PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 06. 14. péntek

Olajtüzelésű erőművek tartották egyensúlyban a hétfő reggelt Magyarországon

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPS5BdWFvVFJNTnd3OTVybFRzanZvU2JlUGp3aDhkODljT2psWGl4RXBjam4uaTcvZmFzdGlkPWtveXlnaXJmcXV2cmZvam1hZWpnbmltamdpbGwvc3RwYXJhbT13YWtybWlpa2N1L25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3LmJ5ZC5jb20vaHUvdWVmYS1ldXJvLTIwMjQ/Y2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rOmJhbm5lcjpBVzplYl9pbWFnZV9kaWdpdGFsXzIwMjQ6c2VhbC1wcm9zcGVjdGluZy02NTB4MzAwLTE6MDYiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vZ2RlaHUuaGl0LmdlbWl1cy5wbC9oaXRyZWRpci9pZD0uQXVhb1RSTU53dzk1cmxUc2p2b1NiZVBqd2g4ZDg5Y09qbFhpeEVwY2puLmk3L2Zhc3RpZD1rb3l5Z2lyZnF1dnJmb2ptYWVqZ25pbWpnaWxsL3N0cGFyYW09d2Frcm1paWtjdS9uYz0wL2dkcHI9MC9nZHByX2NvbnNlbnQ9L3VybD1odHRwczovL3d3dy5ieWQuY29tL2h1L3VlZmEtZXVyby0yMDI0P2NpZD12aWxsYW55YXV0b3NvazpiYW5uZXI6QVc6ZWJfaW1hZ2VfZGlnaXRhbF8yMDI0OnNlYWwtcHJvc3BlY3RpbmctNjUweDMwMC0xOjA2JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNi9ieWQtdWVmYS1ldXJvLTIwMjQtYmFubmVyLTMwMHgyNTAtMjQwNjA0LmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDYvYnlkLXVlZmEtZXVyby0yMDI0LWJhbm5lci02NTB4MzAwLTI0MDYwNC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA2L2J5ZC11ZWZhLWV1cm8tMjAyNC1iYW5uZXItNjUweDMwMC0yNDA2MDQuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9LkF1YW9UUk1Od3c5NXJsVHNqdm9TYmVQandoOGQ4OWNPamxYaXhFcGNqbi5pNy9mYXN0aWQ9aWVqbnlzeW5hZG93eWNhb2lhaGJvYXNxaWlrbS9zdHBhcmFtPW1wbGVnb2VyeWEvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg0K

Tulajdonképpen olajat kellett a tűzre önteni a magyar villamosenergia-ellátás hétfő reggeli biztosítása érdekében a hazai rendszerirányítónak. A hétkezdéssel „munkába induló ország” áramigényeit ugyanis csak úgy lehetett kiszolgálni, hogy a vésztartaléknak a rendszerbe illesztett olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták. A termelés és fogyasztás kényes egyensúlya felett 0-24 órában őrködő Mavirnak arra a helyzetre kellett reagálnia, ami a paksi atomerőműben az utóbbi napokban történt.

Ez történt március 13-án hétfőn reggel.

A magyar villamos energia mix 2023. március 13-án (forrás: Mavir)

Az ábrán két színre érdemes koncentrálni: a sötétkékre, ami Paksot, az atomerőmű termelését jelzi, és a neonzöldre, ami az olajtüzelésre vonatkozik (Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Mavir valamilyen okból szén és a szél energiát is szinte ugyanazzal a színnel jelöli, de a jelmagyarázati anomáliát elkerülendő, ellenőriztük az adatokat, és az ábrán a 6 és 8 óta között látható neonzöld „lencse” nagyobb részben az olaj használatát jelzi.)

Mi van már megint Pakssal?

A négyblokkos nukleáris erőműben a Paks-2 blokk február közepe óta főjavításon és „tankoláson” van, ami 500 MW kiesését jelenti. Az atomerőmű közlési kötelezettsége annak az információnak a publikálását is kikényszerítette, hogy „Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 3. blokkja 2023. március 13-án 6 óra 6 perckor védelmi működés következtében kiesett”. Ez az újabb 500 MW-nyi kiesése sem biztos, hogy a teljesítményvesztések vége, mivel vasárnap hajnalban a Paks-4 blokkon egy rendszer meghibásodás miatt további leterhelés történt. Ez utóbbit, éjfélre sikerült visszaállítani a teljes termelési méretre, de egy-egy ilyen visszaállás az atomiparban, így Paks esetében sem életbiztosítás.

Az atomerőmű a hétfő délelőtt folyamán mindezek tetejébe azt is közölte, hogy a Paks-1 blokkból is elvesz egy picit, igaz, ezt már egy újabb hibára, hanem a piaci igényekre hivatkozással tették meg.

Paksnál is olcsóbb lett a napenergia

A paksi erőmű újbóli problémája rávilágít, hogy bár a kormány hangoztatja, hogy meghosszabbítaná a 2032-37 között lejáró üzemeltetési engedélyt a nukleáris reaktorok (ha nem is mind a négy blokk, de legalább kettő) esetében további 10 vagy akár 20 évvel is, ez a kérdés közel sem ennyire egyszerű vagy magától értetődő. A paksi atomerőmű egy öreg erőmű, mellyel kapcsolatban az utóbbi években jó néhány esetben megírtam (például itt, meg itt és itt meg itt is), hogy a szaporodó hibajelenségek, a javítási idők elhúzódása, illetve karbantartások és javítások utáni visszaindítási problémák éppen az erőmű rendszerbeli nagy mérete miatt jelentenek majd egyre nagyobb üzembiztonsági kockázatot.

