PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxNjUzM18wYWVhZDY0Y2NhIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjE2NTMzXzBhZWFkNjRjY2EnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtNjAweDUwMHB4LWZpbmFsLTIwMjYtMDQtMjguanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wNC92YWx0YXMtc2tvZGEta29kaWFxLTEzMDB4NjAwcHgtZmluYWwtMjAyNi0wNC0yOC5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzA0L3ZhbHRhcy1za29kYS1rb2RpYXEtMTMwMHg2MDBweC1maW5hbC0yMDI2LTA0LTI4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Németországban, ahol az oroszok tavaly február végi, ukrajnai betörése óta kicsiben és nagyban is szinte minden arról szól, hogy az energiahatékonyság növelése, a több zöldenergia termelőerő és a diverzifikált energiaügyi kapcsolatokkal hogyan érhető el végül az, hogy a német gazdaság – ha lehet – egyáltalán ne támaszkodjon az orosz gázra, a spórolástól az lng-n át a hidrogén infrastruktúra építéséig és a zöldhidrogén középpontba állításáig sok minden előkerült. Utóbbit, mint az Energiewende-kirakó utolsó darabját sokan afféle Jolly Jokernek látják, – hiszen az autózástól az áramtermelésig, energiatárolásig „mindenre is jó” energiaforrás -, ám most egy területen biztosan megállapították már, hogy mégsem egészen így van. A Norddeutsches Reallabor legutóbbi tanulmánya , melyben a zöldhidrogén és a hőszivattyú hatékonyságát hasonlították össze az építőiparban, arra jutott, hogy egymásnak nem az alternatívái. Számunkra, átlagos, gázfűtésű lakóingatlanokban élőknek a tanulmány üzenete az, hogy jobb, ha arra készülünk rá, hogy a gázcirkó helyére nem fog hidrogéncirkó kerülni. Nem fog, mert sokkal jobban megéri, ha a fűtést a hőszivattyúkra bízzuk. Egy zöldhidrogén alapú gázkazán összhatásfoka (forrás: CC4E, Hamburg) A PV Magazine szemlézte a tanulmányt, azt emelték ki: a mérések alapján úgy tűnik, a hidrogén a decentralizált hőtermelésben nem túl jó választás. Az energiaátmenet és a klímasemlegesség mihamarabbi elérésén dolgozó, kilenc munkacsoportból álló Norddeutsches Reallabor szerint olyannyira nem, hogy a hőszivattyúhoz viszonyítva akár ötször-hatszor annyi energiára van szükség ugyanakkora hőigény fedezésére, ha azt hidrogénnel kívánják megoldani. A zöldhidrogén előállításához felhasznált villamos energia mennyiségét is beleszámolták ebbe az egyenletbe. Így viszont az kérdés marad, hogy ha a zöldhidrogén olyan túltermelési időszakokra szóló, villamos energia elraktározási technológia, amit akkor használunk majd föl, amikor kevés vagy drága az áram, akkor a mérleg nyelve milyen mértékben billenhet vissza, a kiegyenlítés irányába. De erről a vizsgálat nem szólt. Erőltetni kell a zöldhidrogént – ha sikerül, évekkel hamarabb kidobható a szén Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
