Dohányper indul a VW ellen: tudatosan szabotálták a klímavédelmet?

Németország történetében példátlan per kezdődött múlt pénteken, korábban ugyanis még soha nem fordult elő, hogy egy vállalatot azért pereltek volna be, mert bár állítólag pontosan tisztában volt termékei környezetkárosító hatásaival, tudatosan próbálta lassítani a klímaváltozás elleni intézkedéseket.

Az eset hasonlít arra az amerikai dohánygyárak elleni eljárásra, amelynek végén 46 amerikai állam legfőbb ügyészével kötöttek 206 milliárd dolláros büntetés megfizetéséről szóló peren kívüli egyezséget az érintett vállalatok.

Tudtak róla?

A múlt pénteken kezdődött pert egy német biogazdaság, illetve a Greenpeace indította közösen a VW csoport ellenszámolt be róla a közszolgálati ARD tévécsatorna híradójának online kiadása. A környezetvédők által a német regionális SWR csatornának megküldött és az újságírók által ellenőrzött anyagok szerint

a vállalat igazgatótanácsi üléseinek jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy az autógyártó már a ’80-as évek óta tisztában volt a fosszilis üzemanyagok égetése és a klímaváltozás közötti összefüggéssel.

1983 végén, a VW kutatórészlegének vezetője személyesen figyelmeztette a vállalat vezetését. Az ülésen a legfrissebb amerikai kutatási eredményekről számoltak be és mutattak olyan tanulmányokat is, amelyek konkrét lépéseket soroltak fel a fosszilis üzemanyagok kivezetése kapcsán.

Azonban a most feltárt dokumentumok szerint ezt a figyelmeztetést nemcsak, hogy figyelmen kívül hagyták, de aktívan tettek is az ellen, hogy a politika hasonló lépéseket foganatosítson – mégpedig a Greenpeace szerint azért, hogy védjék a vállalat üzleti modelljét. Egy 1984-es jegyzőkönyv szerint az egyik ülésen az igazgatóság egyik szóvivője például arra figyelmeztetett, hogy ha az autópályákon sebességkorlátozásokat vezetnek be, az káros lehet a német autómárkák imázsa szempontjából. A vállalat akkori értékesítési vezetője még ennél is továbbment, ugyanis felszólalt az ellen, hogy egyáltalán beszálljon a VW a klímavédelmi párbeszédbe és megakadályozta, hogy egy a klímaváltozással kapcsolatos céges anyag nyilvánosságra kerülhessen.

VW Golf TDI clean diesel. Forrás: Wikipedia

A vádak szerint a VW a német autógyártók szövetségén keresztül (VDA) 1990-ben azért lobbizott, hogy visszavágják a döntéshozók elé terjesztett CO2-kibocsátási számokat. Így a Helmut Kohl elé került tervezetben az eredetileg 15 év alatt esedékes 50%-os csökkentésből 25%-os önkéntes vállalás lett.

A felperesek szerint a VW döntéseinek komoly része volt a globális felmelegedés erősödésében és a vállalatnak felelősséget kell vállalnia tetteiért. A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy a konszern legkésőbb 2030-ig hagyjon fel a belsőégésű motoros járművek forgalmazásával.

Mint fogalmaztak, miközben a vállalat demonstratívan kampányol az elektromos modelljeivel, a valóságban eladásainak több, mint 90%-át még mindig környezetkárosító autók teszik ki.

Minta

Még ha a német és amerikai jogrendszer nem is azonos egymással, nemcsak ennek a pernek, de vállalat vélt vagy valós magatartásának is viszontlátjuk a mintáit a tengerentúlról.

Az 1994-98 között Amerikában folytatott dohányper kulcskérdése az volt, hogy az érintett vállalatok által nyilvánosan kommunikált álláspont a dohányzás egészségkárosító hatásairól vajon megfelelt-e annak, amit a cégek belső kutatásai tártak fel a termékeik kapcsán. A bizonyítékok abba az irányba mutattak, hogy a dohánycégek tökéletesen tisztában voltak vele, hogy milyen komoly következményei vannak a portékájuk fogyasztásának, valamint, hogy a nikotin függőséget okoz, azonban nyilvánosan ennek az ellenkezőjét bizonygatták.

A dohánycégek PR csapatai nagyon okosan rájöttek, hogy nekik nem a világ összes biológusát, kutatóját és orvosát kell valahogy megcáfolniuk, egyszerűen csak el kell ültetniük a kételyt az emberek fejében.