Ez most sincsen másként, sőt: ennek a legújabb tétele, hogy a ma reggeli leállást első körben 13-án 15.00-ra jelezték Paksról a rendszer felé kijavíthatónak, majd ezt a dátumot még délelőtt módosították: jelenleg március 14. 15.00 óra a hivatalos céldátum. Ehhez hasonló tavaly a Paks-1 blokkal is előfordult, akkor ezt a fajta „felülírósdit” több mint egy hónapig kellett a szakembereknek megtenni.

Olajat a tűzre?

Nem az a kérdés, hogy a paksi atomerőművet aktuálisan meg lehet-e javítani vagy sem. Sokkal inkább az, hogy a termelésbe üzembiztosan visszaállásig – a fogyasztási szükségek kielégítése érdekében – máshonnan beszerezni szükséges árammennyiség mibe kertül és azt ki fizeti. Az olajégető áramtermelés esetében is az a helyzet, hogy e tartalék kapacitások ezért vannak ugyan, de vajon meddig és milyen mértékben lehet ezekre támaszkodni? (Például: ha a Paks-4-es blokk javítása tegnap este nem fejeződik be, a Paks-3 vészleállásával együtt már az olajkapacitások nem lettek volna képesek a két blokk kiesését pótolni.)

A Kelenföldi Gázturbinás Erőmű (136 MW, földgáz és gázolaj tüzelésre alkalmas), a Lőrinci Gázturbinás Erőmű (150 MW, gázolaj tüzelésű), a Csepeli Gázturbinás Erőmű (390 MW, földgáz és gázolaj tüzelésre alkalmas), valamint a Gyorsindítású Gázturbinás Erőművek (Litér, Sajószöged – 240 MW, gázolaj tüzelésű) közül nem tudni, hogy melyiket, milyen potenciállal kapcsolták be a rendszerbe hétfőn hajnalban, de az európai uniós hálózati adatokat hivatalosan rögzítő ENTSO-E adatbázisában 06.15 és 08.30 között egy gyors, nulláról 350 MW fölé történő felfutás látható, mely teljesítményt 45 percen keresztül (7-7.45 között) tartani is kellett az olajosoknak.

Az olajtüzelésű termelők bekapcsolása arra utal, hogy a rendszerirányító nem tudott több saját, klasszikus termelőerőt (például az éppen felére visszaesett amplitúdójú szenet) bevetni, de sem további import beszerzése, sem pedig több földgáz alapú áramtermelő potenciál bevetése nem volt megoldható. Persze: az is lehet, hogy olajból olcsóbb volt ezt így, időlegesen megoldani, és e tartalékok „bevetésének” nem volt akadálya.

A 350 MW és a 45 perces limit-tartás talán nem tűnik soknak (vagy a rendszerbiztonság szempontjából különösebben veszélyesnek), de az nem mindennapos, hogy a hirtelen kieső paksi blokk (mintegy 500 MW) problémáját nagyrészt ezzel a megoldással sikerül csak a Mavirnak megoldania. Tavaly ősszel az energiahivatal (MEKH) az ellátásbiztonság feltételeit ellenőrizve, az olajtüzelésű erőművi tartalékot illetően mindent rendben talált. Már abban az értelemben, hogy e termelőkapacitások nem a folyamatos működésre és nem extra igény kielégítésére szolgálnak, mivel az összesen 420 MW-nyi bevethető kapacitásuk adott esetben a villamosenergia-rendszer egyensúlyának rövid ideig tartó fenntartására képes.

A nap süt, a szél fúj

A fenti ábrából két további tétel olvasható ki. Egyrészt, hogy a zöld „lencse” nagyságának egy részét, illetve az időben előtte és utána is látszódó „csík” vastagságát a szélenergia rajzolja meg. A magyarországi szélerőművek termelési adatait csak felületesen is ismerők számára sincs abban semmi meglepő, hogy az olajégetési csúcsidőben is hozták a szélparkok a szokásost: az ENTSO-E rendszerben fellehető adatok szerint a magyar szélerőműves rendszer 89-114 MW közötti teljesítményre volt képes az adott időszakban.

A másik látható tétel a napelemeké. Ahogy a nap kisütött, és a napelemes rendszerek termelni kezdtek, az olajtüzelésű áramtermelés szüksége gyorsan megszűnt. Azzal együtt is ez volt a helyzet, hogy a fogyasztási (és ezzel együtt a termelési) igény a rendszerben előbb 5500 MW-ig felszaladt, majd 4500 MW körüli szintig ereszkedett csak vissza. Lehet számolni: ezt az igényt délben (amely a magyar áramhálózati egyensúlyt is jelentette) a mintegy 700 MW-nyi import áram mellett zömmel az 1685 MW-nyi napelemes energiára, a 891 MW-nyi atomerőművi termelésre, az 587 MW-nyi földgázra, illetve a 170 MW-nyi szélből, a 100 MW-nyi biomasszából és a 206 MW-nyi lignitből előállított villamos energiára támaszkodva lehetett biztosítani.

Több lehet az új napelemerekord, mint azt hivatalosan közölték

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtanVuLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

Szabó M. István