5 év alatt megtérülő akkumulátorok, retteghetnek a gázerőművek – novemberi hírösszefoglaló

Novemberi hírösszefoglalónknak ezúttal két fókusza lesz: az egyik Ausztrália, a másik pedig a szokványostól eltérő napenergiás megoldások. Emellett szó lesz még Európa legnagyobb akkus energiatárolójáról, Skandinávia legnagyobb naperőművéről és a gázerőműveket nyugdíjba küldő akkus projektekről, vagyis sok olyan dologról, ami még 3 évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt.

Még olcsóbb a megújuló energia

A World Energy Markets Observatory jelentése szerint az elmúlt 10 évben a szélenergia ára évi átlag 8%-kal, a napenergia ára évi átlag 18%-kal csökkent, míg az akkumulátoroké 19%-kal. A szélenergia ára 4,5 – 6,5 cent/kWh, a napenergiáé pedig 3,4 – 6,7 cent/kWh közötti sávba süllyedt 2019-re, amely így már versenyképessé vált a konvencionális erőművekkel is.

Nemzetközi összevetésben sohasem számított különösebben olcsónak az indiai napenergia, de egy novemberi aukción 2,7 cent/kWh-s árral (kb. 8 Ft) új országos rekord született, ami ugyan még mindig a duplája a világ legalacsonyabb árának, de egy lépés a jó irányba. Ez az árszint szignifikánsan alacsonyabb az indiai szénerőművek 4-5 centes árainál, új szénerőművek építésének pénzügyi szempontból így már nem sok értelme maradt.

Illusztráció. Forrás: Reuters

Ausztrália

A Dél-Ausztráliában található Riverlands csirkefarm (az ország legnagyobb, szabadtartású csirkéket tenyésztő létesítménye) 5 millió dolláros beruházással egy 1,4 megawattos, tetőre szerelt napelemes rendszert és egy 2,3 MWh-s, a Tesla által gyártott akkumulátort helyezett üzembe. Az üzemeltető korábban évi 1 millió dollárt fizetett az áramért, a beruházás így 5 év alatt meg fog térülni. A farm a jövőben így jóval kevesebb áramot fog vásárolni a hálózatról, vagyis a korábbi nagyfogyasztó szinte eltűnik a piacról. Ha még sokan tesznek így, akkor könnyű elképzelni, hogy az áramszolgáltatókra és a nagy méretű, centralizált erőművekre épülő üzleti modell fenntarthatatlanná fog válni.

Kép: AAM Investment Group

Márpedig egyre többen tesznek így Ausztráliában. November 1-én délben az ország fő hálózatán a nap- és a szélenergia elérte a 48%-ot, és a korábbi riogatások ellenére mégsem omlott össze a hálózat. Simon Holmes à Court, a megújuló energiák szakértője az eset kapcsán a következőt tweetelte:

„Ez korábban elképzelhetetlen volt. El kellene kezdenünk dokumentálni a szkeptikusok érveit… a következő években megalázó lesz számukra a valóssággal való szembesülés.”

Én benne vagyok.

A fejlődés szédítő: míg 3 évvel ezelőtt 5 GW-ot tett ki az ország fotovoltaikus kapacitása, mára ez 14 GW-ra nőtt. Jelenleg pedig a tervezés és az előkészítés különböző fázisaiban lévő naperőmű projektek összteljesítménye 78 GW, ami akkor is rengeteg, ha nem mind fog megvalósulni.

Mondanunk sem kell, hogy ennyi időjárásfüggő megújuló energia mellett akkumulátorokra is szükség lesz. Nem véletlen, hogy a Tesla elhíresült akkutelepe Dél-Ausztráliában épült meg, és az sem véletlen, hogy nemrégiben 50%-kal bővítették. De még így is el fog törpülni a Neoen által Victoria államban építendő 300 MW/450 MWh-s akkumulátor mellett, ami egy hagyományos csúcserőműnél lényegesen gyorsabban lesz képes reagálni az igényekre. A Neoen beszállítója ezúttal is a Tesla lesz. A projekt kivitelezése is gyorsabb egy fosszilis erőműénél, a létesítmény egy év múlva már működni is fog.

Az akkutelep látványterve. Forrás: reneweconomy.com.au

Az ausztrál Északi Terület kormánya novemberben tendert írt ki egy 35 MW/17,5 MWh-s akkumulátor telepítésére a terület fővárosa, Darwin közelében. A tervezett tárolókapacitás csökkenteni fogja a jelenleg földgázzal működő csúcserőművek gázfogyasztását, és mindemellett számításaik szerint évi 6 millió dollárt spórolhatnak meg a segítségével. A beruházás becsült költsége 30 millió dollár, ami így 5 év alatt meg is térülhet.

