Gyakori kérdések a bejelentett napelemes változásokról

Bombaként robbant tegnap ebéd után a napelemes módosítások híre, melyet Gulyás Gergely miniszter jelentett be a kormányinfón. A konyhanyelven fogalmazó bejelentés több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. A tegnapi Magyar Közlöny sem adott választ a felmerülő kérdésekre, így az érintettek egyelőre vérmérsékletüktől függően elkeseredetten, felháborodottan vagy izgatottan várják a részleteket.

TL;DR: sajnos biztos, megnyugtató válaszaink számos kérdésre egyelőre nekünk sincsenek.

Mi hangzott el?

1. „a befogadott igényekre a szabályozás nem fog változni”, de „a jövőben a szabályokon változtatni kell”
2. „felfüggesztik a betáplálás lehetőségét”
3. „A napelemes betáplálási tilalom nem érinti azt, aki az igénylés utáni visszaigazolását már megkapta”
4. ha uniós forrásokból sikerül fejleszteni a hálózatot, akkor a betáplálást újra lehetővé teszik

Megszűnik a szaldó annak, akinek már kész napelemes rendszere van?

Nem. A már lezárult projektek tulajdonosai, azaz akik már aláírták a szerződést, megtörtént az óracsere, (egyelőre?) nyugodtan hátradőlhetnek, számukra minden marad a régiben, továbbra is szaldós rendszerben táplálhatnak vissza, és használhatják ingyenes akkumulátornak a hálózatot. (Legalábbis akik trafókörzetében a hálózati feszültség ezt még lehetővé teszi. Én nem vagyok a szerencsések között, nálam már idén márciusban megszűnt a szaldós rendszer.)

Működő naperőművel felszerelt ingatlan tulajdonosváltásakor az új tulajdonos is szaldós lehet?

Nem tudjuk. Érdekes és kérdéses a helyzet, hogy mi történik az ingatlan tulajdonosváltásakor, hiszen az új tulajdonosnak új szerződést kell kötni az áramszolgáltatóval.

Aki ezután telepít napelemet bruttó elszámolásba kerül?

Nem tudjuk. Valószínűleg nem, mivel a kormányinfón nem azt mondták, hogy szaldós rendszerben nincs visszatáplálás, hanem azt, hogy felfüggesztik a betáplálás lehetőségét. Ezek alapján egyszerűen nem lesz lehetőség visszatáplálós rendszer telepítésére, sem szaldós, sem bruttó elszámolással.

Akinek már folyamatban van a HMKE telepítése, befejezheti?

Valószínűleg igen, de nem mindegy, hol jár a folyamatban. Talán a legsúlyosabb probléma, hogy nem egyértelmű mit jelent az „aki az igénylés utáni visszaigazolását már megkapta”.

A HMKE telepítés folyamata leegyszerűsítve így történik (az ügyfél feladatát gyakran a telepítést végző vállalkozó végzi, meghatalmazással):

1. Igénybejelentés (ügyfél)
2. Műszaki gazdasági tájékoztató (MGT) megküldése (szolgáltató)
3. Tervdokumentáció benyújtása (ügyfél)
4. Munka elvégzése, készre jelentés (ügyfél)
5. Szerződés kiküldése (szolgáltató)
6. Szerződés aláírása, visszaküldése (ügyfél)
7. Óracsere (szolgáltató)

Sajnos nem tudjuk, hogy mit értett a miniszter „igénylés utáni visszaigazolás” alatt. Talán már az igénybejelentést követő automatikus válasz email elég? Esetleg az MGT kiküldése számít visszaigazolásnak? Vagy csak az aláírt szerződés? Egyelőre fogalmunk sincs. Fokozza az izgalmakat, hogy bár a szolgáltatónak maximum 30 napon belül válaszolni kell az igénybejelentésre, gyakran hallani jelentős késésekről. Illene figyelembe venni, ha valakinek a szolgáltató késlekedése miatt nincs „visszaigazolása”.

Szinte biztosan komoly összegeket veszítenek azok, akik napelemet tervezve elkezdték az 1 fázisról 3 fázisra bővítést.  2021. április 30-tól egy fázisra maximum 2,5 kW teljesítményű inverter csatlakoztatható, így sokan a hálózatbővítéssel kezdtek, mivel nagyobb naperőművet terveztek.

Ez helyszíntől függően néhány százezer forinttól a milliós tételig is terjedhet. A szolgáltatónak az ingyenesen járó 32A felett fizetendő 3900 Ft/amper + áfa csatlakozási alapdíjon felül a mérőhely szabványosítás költségeivel, esetleg egyéb villanyszerelési munkák anyag- és munkadíjával kell számolni.

Akiknél jelenleg ez a munka folyamatban van, ennek költségeit már kifizették, vagy ki kell fizessék, ugyanakkor eddig még nem adhatták be az igénybejelentést, tehát ők szinte biztosan feleslegesen fizettek a hálózatbővítésért.

Azt ígérték egyszerűbb lesz napelemet telepíteni, ez milyen rendszerre vonatkozik?

Műszakilag több lehetőség is van arra, hogy napelemes rendszert telepítsünk, de az ne táplálhasson vissza a hálózatba.

A legegyszerűbb a hálózattól teljesen független, szigetüzemű napelemes rendszer. Ilyenkor az inverterekhez általában akkumulátort is csatlakoztatnak a napelemek mellett, ha nincs napsütés és üres az akku, akkor áram sincs.

A következő lépésnek azt tekinthetjük, amikor az inverter csatlakozik ugyan a külső hálózathoz, de csak mint fogyasztó jelenik meg ott. Visszatáplálni nem tud, de ha a belső igény nagyobb, mint amit a napsütés és az akku ki tud szolgálni, akkor az inverter a külső hálózatból fedezi az igényt. Ebben az esetben nem szükségszerű, bár előnyös az akku telepítése.

A visszatáplálós inverterek kiegészíthetők ún. visszwatt védelemmel. Ebben az esetben bár az inverter képes lenne visszatáplálni, a védelem nem engedi, hogy a belső igénynél többet termeljen. Számos visszatáplálós inverter is kiegészíthető akkumulátorral, a termelés felhasználási arányának növelése érdekében.

BRÉKING – Nincs több szaldós otthoni napelem?

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.