Az Európai Bizottság bejelentette, hogy jóváhagyott egy 1,1 milliárd euró (megközelítőleg 436 milliárd forint) összegű programot, amelynek keretében a magyar állam villamosenergia-tároló létesítményekhez nyújt támogatást a nettó zéró kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében. A programot a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott, az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyták jóvá. A válságkeret célja, hogy – az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában – támogassa a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedéseket – olvasható a Bizottság sajtóközleményében. Magyarország egy támogatási programot jelentett be a brüsszeli testületnek, melynek keretében legalább 800MW/1600 MWh kapacitású új villamosenergia-tároló létesítmények létrehozásához nyújtana állami támogatást. A program célja a magyar villamosenergia-hálózat rugalmasságának energiatárolási beruházásokkal történő javítása annak érdekében, hogy a magas kapacitású, ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrásokat könnyebben lehessen integrálni az ország energiaszerkezetébe. A támogatási intézkedésre a magyar energiaszektorban aktív vállalatok pályázhatnak, a pénzügyi intézmények kivételével. A rendelkezésre álló átviteli kapacitás függvényében külföldről (a szomszédos tagállamokból) is részt lehet majd venni a programban, figyelembe véve, hogy a szomszédos országok energiaszerkezetében mekkora a megújuló energiák aránya. A program keretében bármely tárolási technológia támogatható. A támogatott tárolási projektek versenyeztetéses ajánlattételi eljárás során kerülnek majd kiválasztásra. A szerződések odaítélésére a tervek szerint 2024 vége előtt fog sor kerülni. A százhalombattai Megapack. Kép: MTI. A támogatás kétféle formát ölthet: lehet beruházási támogatás, amelyet a kiválasztott projektek építési szakaszában folyósítanak; vagy lehet garantált ár, amit egy szerződés alapján biztosítanak a támogatott projektek működésének első 10 éve alatt. A beruházási támogatás finanszírozása részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, részben a Modernizációs Alapból, míg a tíz évig tartó garantált ár költségeit a felhasználókra (a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag a vállalkozásokra) terhelik. A projekteket a szerződés aláírásától számított három éven (36 hónapon) belül kell megépíteni és beüzemelni. Magyarországon jelenleg néhány tucat MWh tárolási kapacitás működhet, a Bizottság által jóváhagyott támogatás ezt körülbelül az ötvenszeresére növelné. Az arányok érzékeltetése végett: 800 MW Paks névleges teljesítményének 40%-a. Idén egy átlagos májusi napon a hálózati méretű naperőművek 16 GWh villamos energiát termeltek meg, az 1600 MWh ennek a 10%-át lenne képes eltárolni. A fenti számokból is látható, hogy egy ekkora méretű beruházás nem fog csodákat tenni, de arra elég lesz, hogy a következő néhány évben is folytatódni tudjon a megújuló energia részarányának növekedése. Ehhez a tároláson túlmenően olyan infrastrukturális beruházásokra is szükség lesz, mint amit az E.ON Kisbéren valósított meg, erről egy néhány napja megjelent cikkünkben írtunk részletesebben: 1,5 milliárdos beruházással segíti az E.ON az észak-dunántúli naperőműveket dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
