Fordul a kocka: spanyol zöldhidrogén húzza ki Európát az energiaválságból?

„Az Ibériai-félsziget az Európai Unió egyik fő energiaközpontjává válik” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy decemberi sajtótájékoztatón, ami tökéletesen egybecseng egy októberben megjelent cikkünk fő mondanivalójával. A „Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese” című írásunkban amellett érveltünk, hogy az Ibériai-félsziget rendelkezik minden olyan adottsággal, amely ahhoz szükséges, hogy nagy mennyiségű, olcsó, helyben előállított, és nem mellékesen: tiszta energiával lássa el Európát. Éppen ezért örömteli fejlemény, hogy az EU vezetői is felismerték a térségben rejlő lehetőségeket, és megtették az első lépéseket e lehetőségek kiaknázása felé.

Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese

Az EB elnökének fent hivatkozott kijelentése annak apropóján hangzott el, hogy Spanyolország, Portugália és Franciaország megállapodást kötött arról, hogy két hidrogénvezetékkel kötik össze a három országot. A 2030-ra elkészülő, H2MED vezetékhálózaton keresztül az Európai Unió éves szükségleteinek akár a tizede, vagyis mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről Franciaországba. Azon keresztül pedig így az európai energiapiacra.

Az egyik vezeték a portugál Celorico da Beira és a spanyol Zamora között épülhet meg, a hossza 248 kilométer, amit az építők 48 hónap alatt 350 millió eurós költséggel vállalnak. Egy másik vezeték pedig Barcelonát Marseille városával köti majd össze; az új vezeték a tervek szerint 455 kilométer hosszan fut majd a tenger alatt, és 2,5 milliárd euróból 56 hónap alatt épülhet majd meg.

„Ez lesz az Európai Unió első nagy hidrogénfolyosója” – fogalmazott Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ezzel a projekttel megerősítik az unió energiabiztonságát, stratégiai autonómiáját és klímasemlegesség melletti elkötelezettségét.

Nagy, kerek asztalnál dőlt el

Az Európai Unió kilenc déli országának részvételével zajló alicantei csúcstalálkozón a spanyol és a portugál miniszterelnök, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke külön tárgyaláson véglegesítette a projekt részleteit, amelyet azután Brüsszel is az EU számára közös érdekű projektnek nyilvánított, így az már közösségi finanszírozásra is számíthat.

Az Európai Bizottság elnöke és az érintett országok kormányfői az alicantei csúcstalálkozón. Kép: lamoncloa.gob.es

Ezzel párhuzamosan Spanyolország két belföldi hidrogénvezetéket is épít: mindkettő az északi parti Gijon városából indul; az egyik a déli irányba, Zamorán keresztül, a másik pedig az északi part mentén haladva, majd a Földközi-tenger felé fordulva éri majd el Barcelonát, majd Cartagenát.

E két útvonal képezi majd a spanyol zöldhidrogén gerinchálózat első tengelyét, amelynek feladata, hogy a fő hidrogéntermelő központokat összekösse a hazai keresleti pontokkal.

Kép: miteco.gob.es

A beruházás ugyan még el sem startolt, sok részletet még tisztázni is kell, ám máris van a vezetékhálózat szállítási kapacitásának biztosítására jelentkező.

Az észak-déli irányú vezeték déli végénél a spanyol multinacionális gáz- és olajvállalat, a Cepsa fog 3 milliárd euróból felépíteni két hidrogénüzemet. Az egyiket Cádizban, a másikat az ország délnyugati részén, Huelva városában. A hidrogén előállításához szükséges energiát nap- és szélerőművek fogják biztosítani, az ehhez szükséges kapacitások kiépítésére és biztosítására további 2 milliárd eurót fog költeni az olajcég.

A két hidrogéngyár összesen 2 GW-os kapacitásra épül, ami nem kevés, hiszen 2022 végén a világban összesen 1,4 gigawattnyi elektrolizálós kapacitás dolgozott. Ennél fogva a spanyolországi projekt aktuálisan a világ egyik legnagyobb vállalásának számít e területen. Az éves termelése akár 300 ezer tonnát is elérhet.

Hogy egyértelműbb legyen, mekkora mennyiségről is van szó: a 300 ezer tonna nemcsak, hogy mintegy a duplája az összes, aktuális (2020-as) magyar hidrogénfelhasználási mennyiségnek (melyben nincs is zöldhidrogén), de annál a 2050-es tervezett szintnél is 51 ezer tonnával több, amennyit a magyar kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiába beírt.

A spanyol kormány ezen túlmenően annak lehetőségeit is megvizsgálja, hogy a fenti térképen sárga háromszöggel jelzett helyszíneken sókavernában alakítsanak ki nagy kapacitású, földalatti hidrogéntárolókat, hogy ezek segítségével tovább stabilizálják majd az európai hidrogénellátást.

Mennyi hidrogént tudnánk sókavernákban tárolni?

A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon.

Hidrogén

Címlapkép: EFE

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.