Betilthatja az EU a belsőégésű motoros autókat

Mielőtt keresztre feszítene a tisztelt olvasó a kattintásvadász cím miatt, kezdjük mindjárt azzal, hogy valóban erről van szó, nem átverés. Azért persze nem eszik olyan forrón azt a kását.

Teljes tiltás jöhet az új autóknál

Azt már eddig is láttuk, hogy a világon számos ország, köztük sok európai, konkrét céldátumokat jelölt ki a belsőégésű motorok betiltására az új autók értékesítése terén. Nem tudom csak én vagyok-e ezzel így, de nekem még mindig nem teljesen esett le, hogy már a 2020-as éveket írjuk, így amikor valahol 2025-öt vagy 30-at olvasok az olyan távoli jövőnek tűnik, pedig nem az.

Egy Wikipédia gyűjtés szerint például Dánia 2030-ban jelölte meg a céldátumot és 5 évvel később teljesen kitiltaná a füstösöket útjairól. Hollandia, Izland és Svédország szintén 2030-ban gondolkodik, a britek podig csak 2-5 évvel későbbi dátumot fontolgatnak – egyedül a franciák tolnák még a dátumot 2040-ig. Technikailag az EU-n kívül van de a norvég céldátum a legambiciózusabb, ugyanis ők 2025-tel terveznek. Mondjuk az északi országban már mai is az eladott autók fele elektromos.

Forrás: www.naf.no

Ezek az egyéni célok jók és dicséretesek, de nagyon sokat nyomna a latba egy egységes európai szabályozás. Most erre készül az az Európai Bizottság az Unió központi döntés-előkészítő és végrehajtó szerve. Mint tegnap bejelentették

jelenleg azt vizsgálják mi lenne a megfelelő dátum a teljes tiltás bevezetésére. A cél, hogy 2050-re már egyetlen olyan autó se legyen az utakon aminek van káros anyag kibocsátása.

A bejelentés alkalmával azt is egyértelművé tették, hogy az Uniós klímacélok egyik kulcskérdése a villanyautókra történő átállás.

Természetesen ha cinikusak akarunk lenni, nézhetjük ezt onnan is, hogy egy-egy jelentősebb autópiac kormányának partizánakciója, egy túl korai céldátum kijelölése kényelmetlen lehet az autóiparnak. Ahogy Amerikában Kalifornia diktálja a tempót és kényszeríti rá az autógyárakat a váltásra, úgy Európában egy nagyobb piac nyomás alá helyezhetné a gyártókat is. Ezért lehet ebben egy kis lobbi érdek is, hogy mondjuk mégse 2030-at célozzuk meg, jó lesz az kicsit később is.

Ezen a ponton azt is leszögeznénk, hogy bár villanyautós oldal vagyunk, mi is fontosnak tartjuk a rendezett, jól megtervezett átállást ami nem jár milliók munkahelyének elvesztésével – de persze mi mindig a lehető legkorábbi időpont mellett tesszük el a voksunkat.

Tesla, Giga Berlin, Németország. Forrás: the_wolfpack_berlin / Youtube

Hogy mi lesz ez a dátum az kérdéses, de remélhetőleg inkább a haladó szellemű országok által kijelölt 2030-hoz áll közelebb mint a 2040-es tervekhez. Az persze már egy másik kérdés, hogy a túlzottan elnyújtott átállásba beleszólhatnak még a fogyasztók is. Már több elemző felhívta rá a figyelmet, hogy beindulhat az Osborne hatás, amikor is a vásárlók rájönnek, hogy már nem éri meg vadonatúj belsőégésű motoros autót venni, mert használtan majd nehéz lesz eladni. Ezen kívül a villanyautók terjedésénél azt is megfigyeltük már, hogy a szomszédok, barátok, kollégák váltása az ismerőseiket is motiválja a hasonló lépésre.

EZT OLVASTAD MÁR?  Csehországban indul a Kona Electric gyártása

Ilyenkor a témában nem túl tájékozott fogyasztó azzal szembesül, hogy ismerőse áradozik az új autóról, esetleg ő is kipróbálja, megtetszik neki a nagy nyomaték, a csendes üzem, az otthoni töltés egyszerűsége és merőben mást tapasztal, mint ami a fejében eddig a villanyautózásról élt. Rájön, hogy nem kell egy autópálya mellett órákat tölteni, hatótáv pedig nem 100 hanem 300 kilométer.

