Az egyik korábbi cikkünkben ismertettük a RethinX tanulmányát, amely egy olyan hálózat modelljét mutatta be, ahol a megújuló energiás kapacitások jelentősen túl vannak méretezve, így az energiatárolási igény alacsony marad, a szükségképpen megjelenő túltermelésből pedig különféle termékek és szolgáltatások állíthatóak elő, ilyen termék lehet például a hidrogén is.

Ez az elképzelés nem csak egy szilícium-völgyi think-tank okoskodása. Májusban Alannah MacTiernan, Nyugat-Ausztrália hidrogéniparért felelős minisztere részt vett egy konferencián, ahol ehhez nagyon hasonló gondolatokat fogalmazott meg beszédében. A hidrogénipar jövőjéről szóló rendezvényen ugyanis úgy fogalmazott, hogy elnézve a jelenlegi trendeket, egyáltalán nem lehetetlen az, hogy 10 év múlva 100 GW, 2040-ben pedig 200 GW nap- és szélenergiás termelőkapacitás állítson elő zöld hidrogént az államban. 

Hogy kontextusba helyezzük a számokat, meg kell említenünk, hogy az államban, amelynek a hálózata teljesen el van szigetelve az ország többi részétől, az átlagos hálózati terhelés 2 GW körül szokott lenni. Ez tehát azt jelenti, hogy MacTiernan ötvenszeres, illetve százszoros túlméretezésről beszélt. Ha pedig a termelés szempontjából nézzük, egy ekkora méretű kapacitás a jelenlegi áramfogyasztásuk bő tízszeresét lenne képes előállítani 2030-ban. Ilyen túlkapacitások mellett a tárolási igény tényleg nagyon alacsony lenne.

Hogy miért is szeretnének ennyi hidrogént előállítani? Nyugat-Ausztrália a világ LNG exportjának 12%-át adja, és a kormány által elfogadott hidrogénstratégia szerint ezt a piaci részesedést szeretnék megszerezni a hidrogénkereskedelemben is. A 200 GW nap- és szélerőmű évi 10-12 millió tonna hidrogént lenne képes előállítani, miközben a világ jelenlegi éves hidrogéntermelése 70 millió tonna körül van. Így pedig már érthetőek az ambiciózus számok, mert amennyiben az állam továbbra is jelentős szereplő szeretne maradni az energiapiacon, akkor ez a minimum. Nyugat-Ausztrália, természeti adottságainál fogva nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy Kelet-Ázsiát tiszta energiával láthassa el, és MacTiernan azt is elmondta, hogy már folytatnak tárgyalásokat a japán és a koreai kormányokkal a jövőbeni hidrogénexport lehetőségeiről.

Nem Nyugat-Ausztrália az egyetlen állam az országban, amely túlméretezésben gondolkodik. Dél-Ausztrália 500%-os, Tasmania 200%-os megújuló arány elérését tűzte ki célul maga elé. Az óceán túlpartján pedig Omán fontolgat egy 25 GW-os zöld hidrogénes projektet. Ne lepődjünk meg rajta, ha 10-20 év múlva radikálisan másképp fog kinézni az energetika tájképe.