Ehhez elég mindössze pár olyan egyetemi kutatást, vagy magánlabort finanszírozni, amelyek szerint az eredmények nem egyértelműek, ahol a tanulmányban szétteszik a kezüket a professzorok, mivel szerintük nem lehet egyértelműen kimondani, hogy pont a letüdőzött dohányfüst miatt lett valaki beteg. Meg egyébként is, van olyan láncdohányos, aki 100 évig él.

A kiegyensúlyozottságra törekvő média egyik alapelve, hogy mindkét felet megszólaltatják, így ha meghívnak egy tudóst a dohányzás káros következményeiről beszélni, akkor a stúdióba invitálnak egy kétkedő kutatót is. Ilyenkor azonban már senki nem foglalkozik azzal, hogy az egyik fehérköpenyes mögött a tudományos világ 99%-a, a másik mögött pedig három, alapítványokon és harmadik feleken keresztül finanszírozott dohányipari kutatás áll.

Egyik oldal, másik oldal, mondanak ilyet is, meg olyat is, ugyan, még a tudósok sem értenek egyet! – mondja magának a reggeli műsor 5 perces riportja után a dohányos, majd rágyújt a következőre.

A taktika évtizedeken keresztül remekül működött, és a gyakorlatnak csak a hatalmas társadalmi és jogi nyomás, a 46 állam ügyészségét felvonultató gigaper vetett véget. Legalábbis a hagyományos cigaretták kapcsán.

A 25 évvel ezelőtti per most megismétlődni látszik az amerikai olajipar, nevezetesen a világ egyik legnagyobb energiavállalata, az ExxonMobil kapcsán. A két amerikai állam által felhozott vádak szerint ugyanis a vállalat belső dokumentumai bizonyítják, hogy tisztában voltak vele, hogy termékeik és a klímaváltozás között összefüggés van, de nyilvánosan ezt tagadták. Itt sem arról van szó, hogy tételesen cáfolnák a világ tudósainak eredményeit és publikációit, éppen csak mindig akad pár kétkedő tudós, vagy kutatás, akik szerint az eredmények nem egyértelműek, a Föld egyébként is melegszik, ráadásul ez nem is biztos, hogy baj. Az olajipar taktikája olyannyira hasonló a dohánygyárakéhoz, hogy állítólag még a megbízott PR cégek is azonosak.

Az olajper azonban nem élvez olyan széles támogatottságot, mint a dohánycégek elleni eljárás. Itt most csak két amerikai állam lépett fel, és New York 2019-ben már el is vesztette az ügyet. Massachusetts azonban még mindig nem adta fel, és alig két hónapja arattak egy apró, de fontos részsikert az ügyben. Hogy sikerül-e klíma ügyben is a dohányperben látott győzelmet aratni, az persze kérdéses.

Nem túl bíztató

A Volkswagen ellen múlt pénteken indított per is hasonló alapokon nyugszik. A kérdés az, hogy igaz-e, hogy a vállalat belső anyagai világossá tették járműveik káros hatását a környezetre, miközben nyilvánosan a kételyek ébresztésén dolgoztak, a színfalak mögött pedig a klímaváltozás elleni intézkedések és a környezetvédelmi szigorítások ellen lobbiztak. És, ha igen, van-e felelősségük a kialakult helyzetben.

Mert lehet úgy gondolni, hogy morálisan nem helyes, ha egy vállalat kifelé mást kommunikál, mint amit házon belül mond, vagy, hogy felháborító, ha nemes társadalmi célok ellen lobbizik, de ez még koránt sem jelenti azt automatikusan, hogy jogi értelemben bűnt követ el.

Az ügy egyelőre nem áll jól, legalábbis a pénteki tárgyalásról közzétett információk szerint a bíró inkább a felperest vonta kérdőre. A keresetre hivatkozva megkérdőjelezte, hogy a német jogrendben értelmezhető-e a számonkért „üvegházhatású gázoktól mentes élethez való jog” a magántulajdon védelme, és az egészséghez való jog részeként. Azt is egyértelművé tette, hogy a felperesnek kell majd tételesen azt is bizonyítania, hogy az általa nehezményezett károk nem csak elméletileg fenyegetnek, hanem már konkrétan be is következtek.

Ítélet szeptember elején várható.

A szerző korábban az ExxonMobil alkalmazottja volt.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.