Fordul a kocka: spanyol zöldhidrogén húzza ki Európát az energiaválságból?
„Az Ibériai-félsziget az Európai Unió egyik fő energiaközpontjává válik” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy decemberi sajtótájékoztatón, ami tökéletesen egybecseng egy októberben megjelent cikkünk fő mondanivalójával. A „Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese” című írásunkban amellett érveltünk, hogy az Ibériai-félsziget rendelkezik minden olyan adottsággal, amely ahhoz szükséges, hogy nagy mennyiségű, olcsó, helyben előállított, és nem mellékesen: tiszta energiával lássa el Európát. Éppen ezért örömteli fejlemény, hogy az EU vezetői is felismerték a térségben rejlő lehetőségeket, és megtették az első lépéseket e lehetőségek kiaknázása felé.
Az EB elnökének fent hivatkozott kijelentése annak apropóján hangzott el, hogy Spanyolország, Portugália és Franciaország megállapodást kötött arról, hogy két hidrogénvezetékkel kötik össze a három országot. A 2030-ra elkészülő, H2MED vezetékhálózaton keresztül az Európai Unió éves szükségleteinek akár a tizede, vagyis mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről Franciaországba. Azon keresztül pedig így az európai energiapiacra.
Az egyik vezeték a portugál Celorico da Beira és a spanyol Zamora között épülhet meg, a hossza 248 kilométer, amit az építők 48 hónap alatt 350 millió eurós költséggel vállalnak. Egy másik vezeték pedig Barcelonát Marseille városával köti majd össze; az új vezeték a tervek szerint 455 kilométer hosszan fut majd a tenger alatt, és 2,5 milliárd euróból 56 hónap alatt épülhet majd meg.
„Ez lesz az Európai Unió első nagy hidrogénfolyosója” – fogalmazott Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ezzel a projekttel megerősítik az unió energiabiztonságát, stratégiai autonómiáját és klímasemlegesség melletti elkötelezettségét.
Nagy, kerek asztalnál dőlt el
Az Európai Unió kilenc déli országának részvételével zajló alicantei csúcstalálkozón a spanyol és a portugál miniszterelnök, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke külön tárgyaláson véglegesítette a projekt részleteit, amelyet azután Brüsszel is az EU számára közös érdekű projektnek nyilvánított, így az már közösségi finanszírozásra is számíthat.
Ezzel párhuzamosan Spanyolország két belföldi hidrogénvezetéket is épít: mindkettő az északi parti Gijon városából indul; az egyik a déli irányba, Zamorán keresztül, a másik pedig az északi part mentén haladva, majd a Földközi-tenger felé fordulva éri majd el Barcelonát, majd Cartagenát.
E két útvonal képezi majd a spanyol zöldhidrogén gerinchálózat első tengelyét, amelynek feladata, hogy a fő hidrogéntermelő központokat összekösse a hazai keresleti pontokkal.
A beruházás ugyan még el sem startolt, sok részletet még tisztázni is kell, ám máris van a vezetékhálózat szállítási kapacitásának biztosítására jelentkező.
Az észak-déli irányú vezeték déli végénél a spanyol multinacionális gáz- és olajvállalat, a Cepsa fog 3 milliárd euróból felépíteni két hidrogénüzemet. Az egyiket Cádizban, a másikat az ország délnyugati részén, Huelva városában. A hidrogén előállításához szükséges energiát nap- és szélerőművek fogják biztosítani, az ehhez szükséges kapacitások kiépítésére és biztosítására további 2 milliárd eurót fog költeni az olajcég.
A két hidrogéngyár összesen 2 GW-os kapacitásra épül, ami nem kevés, hiszen 2022 végén a világban összesen 1,4 gigawattnyi elektrolizálós kapacitás dolgozott. Ennél fogva a spanyolországi projekt aktuálisan a világ egyik legnagyobb vállalásának számít e területen. Az éves termelése akár 300 ezer tonnát is elérhet.
Hogy egyértelműbb legyen, mekkora mennyiségről is van szó: a 300 ezer tonna nemcsak, hogy mintegy a duplája az összes, aktuális (2020-as) magyar hidrogénfelhasználási mennyiségnek (melyben nincs is zöldhidrogén), de annál a 2050-es tervezett szintnél is 51 ezer tonnával több, amennyit a magyar kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiába beírt.
A spanyol kormány ezen túlmenően annak lehetőségeit is megvizsgálja, hogy a fenti térképen sárga háromszöggel jelzett helyszíneken sókavernában alakítsanak ki nagy kapacitású, földalatti hidrogéntárolókat, hogy ezek segítségével tovább stabilizálják majd az európai hidrogénellátást.
Címlapkép: EFE
