Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a Carbontracker The sky’s the limit (Határtalan lehetőségek) című tanulmánya szerint mennyi megújuló energiát lenne képes termelni a világ, míg a második részben arra kerestük a választ, hogy mennyire versenyképes a megújuló energia, és mekkora lenne a területigénye. A harmadik részben a RethinkX tanulmányát ismertettük, amely felvázolta egy olyan hálózat lehetőségét, amely képes folyamatosan rendelkezésre álló megújuló energiát biztosítani megfizethető áron. A sorozatnak ebben a részben pedig még egyszer utoljára visszatérünk a Carbontracker tanulmányához. Emlékeztetőül: a globális energiaigényünk évi 65 PWh, míg a nap- és a szélenergiás potenciálunk évi 6754 PWh, ebből 5883 Pwh a napenergia. Ez összemérhető a bizonyítottan feltárt fosszilis energiahordozók teljes készletével, amit 5700 PWh-ra becsülnek. Ian Morris szerint az emberiség energiafelhasználásának történetében két nagy ugrás történt: az egyik a vadászó-gyűjtögető életmódból történő átmenet a mezőgazdaságba, avagy a mezőgazdasági forradalom, a másik pedig a fosszilis energiaforrások felhasználása, avagy az ipari forradalom. A 10 ezer évvel ezelőtt zajló mezőgazdasági forradalom Alfred Crosby szerint megszázszorozta az egy hektárról kitermelhető energiát, a fosszilis energia felhasználása pedig harmincszorosára növelte az emberiség energiafogyasztását az elmúlt 220 évben. Ahogyan Benjamin Sovacool rámutatott, az emberiség a történelme során mindig is előszeretettel, és a lehető leggyorsabban aknázta ki a helyben elérhető olcsó energiaforrásokat. Ezt tették a hollandok a tőzeggel a 17. században, a britek a szénnel a 18. században, az amerikaiak a bálnaolajjal a 19. században, majd a kőolajjal a 20. században. A megújuló energia jelentheti a harmadik nagy történelmi ugrást, hiszen olcsó, a legtöbb helyen rendelkezésre áll, és akár a jelenlegi igényünk százszorosát is képes lenne kielégíteni. A megújulók felhasználásában a növekedést az árak csökkenése hajtja, ami egyre több régióban és szektorban teszi versenyképessé a fosszilis energiával szemben. A Carbontracker a megújulókat a tengerhez, a fosszilis energiát pedig egy szigethez hasonlította. A sziget mélyebben fekvő részei azok a régiók és szektorok, ahol a legkönnyebb kiváltani a fosszilis energiát, és ahogyan csökken a nap- és a szélenergia ára, a tenger úgy árasztja el a sziget egyre magasabban fekvő részeit is. Végül a ma még látszólag nehezen dekarbonizálható szektorok is elsüllyednek a megújuló energia tengerében, a sorsukat nem kerülhetik el, csupán valamivel több idő jutott számukra. De mennyi időről beszélünk? A nap- és a szélenergia átlagos éves növekedési üteme 19% volt az elmúlt 5 évben, és 21% az elmúlt évtizedben. A két technológia közül hosszú ideje a napenergia fejlődése a gyorsabb, de még mindig csak a szélenergia termelésének felét éri el. Hosszú távon tehát, a napenergia részesedésének emelkedésével az együttes növekedési ütemük magasabb lehet. A Carbontracker grafikonja megmutatja, hogy a megújuló energia különböző növekedési ütemek mellett mennyi idő alatt érheti el a jelenlegi áramtermelésünk, illetve az összesített áramfogyasztásunk 100%-át. Néhány százaléknyi különbségen is sok múlhat. Ha innentől kezdve csupán évi 10% lenne a növekedés, 2040-re még akkor is a jelenlegi áramfelhasználásunk kétharmadát fedezhetnénk nap- és szélenergiával, de persze hozzá kell tennünk, hogy addigra magasabb lesz a fogyasztásunk is. Ennél gyorsabb növekedési ütem mellett viszont a 2030-as években elérjük a 100%-ot. Ha az eddig megfigyelt 20%-os növekedési ütemet tartjuk, akkor 2033-ra már elérjük a mai áramfogyasztásunk 100%-át, és 2038-ig a teljes jelenlegi energiafelhasználásunknak megfelelő mennyiségű nap- és szélenergiát fogunk előállítani. Hozzávetőleg egy 20 éves időtávon kiváltható megújuló energiával a teljes energiafelhasználásunk. A 100% azonban csak a kezdet, a következő években egy S-görbét követve tovább fog nőni a kínálat és vele a kereslet is, gyorsan elérjük a 200%-ot, majd a 300%-ot, és így tovább, amíg a rendszer által biztosított kereteket ki nem használtuk. Tony Seba szerint valamennyi technológiai paradigmaváltás ugyanúgy zajlott le: az új rendszer nem egy az egyben váltotta le a régit, hanem sokkal nagyobb lett annál. Kép: RethinkX A megújuló energia növekedésével párhuzamosan csökkenni fog a fosszilis energia felhasználása. Mint egy zéró összegű játszmában: minél gyorsabb az egyik növekedése, annál gyorsabb a másik csökkenése. A Carbontracker grafikonja megmutatja ezt a folyamatot is, és látható, hogy egy kis eltérés a növekedési ütemben mekkora különbséget jelenthet hosszú távon. A fosszilis ipar eközben megpróbálja lekicsinyleni a rá leselkedő veszélyt, elhessegetni a hanyatlás rémképét, és termékeik további növekvő fogyasztását jósolják. Úgy gondolnak a megújuló energia növekedésére, hogy majd az is beleütközik egy plafonba, ahogyan az a nukleáris energiával történt. Csakhogy a megújuló energia mindenhol bőségesen rendelkezésre álló, olcsón kiaknázható, és moduláris jellege folytán jól skálázható energiaforrás. Abban reménykednek, hogy a megújuló energia előtt álló műszaki akadályok leküzdhetetlenek lesznek. Arról azonban megfeledkeznek, hogy korábban a biomasszán alapuló gazdaságból a szén és olaj alapú gazdaságba való átmenet is tele volt kihívásokkal. Az 1880-as években teljesen a nulláról kezdve kellett kiépíteni a villamosenergia-hálózatot, a századfordulón szintén a nulláról kiindulva kellett létrehozni az olajipart, de a kor mérnökei képesek voltak felnőni a feladathoz, és megoldották a technikai problémákat. Ma semmivel sem nehezebb a feladatunk, és motivációnk is van, hiszen ki ne szeretne olcsó, tiszta és bőséges energiát? Jelenleg a világ népességének 80%-a olyan országban él, amely energiaimportra szorul, miközben jellemzően pont a szegényebb országok bővelkednek a megújuló energiaforrásokban. Az átállás tehát nagyon sokak számára jelent felemelkedési lehetőséget, és akkor még a környezeti előnyökről nem is beszéltünk. A megújuló energiában rejlő potenciál 1%-ának kiaknázásával megszabadulhatunk a fosszilis energiahordozóktól. De miért állnánk meg itt, ha egyszer a lehetőségeink határtalanok? dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