Ha pedig tömegek kezdenek el kivárni, halasztják el az autóvásárlást pár évvel, akkor előállhat az a helyzet, hogy előbb zuhan be a belsőégésű modellek forgalma, mint, hogy a gyártók fel tudnák futtatni a villanyos modelleket. Ennek nagyon komoly gazdasági következményei lehetnek.

Áttolják a szigorú célokat

2018 végén hosszas egyeztetés után kompromisszum született az Uniós tagországok között a klímavédelmi célok kapcsán. Több ország a 2021-es szintről 40%-os visszalépést akart elérni 2030-ra a CO2 kibocsátásban, mások a 30% mellett lobbiztak, végül 37,5% lett a megállapodásban.

Tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban egyértelművé tette, hogy minden eddiginél agresszívabban kívánnak fellépni a klímavédelemben. Fura módon a koronavírus és az ezt kísérő gazdasági válság inkább felgyorsította ezeket a folyamatokat, mintsem lassította volna. Úgy néz ki az EU elhatározta, a kivezető út nem az, hogy megmentjük vagy visszaépítjük a régi struktúrákat, hanem előre kell menekülni és egy Green New Deal, egy zöld gazdaságélénkítő program fogja kihúzni a kontinenst a csávából, miközben abban is segít hogy kevésbé haljunk meg.

A korábbi 30-40 százalékos vitához képest hatalmas ugrás, hogy 55%-ban jelölik meg az új célt – 10 év múlva 2021-hez képest ennyivel kell, hogy kevesebb legyen a CO2 kibocsátás.

Ennek részeként minden szektornak össze kell kapnia magát. A korábbi 32%-os célt 65%-ra (!) emelik az áramtermelésben, azaz 2030-ra ennyinek kell megújuló forrásból származnia – a fűtésben és hűtésben ez az arány 40% kell, hogy legyen. Mivel jelenleg a lakóépületek 75%-a nincs megfelelően szigetelve, az EU megduplázza az erre szánt pénzeket. Javasolnánk mindenkinek aki szeretne pályázni az EU-s pénzből finanszírozott itthoni szigetelés és napelem programra, hogy fokozottan kövesse a döntéssel kapcsolatos fejleményeket, mert ha ez átmegy, újra megnyílhat a pénzcsap.

EZT OLVASTAD MÁR?  Hivatalosan is bejelentették az erősebb Renault Zoe R110-et

Nem csak zöldülünk, spórolunk is

A program része egyébként az energiahatékonyság növelése is.

2015-höz képest 2030-ra 70%-kal kell csökkennie a szén, 30%-kal az olaj és 25%-kal a gáz felhasználásának és a teljes energiamix 38%-a megújuló kell hogy legyen. (A félreértések elkerülése végett a fentebb említett 65%-os célérték kifejezetten az áramtermelésről szólt, itt most az Unió teljese energiafelhasználásról beszélnek már).

2030-ra mintegy 40 százalékkal kell csökkennie a primer, azaz természetből kinyert energiahordozók felhasználásának, ami azt jelenti, hogy 1990-hez képest az Unió 50%-kal csökkentené energiaigényét. Mivel a 90-es évekhez képest drasztikusan nőtt az elektronikai eszközök, az autók és úgy általában a lakosság száma is, ez csak úgy lehetséges, hogy nagyságrendekkel hatékonyabb technikát használunk. (Például a 70%-ban energiapazarló belsőégésű helyett 90%-os hatásfokú villanymotort rakunk az autóba…)

A célok betartatására minden ország évekre és szektorokra lebontva kap majd célértékeket, ha pedig valamit nem teljesít, kemény pénzbüntetésre számíthat.

Hogy a célokból mi marad a kompromisszumok végére és mikorra kerül majd ez elfogadásra azt érdeklődve figyeljük, de bizakodásra ad okot, hogy a beterjesztő és egyben a jelenlegi bizottsági elnök Ursula von der Leyer egy német politikus. Ha az EU legnagyobb gazdasága áll a kezdeményezés mögé, az mindenképpen jó hír, kérdés azonban, hogy egyes kisebb országok vagy érdekcsoportok nem próbálják-e meg majd felpuhítani, esetleg szabotálni ezeket a terveket. A német sajtó máris olyan hangokat szólaltatott meg a helyi autóiparból, amelyek szerint, ha ezt elfogadják, az a német autógyártás végét jelentené. Nem tartjuk valószínűnek, hogy ezt a VW vezére mondta volna, valószínűleg máshol kell keresni a forrást.

Elektromos autót használsz?