Hogy az akkumulátorok mennyire versenyképesek a gázerőművekkel, azt jól mutatja, hogy az AGL, amely Ausztrália legnagyobb szénerőműveket üzemeltető vállalata, egy 250 MW/1000 MWh-s akkumulátortelepet fog építeni a bezárásra ítélt dél-ausztrál Torrens Island gázerőmű telephelyén. A szövetségi államban a hálózati méretű akkumulátorok összkapacitása jelenleg körülbelül 250 MWh-t tesz ki, melyből a legnagyobb szeletet a Tesla által épített hornsdale-i akkutelep adja a maga 194 MWh-s méretével. Dél-Ausztrália áramtermelésének több mint felét már most is az időjárásfüggő megújulók adják, az új beruházásoknak köszönhetően ez még tovább fog tudni emelkedni.

A Torrens Island Gázerőmű, amelyet egy akkumulátortelep fog nyugdíjba küldeni. Forrás: sapremium.com.au

Alternatív megoldások a napenergia szolgálatában

Hogyan lehetne még olcsóbb a napenergia, ha egyszer a tartószerkezet, a munkaerő, vagy a földterület nem tud kevesebbe kerülni, nem igaz? Vannak akik csak a kifogásokat keresik, mások  pedig a megoldásokat. Ők új utakat próbálnak találni a további költségcsökkentésre, persze a legtöbb út idővel majd zsákutcának bizonyul, de a gazdasági-technológiai evolúció kiszelektálja és továbbfejleszti az életképes megoldásokat.

A németországi Marburg radiológiai központjának a homlokzatát is bevonták az áramtermelésbe. Az épület falait ugyanis napelemekkel fedték be, az 50 kW-os rendszer az intézet áramellátását fogja szolgálni, a projekt célja annak bemutatása, hogy az összes rendelkezésre álló terület hogyan használható fel a jövőben energiatermelésre a városban úgy, hogy annak esztétikája sem sérül. Én arra teszem le a garast, hogy a jövőben az épületek egész felülete – beleértve az ablakokat is – áramot fog termelni. A technológia addigra olyan olcsóvá fog válni, hogy ésszerűtlen lenne nem kihasználni minden rendelkezésre álló felületet.

Látjátok a napelemeket a marburgi radiológiai központ épületén? Nem látjátok? Na látjátok! Kép: pv-magazine.de

Délnyugat Franciaországban farönkökből készült tartószerkezetre telepítettek egy 250 kW-os naperőművet. A projekt célja az volt, hogy helyi anyagokat használjanak fel az építkezéshez, ezért a közelben növő, igen szívós tölgyfák alkalmazása kézenfekvő megoldás volt. A szerkezetet háromévente átvizsgálják, és az egyes elemeit szükség esetén kicserélik. Az erőmű állami támogatás igénybevétele nélkül épült, és 8 cent/kWh áron értékesíti az áramot a helyi szolgáltatónak.

Kép: CéléWatt

A bajorországi Dettelbachban egy bányatóra telepített egy 739 kW-os úszó naperőművet a spanyol Isigenere kivitelező cég. Az erőmű termelését egy közeli cementgyár fogja hasznosítani. Ez a megoldás nem igényli földterület megvásárlását és kivonását a művelés alól, a panelek pedig a vízhűtésnek köszönhetően hatékonyabban működnek. Mivel a technológia még új, így a költségek valamivel magasabbak a szokványos acélszerkezetekhez képest, de a telepítések felfuttatásával a jövőben akár olcsóbb is lehet. Az Isigenere évi 80 MW úszó naperőmű telepítésére képes, de a következő hónapokban meg fogja duplázni a kapacitását.

A cég egyik spanyolországi projektje. A napelemeket acélszerkezet helyett műanyag ballonok tartják. Kép: isifloating.com

A francia Auko kifejlesztett egy olyan előre gyártott konténeres plug-and-play napelemes rendszert, amelynél 200 db napelemet egy összecsukható tartószerkezetre szereltek fel. A konténer a kiválasztott helyszínre szállítható, ahol a harmonikaszerűen összehajtogatott szerkezet könnyedén kihúzható, majd a kábelek csatlakoztatása után a rendszer máris üzemképes. Az összesen 74 kW-os rendszer installálása mindössze 30 percet vesz igénybe, és ha már nincs szükség rá, összecsomagolható, és máshova szállítható. A technológia természetesen moduláris, egy helyszínen az igények szerinti számú konténer felhasználható, és akkumulátorokkal is társítható. A múlt hónapban Madagaszkáron egy kísérleti projekt keretében 44 db-ot telepítettek a Solar GEM névre keresztelt konténerekből. A szigetország lakosságának mindössze 15%-a fér hozzá a hálózati áramszolgáltatáshoz. Afrikára gyakran gondolunk úgy, hogy ott nem fog tudni elterjedni az elektromobilitás, hiszen sok helyen nincs áram. Az ehhez hasonló megoldásokkal azonban bárhol gyorsan biztosítható az emberek és a járművek áramellátása.

