Gyakran halljuk a kifogást, hogy a többség akkor vált majd elektromos autóra, ha egy töltéssel 1000 km lesz a hatótáv és 5 perc a teljes feltöltés ideje. Mi villanyautósok tudjuk, hogy ezek túlzó és szükségtelen elvárások, ennek ellenére mi is kíváncsiak vagyunk autóstársaink tapasztalataira, különösen nehezített körülmények között, amikor hideg van vagy sietni kell. Ezért volt népszerű a téli ágyúgolyó futam versenysorozatunk, amelyen összesen 17 csapat tette meg Magyarország dunántúli részén az 500 kilométeres referencia kört, és ezért olvasták már az első napon rengetegen Tibor Nissan Leaffel végzett téli hatótávtesztjét. Norvég hatótáv teszt 20 népszerű típussal Norvégia legalább egy évtizeddel Európa és Magyarország előtt áll az elektromos autózásban, ezért a tesztjeiket is szélesebb körben tudják elvégezni. Ezúttal a Norvég Automobil Szövetség (NAF – Norwegian Automobile Federation) 20 népszerű elektromos autó hatótávját és töltési sebességét vizsgálta meg, valóban zord, téli körülmények között. Mindegyik autóval addig haladtak, amíg az akkumulátor teljesen lemerült és az autó megállt, hiszen kizárólag így tudják pontosan meghatározni a valós hatótávolságot, mivel az autók műszerfala csalhat: minden típusnál más és más, hogy mennyi áram van még az akkumulátorban, amikor a műszerfal 10%-os töltöttséget vagy akár üres akkut jelez. Húsz, Norvégiában idén januárban megvásárolható autót hasonlítottak össze (fotó: NAF) A teszt körülményei A gyártók megadják az autók hatótávolságát, de ez típusonként változó mértékben eltér a valóban megtehető távolságtól, különösen téli körülmények között. A teszt legfontosabb célja az volt, hogy lemérjék az autók valós hatótávolságát, támpontot adva ezzel az autóvásárlóknak. A norvég télben elvégzett teszthez 20 olyan autót választottak, melyek idén januárban megvásárolhatók voltak Norvégiában, ami azért fontos információ, mert egyes gyártók a norvég piacra eltérő felszereltséggel, például hőszivattyús fűtéssel, akkumulátor hőszigetelés vagy előmelegítés opcióval kínálják járműveiket. A próba során a hatótávolság mellett a fogyasztásra és a töltési időre is kíváncsiak voltak. Igyekeztek egységes feltételeket teremteni, ezért sem az utasteret, sem az akkumulátort nem melegítették elő, az autók 100%-ra töltve vágtak neki a tesztnek, zárt garázsból indulva. Minden autó ugyanazon az útvonalon haladt, normál közúti forgalomban, azonos napon, hasonló vezetési stílussal és a fűtést is azonosan állították be, 21 fokra, kis fokozatra állított ülésfűtéssel. Az útvonal tartalmazott városi, autópályás és országúti szakaszt is. A teszt során végig 60 és 110 km/h közötti sebességgel haladtak. Az autóknak fel kellett kapaszkodni egy emelkedőn is, igaz a legmesszebbre érő autóknak egy második emelkedő is jutott. A teszt jelentős részén havas utakon haladtak (fotó: NAF) WLTP mérési ciklus vs. való élet Az európai piacon értékesített elektromos autók hatótávolságát és fogyasztását a WLTP elnevezésű mérési ciklus alapján határozzák meg. A WLTP mérést részben laboratóriumban végzik, de az autókat egy 23 kilométer hosszú úton valós körülmények között is tesztelik. A tesztet nyári hőmérsékleten végzik, így egyértelmű volt, hogy a téli teszten minden autó a WLTP hatótáv alatt teljesít majd, az viszont nem, hogy mennyivel. A 20 autó átlagosan 18,5%-kal maradt el a WLTP hatótávtól a norvég téli teszten. A legjobb eredményt ebből a szempontból a Hyundai Kona electric érte el, amely mindössze 9%-kal tett meg kevesebbet, mint az ideális körülmények között végzett gyári mérés során. Az elektromos Kona nem csak ebből a szempontból, de az árát és a töltési sebességét figyelembe véve egyaránt remek kompromisszumnak tűnik. Minden autót teljes lemerülésig hajtottak, ezért autómentőre is szükség volt (fotó: NAF) A legrosszabb eredményt az Opel Ampera-e