Az első olyan útburkolati szakaszt, amelybe napelemes rendszert építettek, Hollandiában adták át 2013-ban. Az utóbbi időben azonban sorra jelennek meg az olyan hírek, amelyek szerint vannak, akik az egy évtizede kipróbált elgondolást fejlesztve biztosak abban, hogy e konstrukció nem csupán kurrens csecsebecse. Hanem – ha ügyesen dolgoznak – fontos szereplővé léphet elő a városi energiaellátás újraskálázásában. Néhány hete írtunk arról, hogy Groningenben egy magyar cég olyan projektet fejezett be és adott át használatra, amely a városháza villanyszámláját évente akár 55 ezer kWh árammennyiséggel is csökkentheti. De ugyancsak írtunk arról is, hogy az útburkolatba, kerékpárutakba (illetve: a Freiburg német focicsapat stadionjának közelében már az ilyen utak fölé) épített napelemes rendszernek miért nem pusztán az üzleti, pénzügyi nyereségesség a kritériuma. A magyar Platio Solar ismert szereplő ezen a piacon (forrás: Platio Solar) Az érdeklődés fokozódását az is jelzi, hogy sorra jelennek meg olyan, kísérletekről, modellezésekről beszámoló tanulmányok, tudományos igényű kísérletek és szimulációk, melynek fókuszában éppen ezek a korábban gyakran lesajnált megoldások szerepelnek. A legújabb ilyen dolgozat arra vonatkozóan végzett kutatásokat, hogy megállapítható legyen: az útként használt aszfalt vastagsága mennyiben befolyásolja a felületbe installált rendszerek hűtési mutatóit. A Science Directen olvasható kutatás arról számol be, hogy máris 200 kínai városban elemezték az ilyen, elsősorban dekarbonizációs célú rendszerek alkalmazhatóságát, miután Sanghajban és Hongkongban egy éven keresztül monitorozták egy-egy ilyen kísérleti telepítés adatait. Ennek során derült ki az is, hogy az így megtermelt árammennyiségeket érdemesebb lehet nem a hálózatba betáplálni, hanem ennek költségét megtakarítva, lokálisan, például a közvilágításba, vagy elektromos járművek vezeték nélküli töltésére átalakítani a rendszert. A kínaiak nem véletlenül kerültek képbe, a napokban ért be ugyanis a Hongkongi Műszaki Egyetem – ott, ahol néhány napja a szerves anyagból készített napelempanelt is bemutatták – még 2019-ben kezdett K+F projektje, melynek végére kifejlesztettek egy kész terméket – sőt: 255 városban már tesztelték is azt. A PV Magazine beszámolója szerint a kínai tudósok úgy értek el a modulokkal négyzetméterenként 0,68 kWh termelésig, hogy arra is ügyeltek, hogy az útfelszínre kerülő „kopófelület” minél jobb hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkezhessen. A pontosan nem ismertetett anyag, amivel a modulokat több ponton is megtöltik, egyféle epoxigyanta, melynek használatával – állítják – 8,4 százalékkal csökkentették az éves átlagban számolt maximális felületi hőmérsékletet. A kísérlet összegzése szerint a projekt sikeresen zárult, a panelek kereskedelmi gyártásának kérdése is napirenden van – igaz, a napelemes útburkolati elem aktuális előállítási költségét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az autópályák befedése csak a kezdet a német napelemipar számára Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
