WHO: évente 4,2 millió ember halálát okozza a levegőszennyezés

A téli, ködös, szmogos napok kezdetén különösen érdemes felhívni a figyelmet a WHO levegőszennyezéssel kapcsolatos állásfoglalására, amely szerint évente 4,2 millió ember korai halálát eredményezi a szennyezett levegő. A haláleseteket elsősorban a levegőben lévő kis méretű szilárd részecskék, azaz a 2,5 mikron vagy kisebb átmérőjű részecskéknek (PM_2,5) való kitettség okozza, amelyek szív- és érrendszeri, légúti betegségeket, valamint rákot okoznak. A levegőszennyezéshez kapcsolódó korai halálesetek 58%-át ischaemiás szívbetegség és stroke okozta, míg a halálesetek 18%-át krónikus obstruktív tüdőbetegség és akut alsó légúti fertőzések eredményezték. A halálesetek 6%-a következett be tüdőrák miatt.

Vitathatatlan tehát, hogy a levegőszennyezés komoly egészségügyi kockázatot jelent. A kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőszennyezés csökkentésével csökkenthető a stroke, a szívbetegség, a tüdőrák, valamint a krónikus és az akut légzőszervi betegségek (ideértve az asztmát is) száma. Minél alacsonyabb egy országban a levegőszennyezés mértéke, annál jobb lesz a lakosság szív- és érrendszeri és légúti egészségi állapota, nem csak hosszú, de rövid távon is.

Nem csak kis falvakban, de családi házas területen nagyobb városokban is jellemző Magyarországon is a vegyes tüzelés, amely jelentős szilárd részecske kibocsátásért felelős

A WHO már 2005-ben meghatározta a levegőminőségi iránymutatásait, amely tartalmazza a levegőszennyezés egészségügyi hatásait, valamint az egészségre káros szennyeződés küszöbértékeit és azok értékelését. Ennek ellenére 2016-ban a világ népességének 91%-a olyan helyeken élt, ahol a WHO levegőminőségre vonatkozó iránymutatásai nem teljesültek. A levegőszennyezés mind a városokban, mind a vidéki területeken becslések szerint 4,2 millió korai haláleset okozott világszerte 2016-ban. Az idő előtti halálesetek mintegy 91% -a alacsony és közepes jövedelmű országokban következett be, a legtöbb pedig a WHO délkelet-ázsiai és csendes-óceáni térségében.

A kültéri levegőszennyezés mellett a beltéri füst szintén súlyos egészségügyi kockázatot jelent mintegy 3 milliárd ember számára, akik fával, olajszármazékokkal vagy szénnel fűtik otthonaikat. Körülbelül 3,8 millió korai haláleset oka a háztartások légszennyezettsége. A háztartási levegőszennyezés a kültéri levegőszennyezés egyik fő forrása is mind a városi, mind a vidéki területeken.

A levegőszennyezés mértéke csökkenthető többek között a tisztább közlekedést, az energiahatékony otthonokat, az energiatermelést, az ipart és a jobb kommunális hulladékgazdálkodást támogató politikával és beruházásokkal, mivel ezek a kültéri levegőszennyezés legfontosabb forrásai. A kültéri levegőszennyezés megköveteli a közlekedés, az energia, a hulladékgazdálkodás, a várostervezés és a mezőgazdaság területén működő helyi, nemzeti és regionális szintű politikai döntéshozók összehangolt fellépését.

A háztetőkre szerelt napelem rejtett előnye, hogy nincs szállítási veszteség, mivel a termelt energiát helyben használják fel, legjobb esetben épületen belül, de rossz esetben is a szomszédos házakban

Számos példa található a közlekedés, a várostervezés, az energiatermelés és az ipar sikeres politikájára, amelyek csökkentik a légszennyezést:

• az ipar számára: tiszta technológiák, amelyek csökkentik az ipari füstkibocsátást; a városi és mezőgazdasági hulladékok jobb kezelése, ideértve a hulladéklerakókból kibocsátott metán gázok hatékony felhasználását a helyi elégetés alternatívájaként (biogázként történő felhasználás);
• energiafelhasználás: a megfizethető, tiszta háztartási energiamegoldásokhoz való hozzáférés biztosítása főzéshez, fűtéshez és világításhoz;
• közlekedés: átállás a tiszta energiatermelési módokra; a gyors városi tranzit, a gyalogos és kerékpáros hálózatok kialakítása, valamint a városközi vasúti áruszállítás és az utasszállítás priorizálása; átállás a tisztább nehéz tehergépjárművekre, valamint az alacsony kibocsátású járművekre és kevésbé környezetszennyező, például csökkentett kéntartalmú üzemanyagokra;
• várostervezés: az épületek energiahatékonyságának javítása, a városok környezetbarátabbá, energiahatékonyabbá tétele;
• energiatermelés: alacsony káros anyag kibocsátású üzemanyagok és megújuló, égésmentes energiaforrások (például napenergia, szélenergia vagy vízenergia) fokozott használata; decentralizált energiatermelés, a helyi felhasználás arányának növelése (pl. mini hálózatok és háztetőkre telepített napelemes rendszerek);
• települési és mezőgazdasági hulladékgazdálkodás esetén: a hulladék csökkentésének, a hulladék válogatásának, újrafeldolgozásnak és újrafelhasználásnak stratégiái; a biológiai hulladékkezelés továbbfejlesztett módszerei, például az anaerob hulladékból biogáz állítható elő olcsó alternatívaként a szilárd hulladék nyílt térben történő égetése helyett. Ha az égetés elkerülhetetlen, akkor létfontosságú az égetési technológiák káros anyag kibocsátásának szigorú ellenőrzése.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.