindegyikében csökkent 2021-hez képest (és a tendencia januárban is tovább folytatódott), ez 2022 negyedik negyedévét tekintve 7 százalékos csökkenést jelentett. A gázerőművek termelése ugyanebben az időszakban még ennél is nagyobb mértékben, 10 százalékkal csökkent.

A szénerőművek 2022-es termelése az év eleji nagy felfutás, és az év végi visszaesés eredőjeként végül 7 százalékkal (+28 TWh) emelkedett, és 447 TWh származott ebből a forrásból.

Bár ez a 28 TWh-s emelkedés érthető módon riadalmat kelt, a szénnek viszonylag csekély szerepe volt a nukleáris-, és vízerőművek által okozott hiányok orvoslásában, és mivel ezek a tényezők aligha fognak újból megismétlődni, 2023-ban valószínűleg egészen másképp alakulnak majd a számok. Az EU-s szénenergia az elmúlt évtizedben már strukturális hanyatlásnak indult. Még a 2022-es emelkedés ellenére is 37 százalékkal a 2015-ös szint alatt volt a mennyisége, és az EU villamosenergia-termelésének mindössze 16 százalékát adta. A 2022-es átmeneti fellendülés csak egy kis döccenő volt a szén fokozatos kivezetése felé vezető úton Európában, és tágabb értelemben véve megmutatja, miért pontatlan azt állítani, hogy Európa visszatért a szénhez„ – írja a jelentés.

Mi történt a reaktivált szénerőművekkel, és a szárnyaló importtal?

Összesen 26 olyan szénerőműves egységnek engedélyezték, hogy visszatérjen a piacra, illetve a piacon maradjon, amelyeknek 2022 negyedik negyedévében le kellett volna állnia. A 26 egység átlagos kihasználtsága ebben az időszakban mindössze 18 százalék volt. Az üzembe helyezésük óta ezek az egységek 4 TWh-t termeltek. Ez az EU 2022-es teljes, 447 TWh-s szénenergia-termelésének mindössze 0,9 százalékát teszi ki.

A szén behozatala az EU-ba 2022-ben 51 százalékkal emelkedett, ami 22 millió tonnának felel meg, a szénerőművek ugyanakkor csak 8 millió tonnával több szenet égettek el (kivéve Lengyelországot, amely főként hazai szénnel látja el az erőműveit). Ezért az importált többletszénnek csak alig több mint egyharmadát égették el, a fennmaradó kétharmada pedig a készleteket növelte.

Földgáz

A gázerőművek éves termelése az elmúlt két évtizedben jelentősen, 225 TWh-val nőtt (+68 százalék). Ennek eredményeként a gáz részesedése a villamosenergia-mixben az ezredforduló 13 százalékos értékéről mára 20 százalék közelébe emelkedett. Ez az egyetlen fosszilis tüzelőanyag, amely az elmúlt két évtizedben növekedett – miközben a szénáram előállítása a felére csökkent.

A földgázon alapuló villamosenergia-termelés az EU-ban 2022-ben kismértékben, 0,8 százalékkal nőtt (+4,5 TWh), amely így 557 TWh-t ért el. Ezzel a gáz részaránya az EU villamosenergia-mixében 19,9 százalékra emelkedett, ami 0,7 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest (19,2 százalék).

 

Atomenergia

2000 és 2022 között a nukleáris energiatermelés 29 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan, az EU villamosenergia-mixében való részesedése 33 százalékról 22 százalék alá esett.

2022-ben a nukleáris energiatermelés éves szinten az eddigi legnagyobb mértékben, 16 százalékkal, összesen 119 TWh-val csökkent az előző évhez képest (732 TWh-ról 613 TWh-ra). Ennek következtében a nukleáris termelés részaránya a villamosenergia-mixben 3,5 százalékponttal 21,9 százalékra esett a 2021-es 25,4 százalékról. Ennek a csökkenésnek a 69 százaléka franciaországi üzemszünetek, 27 százaléka pedig a német atomerőművek leállításának számlájára írható.

2022-ben rekordszámú francia atomreaktor állt le, ami az elmúlt 30 év legalacsonyabb teljesítményét eredményezte. Ez 82 TWh-val volt alacsonyabb a 2021-es szintnél, és ez éves szinten 22 százalékos csökkenést eredményezett (379 TWh-ról 297 TWh-ra). A helyzet az év vége felé javult, amikor egy sor reaktor visszatért a piacra: 2023. január 9-én a teljes kapacitás 72 százaléka működött (44 GW), szemben a 2022. évi átlagosan mindössze 48 százalékkal.

Vízenergia

A vízerőműves kapacitások 2000 óta szinte változatlanok maradtak, és azóta csak nagyon kevés új erőművet építettek. Az egyetlen tényező, amely befolyásolja a termelést, a csapadék.

A vízerőművek termelése 2022-ben 66 TWh-val maradt el az előző évitől, ami éves szinten 19 százalékos csökkenést eredményezett, 349 TWh-ról 283 TWh-ra. Ennek eredményeképpen a vízenergia részesedése a villamosenergia-mixben 2 százalékponttal csökkent 2021-hez képest, és 10 százalékon állt tavaly. A 2021-es év az átlagosnál kissé csapadékosabb volt, a 2022-es vízerőművi termelés azonban 50 TWh-val elmaradt a 2000-2021-es átlagtól. A helyzet mostanra szinte helyreállt: a vízenergia-termelés 2022 szeptemberére visszatért a 2021-es szintre.