A napelemeket gyártó Jinko Solar és a kínai Fudzsin városa egy 2 GW-os agrovoltaikus beruházás megvalósításáról szóló szerződést kötött. Az agrovoltaika lényege, hogy a napenergia termelése és a mezőgazdasági termelés egyazon területen, egymással párhuzamosan történik, így a naperőmű nem vesz el földterületet az élelmiszertermeléstől. Kisebb léptékben világszerte léteznek már ilyen kettős hasznosítású megoldások, ami általában juhokkal történő legeltetést jelent, a kínai projekt azonban minden bizonnyal a világ legnagyobbja lesz. A beruházással érintett mezőgazdasági tevékenységek: vízgazdálkodás és öntözés, mezőgazdasági épületek, üvegházi és szántóföldi növénytermesztés. A projekt becsült költsége 1,6 milliárd dollár (kb.$800/kWp, vagy 240 ezer Ft/kWp).

A portugál kormány is azon gondolkodik, hogyan lehetne mezőgazdasági földterületek beépítése nélkül naperőműveket telepíteni. A harmadik tender kiírására készülő energiaügyi minisztérium ezért nem konvencionális megoldást választott: a pályázók víztározók és autópályák mentén építhetik fel erőműveiket.

Brandenburg tartomány 8,8 millió eurós támogatást biztosít az Oxford PV-nek, amely Brandenburg an der Havelben épít egy 125 MW-os cellagyártó üzemet. A beruházás azért különleges, mert a cég szilícium-perovszkit tandem cellákat fog gyártani, amelyek hatékonysága 28%-os, ami jócskán meghaladja a ma elterjedt technológiák 20% körüli hatékonyságát. A perovszkit egy könnyen és olcsón előállítható kristály, az alkalmazásával elérhető hatásfoknövekedés egy fontos áttörést jelenthetne a fotovoltaikus energiatermelés számára. A felhasználásával évek óta kísérleteznek, ám tömeggyártásra idáig még nem érett meg a technológia, az Oxford PV azonban már a jövő évben beindítaná a sorozatgyártást. Az első években még persze drága lesz a technológia, de idővel le fog esni az ára, és a fejlesztések révén könnyedén elérhető lesz a 30%-os hatásfok is. Ez pedig jelentős költségelőnyt fog hozni, hiszen azonos nagyságú kapacitás telepítése kevesebb helyet, kevesebb segédanyag felhasználását, és kevesebb munkaidőt fog igényelni.

Javában zajlik a gyártósorok beszerelése az Oxford PV új gyárában. Nem csak a Tesla építkezik Brandenburgban: valószínűleg mindkét gyár fontos szerepet fog játszani a tiszta technológiák elterjedésében. Kép: Oxford PV

Már Észak-Európában is racionális döntés a napenergia hasznosítása

Dánia a szélenergia vitathatatlan királya a maga 60% körüli arányával, de mára már a napenergia is piacképessé vált az északi ország számára. A dániai székhelyű European Energy megszerezte az engedélyeket egy 300 MW-os naperőmű építésére. Az építkezés jövő év elején kezdődik, még az év végéig be is fejeződik, és ez lesz Skandinávia legnagyobb naperőműve. A beruházás „több mint 1 milliárd koronába” (160 ezer Ft/kWp) fog kerülni, ami hihetetlenül olcsónak hangzik, még akkor is ha nem tudjuk, hogy pontosan mennyivel több 1 milliárdnál.

Alacsonyan csüngő gyümölcsök a long islandi gázerőművek

A new yorki Long Island jelenleg 4357 MW gáz és dízel csúcserőmű otthona, amelyek karbantartása évi fél milliárd dollárt emészt fel. A Strategen Consulting tanácsadó cég elemzése szerint ennek az állománynak a negyedét be lehetne zárni 2023-ig, és akkumulátorokkal történő helyettesítésük nem csak műszakilag megoldható, hanem közel 400 millió dolláros megtakarítást jelentene az áramszolgáltató számára a következő tíz évben. A lépés légszennyezésre gyakorolt pozitív hatása már csak hab lenne a gyümölcstortán.

Európa legnagyobb akkumulátora épül Angliában

A skót InterGen energetikai vállalat megszerezte az engedélyeket, hogy egy London melletti logisztikai központban megépítse Európa legnagyobb akkumulátorát. A 320 MW/640 MWh-s akkumulátor 2024-re fog elkészülni, a költsége körülbelül 80 milliárd forint (125 ezer Ft/kWh), a későbbiekben pedig akár 1300 GWh-ra is bővíthető.

Az akkumulátor funkciója és mérete is összevethető például az Ajkán található Bakonyi Gázturbinás Erőműével, amelynek névleges teljesítménye 116 MW, és a MEKH adatai szerint 2018-ban 2,8%-os kihasználtsággal működött, azaz naponta átlagosan kb. 80 MWh villamos áramot termelt. Ezt a feladatot akár a London melletti akkutelep is kényelmesen el tudná látni.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.