A 3372 GW-ból négy sem dolgozik Magyarországon
Kiadta a legújabb éves jelentését a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA), melyből kiderült, hogy az összes új áramtermelő beruházásnak több mint 80 százaléka zöldenergiára fordítódott a Földön.
2022 végére a teljes globális megújuló energiatermelési kapacitás elérte a 3372 GW-ot, és mivel a tavalyi év folyamán ez összesen 295 GW új megújuló kapacitás rendszerbe illesztését jelenti, az éves növekedés nem érte el a tíz százalékot. Ebből a növekedésből a napelemes rendszerek 192 GW-ot (éves szinten 22 százalékos növekedést produkálva) biztosítottak, a szél 75 GW-ot (+9 százalék) a víz 21 GW-ot (+2 százalék), a bioenergia hasznosításából pedig 8 GW termelési kapacitástöbblet (+5 százalék) származott.
A friss Megújuló Kapacitási Statisztika adatai szerint a megújuló energia térnyerése a globális bizonytalanságok ellenére, továbbra is rekordszinten növekszik: az IRENA számításai szerint a 2022-ben a világban hozzáadott áramtermelő kapacitásnak mintegy 83 százalékát a megújuló energiaforrások biztosították, ebből a szél-, és a napenergia több mint 90 százalékot mondhatott magáénak.
„Ez a folyamatos rekordnövekedés mutatja a megújuló energia alkalmazkodóképességét és rugalmasságát az elhúzódó energiaválság közepette” – mondta Francesco La Camera, az IRENA főigazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha tényleg komolyan veszi a világ a másfél fokos felmelegedési limitet – ahogyan azt a civilizált világ 2015-ben, Párizsban megfogadta -, akkor a jelenlegi bővítési tempónak az évtized végére a háromszorosára kell nőnie.
Elöl Ázsia – illetve: Kína
Az IRENA adatai szerint 2022-ben az összes új kapacitás csaknem felét Ázsiában építették meg, de a képet árnyalja, hogy Kína egyedül 141 GW-tal bővítette a kapacitásait – és ez önmagában majdnem a világ összesített plusz produkciójának fele. Európa 57,3 GW-tal, Észak- Amerika 29,1 GW-tal tudott nőni.
Ha Afrika (2,7 GW), Óceánia (5,2 GW) és a Közel-Kelet (3,2 GW) gigawattban számoltan nem is vethető össze ezekkel az adatokkal, azért az, hogy a százalékos növekedésben mindhárom régió könnyedén hozta a kétszámjegyű növekedést, mindenképp említést érdemel.
Dél-Amerika az említett két csoport között, 18,2 GW-os kapacitásbővítéssel tudta folytatni a dinamikusan növekvő tendenciát.
A bezzeg: Magyarország
Magyarországon a zöldenergia termelőkapacitás 2022-es növekedésről pontos számadat még nem látott napvilágot. Az viszont a becslések alapján valószínű, hogy a hazai zöldenergia termelőkapacitások összesített mérete jelenleg épp csak meghaladja a globális méret 0,1 százalékát.
A napelemes termelőerők nagysága ugyan meghaladja a 3000 MW-ot, de a kapacitás bővítése a tavaly májusban bejelentett ipari, majd később, a lakossági napelemes rendszerek hálózatra csatlakozási korlátozásai miatt a növekedés azóta gyakorlatilag megállt.
Szélből 2010 óta 329 MW Magyarország névleges termelőkapacitása, a biomassza erőművekbe épített termelőkapacitás 342,5 MW, a vízerőműveké 58 MW. Más zöldenergiás termelőerők, illetve rendszerszinten számolható energiatároló potenciál nincs az országban.
Update! – 2023.03.23. 12.00
Cikkünk megjelenését követően egy olvasónk jelezte: megtalálta a MAVIR oldalán az előző mondatban idézett minisztériumi hivatkozás egy frissebb változatát, mely szerint 2023- márciusába úgy lépett be Magyarország, hogy az összes napelemes termelőkapacitás meghaladta a 4200 MW-ot. Ez a korábban az Energiahivatal és a Mavir által sem pontosan publikált háztáji napelemes rendszerek (1632 MW), illetve a közüzemi-ipari napelemparkok (2630 MW) összesítéséből származtatható kapacitásmennyiség. Amennyiben ez a szám helyes, a cikkben a globális helyzethez dinamikához viszonyítási pontként megadott és 4000 MW-nak írt magyar zölderőműves termelőpotenciál valójában megközelíti az 5000 MW-ot. De ez a lényegen, azon, hogy Magyarország e tekintetben is a sereghajtók közé sorolható, nem változtat.