Az alpesi és az ibériai országokat különösen sújtotta a szárazság. Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban a vízerőművek termelése több mint 10 TWh-val csökkent.

Franciaország nukleáris és vízenergiás hiányának kétharmadát más országok pótolták

Mint a fenti adatokból látható, a kettős válság különösen súlyosan érintette Franciaországot, amely más években Európa legnagyobb villamosenergia-exportőre szokott lenni. Ennek következtében tavaly olyan dolog történt, amelyre évtizedek óta nem volt példa: az ország nettó importőrré vált. Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság hosszú évek után először vált nettó importőrből nettó exportőrré a franciákkal szemben.

Ez azt jelenti, hogy az ország nukleáris és vízenergiás termelése 96 TWh-s csökkenésének csaknem kétharmadát (59 TWh) más országokból importált villamos energiával pótolták. Spanyolországban 3 TWh-val nőtt a szenes termelés, de 15 TWh-val több áramot küldtek Franciaországba, mint 2021-ben. Németországban a szénáram termelése 17 TWh-val volt magasabb, de 11 TWh-val több villamos energiát exportáltak Franciaországba, mint 2021-ben. Kétségtelen tehát, hogy Franciaország is hozzájárult a német szénégetés növekedéséhez.

Biomassza és biogáz

A bioenergia-termelés 2000 és 2022 között több, mint ötszörösére, 30 TWh-ról 167 TWh-ra nőtt, az aránya ezzel párhuzamosan 1,2 százalékáról 2022-re 6 százalékra emelkedett. A növekedés az utóbbi években azonban drámaian lelassult: a 2022. évi termelés mindössze 12 százalékkal haladja meg a 2015. évi szintet. 2022-ben kismértékben, 1,6 százalékkal (-2,8 TWh) csökkent, és 167 TWh-t ért el.

Szélenergia

A szélenergia-termelés az elmúlt két évtizedben 398 TWh-val nőtt (+1 873 százalék), az aránya pedig az ezredforduló óta 0,8 százalékról 15 százalékra emelkedett. A növekedés az elmúlt 20 évben folyamatos volt – leszámítva a 2021-es évet, amikor a szokásosnál alacsonyabb szélerősség visszaeső termelést eredményezett.

Az uniós szélenergia-termelés tavaly 8,6 százalékkal (+33 TWh) nőtt, a 2021-es 387 TWh-ról 420 TWh-ra. A részesedése a villamosenergia-mixben 1,6 százalékponttal emelkedett, a 2021-es 13,4 százalékról 15 százalékra. A szélenergia európai növekedését legnagyobb részben Németországnak (+11 TWh), valamint Svédországnak (+6 TWh) és Lengyelországnak (+3,5 TWh) köszönhetjük.

Napenergia

A napenergia-termelés az EU teljes villamosenergia-mixében az ezredforduló idején még gyakorlatilag egy kerekítési hiba volt, 2022-re azonban 7,3 százalékra emelkedett.

Tavaly a napenergiából származó uniós villamosenergia-termelés 24 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 164 TWh-ról 203 TWh-ra. Ezzel a napenergia részaránya a villamosenergia-mixben 7,3 százalékra emelkedett, ami 1,6 százalékponttal magasabb a 2021-es értéknél (5,7 százalék). A napenergia-termelés növekedése elsősorban Németországnak (+9,6 TWh), valamint Spanyolországnak (+5,7 TWh), Hollandiának (+5,8 TWh), Franciaországnak (+4,3 TWh) és Lengyelországnak (+4,1 TWh) volt köszönhető.

Május és augusztus között az EU áramtermelésének 12 százaléka származott napenergiából. Ez a négy hónap forróságban telt, és új hőmérsékleti rekordokat döntött. Miközben a szárazság miatt a vízenergia-termelés visszaesett, és a vízhőmérsékleti korlátok miatt az atomerőművek teljesítménye is csökkent, a napelemek rengeteget segítettek.

Villamosenergia-mix

Tavaly az időjárásfüggő megújulók minden más energiaforrásnál nagyobb mértékben járultak hozzá az EU áramellátásához.

Szén-dioxid-kibocsátás

2022 már zsinórban a második olyan év, amikor növekedett a kibocsátás a COVID miatti 2020-as mélypontot követően. Az EU villamosenergia-termelésének szén-dioxid-intenzitása ugyanakkor jelentősen alacsonyabb volt 2022-ben (255 gCO2/kWh), mint 2000-ben (396 gCO2/kWh), ami elsősorban a nap- és a szélenergia növekedésének tudható be.

2023-as kilátások

Az Ember várakozásai szerint az idén a tavalyi szint közelében maradhat az atomenergia, a vízerőművek termelése azonban 40 TWh-val magasabb lehet. A nap- és a szélenergia esetében 84 TWh-s növekedésre számítanak, miközben az áramfogyasztás 3 százalékkal lehet alacsonyabb. Így összességében 20 százalékkal (211 TWh) csökkenhet a fosszilis energia felhasználása.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.