PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxNjUzM19hYmY3OTc5NjRhIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjE2NTMzX2FiZjc5Nzk2NGEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2xlYWQtZWxyb3EtYmFubmVyLWR1cGxhLTYwMHg1MDAtbW9iaWwtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2xlYWQtZWxyb3EtYmFubmVyLWR1cGxhLTEzMDB4NjAwLWRlc2t0b3AtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2xlYWQtZWxyb3EtYmFubmVyLWR1cGxhLTEzMDB4NjAwLWRlc2t0b3AtMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== A múlt hónapban fogadta el a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, amely hosszútávon a zöld hidrogént helyezi a fókuszba, ám a megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából termelt villamos energián alapuló hidrogén mellett a nukleáris energiából történő előállítást sem hagyja figyelmen kívül. Ezen túlmenően azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentéséhez, és egy életképes hidrogénpiac kialakításához rövid- és középtávon karbonszegény hidrogénre is szükség lesz a 14 oldalas dokumentum szerint. A Stratégia 2030-ig négy fő célt kíván megvalósítani: PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cubW9iaWxpdGkuaHUvcGx1c3ovbW9iaWwtcGFya29sYXMiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3Lm1vYmlsaXRpLmh1L3BsdXN6L21vYmlsLXBhcmtvbGFzJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC9jdXRvdXQtbW9iaWxpdGktcGFyay12YS0xMjAweDE2MDAtMjAyNi0wNC0yNy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L2N1dG91dC1tb2JpbGl0aS1wYXJrLXZhLTEyMDB4MTYwMC0yMDI2LTA0LTI3LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Nagy volumenű karbonszegény, illetve decentralizáltan történő karbonmentes hidrogén előállítása. Az ipar dekarbonizációja hidrogén segítségével. A közlekedés zöldítése. Támogató villamosenergia- és (föld)gáz-infrastruktúra fejlesztése. Forrás: Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája Hidrogénelőállítás A Stratégia hidrogén előállítására vonatkozó célja 2030-ra évi 20 ezer tonna karbonszegény (kék), és 16 ezer tonna karbonmentes (zöld) hidrogén előállítása, illetve 240 MW elektrolizáló kapacitás kiépítése. A dokumentum szerint 10 éves időtávon az ipari felhasználásra történő, centralizált hidrogéntermelés csak akkor lehet egyszerre versenyképes és klímabarát, ha a már meglévő fosszilis technológián alapuló termelőkapacitásokat egészítik ki szén-dioxid megkötési és tárolási technológiával. Ez lenne a karbonszegény, avagy kék hidrogén. A kisebb, decentralizáltabb felhasználási módokhoz viszont, mint például a közlekedés, villamos áramot használva, elektrolízissel helyben állítanák elő a zöld hidrogént, és ebben kapna szerepet a napenergia és az atomenergia, illetve azok termelési feleslege. Ipari felhasználás Jelenleg a hazai ipar évi 160 ezer tonna hidrogént használ fel. A Stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig az ipari fogyasztáson belül a kék hidrogén felhasználása évi 20 ezer tonnára, míg a zöld hidrogéné évi 4000 tonnára nőjön. A „szürke” (azaz fosszilis alapú) hidrogén visszaszorítása érdekében 2030-ra már élesben működhetnek a 2020-as években elindított első karbonmentes (vagy karbonszegény) hidrogént előállító pilot üzemek. 2040-re a karbonszegény hidrogén és az elektrolízis alapú karbonmentes hidrogénfelhasználás felfutása várható. 2050-re az ipari hidrogénfelhasználás nagymértékben dekarbonizáltá válhat a kormány várakozásai szerint. A Stratégia időtávján a petrolkémiában és vegyiparban (legfőképpen az ammóniagyártásban) jelenhet meg a karbonszegény hidrogén. Forrás: Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája Közlekedés A dokumentum a nehéz-gépjárművek (kamionok, buszok, teherautók) esetében látja reálisnak a hidrogén felhasználását. Úgy számolnak, hogy az üzemanyagcellás járművek már a 2020-as évek elején megjelenhetnek az utakon, és a felfutás 2030 után válik majd dinamikussá. Ekkorra a kormány szerint 4800 hidrogénüzemű jármű lesz forgalomban, melyek számára 20 db töltőállomást terveznek létesíteni, a közlekedési szektor hidrogénigénye pedig évi 10 ezer tonnára nő. A kormány úgy véli, hogy 2040-ben a hidrogénüzemű járműállomány meghaladhatja a 40 ezret, 2050-re pedig akár a 130 ezret is, ezzel párhuzamosan fog megtörténni a hidrogéntöltő-infrastruktúra sziget, valamint korridor logika mentén történő kiépítése. A vasúti és a vízi közlekedésben 2030 után látják reálisnak a hidrogénhajtás megjelenését. Jöhetnek Magyarországra is az üzemanyagcellás kamionok? Nikola Two Sleeper FCEV. Kép: Nikola Támogató villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra Mivel Magyarország kevésbé rendelkezik szivattyús tározók kialakítására alkalmas helyszínekkel, ezért a szezonális energiatárolás lehetséges megoldása az időszakosan jelentkező többlet villamos energia által végzett vízbontás útján előállított hidrogén lehet. Az időjárásfüggő megújulók térnyerésével a karbonmentes hidrogént előállító Power-To-Gas (P2G / „áramból-gáz”) üzemeknek kiemelt szerepe lehet a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában, és a regionális vagy helyi hálózati problémák kezelésében is, állapítja meg a Stratégia. A földgáz-infrastruktúra is érintett a hidrogéngazdaság fejlődésében, belátható időn belül Magyarországon is számítani kell a földgázhálózati hidrogén megjelenésére. A 2030-as célkitűzés ezen a területen: legalább 60 MW átlagos leszabályozási képesség megteremtése, és 2% térfogatarányos bekeverés lehetővé tétele a földgázrendszerben. A fenti célok teljesítéséhez nyújtott állami forrásokat is számszerűsíti a stratégia: Zöld Kamion Program a teherforgalom zöldítéséért (35-40 Mrd HUF). Zöld Busz Program Plusz a helyi léptékű, szállítással összefüggő közszolgáltatások zöldítéséért (10-20 Mrd HUF). Hidrogénvölgyek kialakítása Magyarországon a hidrogénértéklánc összefüggő hálózatának adott földrajzi régiókban való létrehozásának ösztönzéséért (10-15 Mrd HUF). Hidrogén Highway Projekt a karbonmentes hidrogénelőállítás, szállítás és energiatárolás megalapozásáért (20-30 Mrd HUF). Kék Hidrogén Projekt az ipari hidrogénfelhasználás karbonlábnyomának csökkentéséért (20 Mrd HUF). Hidrogéngazdaság kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztés és innováció (10 Mrd HUF). 2030 után A technológia előrehaladásával a hidrogén használatának további terjedése várható, a 2040 utáni időszakban a földgáz-hálózatban, illetve a hűtési-fűtési szektorban bővülhet tovább a hidrogéntechnológia felhasználása a Stratégia meglátása szerint. A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon. Hidrogén A címlapképen a Uniper falkenhageni elektrolizáló üzeme látható. Kép: Uniper dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