hozta, amely a WLTP hatótávnak mindössze 70%-át tudta teljesíteni. A viszonylag magas árat és a maximum 50 kW töltési teljesítményt figyelembe véve kissé elavultnak tűnik a mezőnyben, minket Magyarországon ez azonban kevésbé érint, lévén nálunk nem is forgalmazzák ezt a típust. A tesztelt autók között a Tesla Model S LR rendelkezik a legnagyobb WLTP hatótávval és a valóságban is ez az autó jutott a legmesszebb, annak ellenére, hogy a WLTP/valóság arányban csak az utolsó előtti helyezést szerezte meg, mivel a gyári érték 74%-át érte el. Fontos azonban hozzátenni, hogy a legnagyobb valós hatótáv kissé hátrányba hozta a Teslát, mivel az út végén friss hóban volt kénytelen haladni, amely jelentős fogyasztásnövelő tényező. Norvég téli hatótáv teszt, 20 népszerű elektromos autó WLTP és valós téli hatótávja (forrás: NAF) Mi történik amikor lemerül? A tévhitekkel ellentétben az elektromos autók nem állnak le azonnal, hirtelen és váratlanul, amikor elfogy az energia. A teszt is bebizonyította, hogy a járművezető több figyelmeztetést is kap a lemerülést megelőzően és a legtöbb típus az utolsó kilométereket korlátozott teljesítménnyel, alacsonyabb sebességgel tudja csak megtenni. Egyes típusokban ilyenkor a fűtés is automatikusan kikapcsol. Érdekes és fontos tapasztalat, hogy amikor az autók lemerültek és kikapcsolták egy fél órára, esetleg egy teljes órára, akkor az akkumulátor a pihenés során kicsit összeszedte magát és újra lehetett menni néhány kilométert az autókkal. Ez nagy segítség lehet, ha valaki egy töltőoszloptól vagy az otthonától néhányszáz méterre merül le. Töltési teszt Az elektromos autók hatótávolsága mellett nagyon fontos tulajdonság a töltési sebesség. A teszt során megmérték az autók töltési idejét is, ami nem is olyan egyszerű, ugyanis nem csak az adott típustól, de a körülményektől (pl. akkumulátor hőmérséklete) függően is eltérő lehet. Az egyenjogúság jegyében a töltés előtt az autókkal legalább két órán keresztül autópályán közlekedtek, hogy az akkumulátor biztosan elég meleg legyen, majd egyenesen a töltőhöz hajtottak, ahol azonnal megkezdték a töltést. Minden autót 10% alá merítettek és legalább 80%-ig töltöttek. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb autót még meleg akkumulátorral is tovább tart téli hidegben feltölteni, mint a gyártó által megadott – ideális körülményekre vonatkozó – töltési idő. Az elektromos autók maximális töltési teljesítményét kW mértékegységben mérik, egyetlen szám azonban nem határozza meg egyértelműen az autó töltési sebességét, ugyanis ez nem jelenti azt, hogy a teljes töltési idő alatt ilyen sebességgel tölt az autó. Az autók töltését a töltési görbe jellemzi leginkább, amelyről leolvasható, hogy egy adott töltöttségi szint mellett mekkora a pillanatnyi töltési teljesítmény. A legtöbb típus 80%-os akku szint felett már elkezdi csökkenteni a töltési teljesítményt, ezért csak erre a szintre töltötték az autókat a teszt során. Havazásban nem volt hiány (fotó: NAF) A töltési bajnok az Audi e-tron 55 quattro lett, amelynek mindössze 27 percig tartott a 80%-os töltöttségi szint elérése. A töltési teszt alatt végig nagyon magas teljesítményt tudott tartani. A Tesla Model 3 lett a töltési verseny második helyezettje, a 80%-os szintig 35 perces töltéssel. A legmagasabb pillanatnyi teljesítményt, majdnem 200 kW-ot szintén ez az autó ért el az Ionity töltőállomáson. Figyelembe véve Model 3 alacsony fogyasztását, ezzel az autóval lehet a leggyorsabban megtenni egy hosszú utat. A verseny utolsó helyezettjei az Opel Ampera-e, a Jaguar I-PACE és a Nissan Leaf e+ lett, melyeknek a 80%-os töltöttség eléréshez 95, 80, illetve 75 percre volt szüksége. Norvég téli hatótáv teszt, 20 népszerű elektromos autó töltési sebessége és teljesítménye télen (forrás: NAF) Szűcs Gábor2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
