PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az első olyan útburkolati szakaszt, amelybe napelemes rendszert építettek, Hollandiában adták át 2013-ban. Az utóbbi időben azonban sorra jelennek meg az olyan hírek, amelyek szerint vannak, akik az egy évtizede kipróbált elgondolást fejlesztve biztosak abban, hogy e konstrukció nem csupán kurrens csecsebecse. Hanem – ha ügyesen dolgoznak – fontos szereplővé léphet elő a városi energiaellátás újraskálázásában. Néhány hete írtunk arról, hogy Groningenben egy magyar cég olyan projektet fejezett be és adott át használatra, amely a városháza villanyszámláját évente akár 55 ezer kWh árammennyiséggel is csökkentheti. De ugyancsak írtunk arról is, hogy az útburkolatba, kerékpárutakba (illetve: a Freiburg német focicsapat stadionjának közelében már az ilyen utak fölé) épített napelemes rendszernek miért nem pusztán az üzleti, pénzügyi nyereségesség a kritériuma. A magyar Platio Solar ismert szereplő ezen a piacon (forrás: Platio Solar) Az érdeklődés fokozódását az is jelzi, hogy sorra jelennek meg olyan, kísérletekről, modellezésekről beszámoló tanulmányok, tudományos igényű kísérletek és szimulációk, melynek fókuszában éppen ezek a korábban gyakran lesajnált megoldások szerepelnek. A legújabb ilyen dolgozat arra vonatkozóan végzett kutatásokat, hogy megállapítható legyen: az útként használt aszfalt vastagsága mennyiben befolyásolja a felületbe installált rendszerek hűtési mutatóit. A Science Directen olvasható kutatás arról számol be, hogy máris 200 kínai városban elemezték az ilyen, elsősorban dekarbonizációs célú rendszerek alkalmazhatóságát, miután Sanghajban és Hongkongban egy éven keresztül monitorozták egy-egy ilyen kísérleti telepítés adatait. Ennek során derült ki az is, hogy az így megtermelt árammennyiségeket érdemesebb lehet nem a hálózatba betáplálni, hanem ennek költségét megtakarítva, lokálisan, például a közvilágításba, vagy elektromos járművek vezeték nélküli töltésére átalakítani a rendszert. A kínaiak nem véletlenül kerültek képbe, a napokban ért be ugyanis a Hongkongi Műszaki Egyetem – ott, ahol néhány napja a szerves anyagból készített napelempanelt is bemutatták – még 2019-ben kezdett K+F projektje, melynek végére kifejlesztettek egy kész terméket – sőt: 255 városban már tesztelték is azt. A PV Magazine beszámolója szerint a kínai tudósok úgy értek el a modulokkal négyzetméterenként 0,68 kWh termelésig, hogy arra is ügyeltek, hogy az útfelszínre kerülő „kopófelület” minél jobb hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkezhessen. A pontosan nem ismertetett anyag, amivel a modulokat több ponton is megtöltik, egyféle epoxigyanta, melynek használatával – állítják – 8,4 százalékkal csökkentették az éves átlagban számolt maximális felületi hőmérsékletet. A kísérlet összegzése szerint a projekt sikeresen zárult, a panelek kereskedelmi gyártásának kérdése is napirenden van – igaz, a napelemes útburkolati elem aktuális előállítási költségét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az autópályák befedése csak a kezdet a német napelemipar számára PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L3ZpbGxhbnlhdG9zb2todS1ub3YtMTMwMHg2MDAtMy12ZXIyLWF1dG9tb2Rvc2l0b3R0LTIwMjQtMTEtMDguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92aWxsYW55YXRvc29raHUtbm92LTEzMDB4NjAwLTMtdmVyMi1hdXRvbW9kb3NpdG90dC0yMDI0LTExLTA4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
