1600 megawattórányi akkumulátoros energiatároló épülhet Magyarországon

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy jóváhagyott egy 1,1 milliárd euró (megközelítőleg 436 milliárd forint) összegű programot, amelynek keretében a magyar állam villamosenergia-tároló létesítményekhez nyújt támogatást a nettó zéró kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében. A programot a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott, az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyták jóvá. A válságkeret célja, hogy – az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában – támogassa a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedéseket – olvasható a Bizottság sajtóközleményében.

Magyarország egy támogatási programot jelentett be a brüsszeli testületnek, melynek keretében legalább 800MW/1600 MWh kapacitású új villamosenergia-tároló létesítmények létrehozásához nyújtana állami támogatást. A program célja a magyar villamosenergia-hálózat rugalmasságának energiatárolási beruházásokkal történő javítása annak érdekében, hogy a magas kapacitású, ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrásokat könnyebben lehessen integrálni az ország energiaszerkezetébe.

A támogatási intézkedésre a magyar energiaszektorban aktív vállalatok pályázhatnak, a pénzügyi intézmények kivételével. A rendelkezésre álló átviteli kapacitás függvényében külföldről (a szomszédos tagállamokból) is részt lehet majd venni a programban, figyelembe véve, hogy a szomszédos országok energiaszerkezetében mekkora a megújuló energiák aránya. A program keretében bármely tárolási technológia támogatható.

A támogatott tárolási projektek versenyeztetéses ajánlattételi eljárás során kerülnek majd kiválasztásra. A szerződések odaítélésére a tervek szerint 2024 vége előtt fog sor kerülni.

A százhalombattai Megapack. Kép: MTI.

A támogatás kétféle formát ölthet: lehet beruházási támogatás, amelyet a kiválasztott projektek építési szakaszában folyósítanak; vagy lehet garantált ár, amit egy szerződés alapján biztosítanak a támogatott projektek működésének első 10 éve alatt.

A beruházási támogatás finanszírozása részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, részben a Modernizációs Alapból, míg a tíz évig tartó garantált ár költségeit a felhasználókra (a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag a vállalkozásokra) terhelik.

A projekteket a szerződés aláírásától számított három éven (36 hónapon) belül kell megépíteni és beüzemelni.

Magyarországon jelenleg néhány tucat MWh tárolási kapacitás működhet, a Bizottság által jóváhagyott támogatás ezt körülbelül az ötvenszeresére növelné. Az arányok érzékeltetése végett: 800 MW Paks névleges teljesítményének 40%-a. Idén egy átlagos májusi napon a hálózati méretű naperőművek 16 GWh villamos energiát termeltek meg, az 1600 MWh ennek a 10%-át lenne képes eltárolni.

A fenti számokból is látható, hogy egy ekkora méretű beruházás nem fog csodákat tenni, de arra elég lesz, hogy a következő néhány évben is folytatódni tudjon a megújuló energia részarányának növekedése. Ehhez a tároláson túlmenően olyan infrastrukturális beruházásokra is szükség lesz, mint amit az E.ON Kisbéren valósított meg, erről egy néhány napja megjelent cikkünkben írtunk részletesebben:

1,5 milliárdos beruházással segíti az E.ON az észak-dunántúli naperőműveket

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.