Továbbra is feszítik a húrt a németek
Jogilag kötelező érvényű megállapodást írt alá a német és a dán kormány arról, hogy közösen építik meg, s majd hasznosítják a bornholmi szélprojektet. Erről a német gazdasági minisztérium sajtóközleménye adott hírt.
A két, zöldenergia iránt az átlagos európai szintet jócskán meghaladóan elkötelezett ország arra szerződött, hogy a Balti-tengeren található dán szigeten kiépítenek egy nagy szélerőművet, és annak termelését mindkét ország hálózatába bekötik. „A projekt megteremti az alapot a jövőben Németországba irányuló zöldáram-importhoz, és olcsóbbá, biztonságosabbá és a fosszilis tüzelőanyagoktól kevésbé függővé teszi az áramellátásunkat” – közölte az offshore szélerőmű építési projektről Robert Habeck, német gazdaság miniszter.
A Bornholm-szigeti projekt a következő évtized elejére több mint 3 GW termelőkapacitás megépítését tűzte ki céljául, és azt, hogy a „Bornholm Energy Island” által megtermelt áramot új hálózati csatlakozásokon keresztül, 2 GW termelőerőt Németországban, 1,2 GW-ot pedig Dániában kötnek be (a szárazföldön) az országos hálózatba. A most kötött megállapodás az első olyan közös projekt, amely a márciustól érvényes Megújuló Energia Irányelv (RED) szerint köttetett – ami elsősorban azt leginkább, hogy e projekt eredményeit mindkét tagország elszámolhatja a maga dekarbonizációs eredményeként.
A utóbbi időben a dán-német kapcsolatok szorosabbra húzásának nem ez az első tétele: március végén adtunk arról hírt, hogy Koppenhágában szándéknyilatkozattal zárult Habeck egy korábbi dániai látogatása, melynek tartalma a közös zöldhidrogén projektek előkészítése és érvényre juttatása volt. Hasonlóan zöldhidrogén termelésre és infrastruktúra építésre vonatkozik Berlin Oslóban, a norvégokkal kötött megállapodása is, mely azonban – sok más egyéb mellett utal az EU-n belül éleződő német francia energiaversenyre (energiaharcra) is. Mert ahogyan a franciák maguk köré gyűjtötték a nukleáris ipar és az atomerőmű építéssel kábítható országokat, úgy a németek egy másik támogatói-együttműködői kör kialakításába és szorosabbá tételébe kezdett.
„Az atomenergia egyike annak a sok eszköznek, amellyel elérhetjük klímacéljainkat, alapterhelésű villamos energiát állíthatunk elő és biztosíthatjuk az ellátás biztonságát” – olvasható abban a február 28-án kelt, francia nyelvű nyilatkozatban, amiben Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia is vállalta, hogy „szorosabban együttműködnek” a teljes nukleáris ellátási láncban, és előmozdítják a „közös ipari projekteket” – értve ez alatt az új termelési kapacitások és az új technológiák (pl. moduláris mini atomerőművek) térnyerését.
Azt, hogy Berlin már Párizs és Macron ellenében dolgozik, egy év eleji pengeváltás világítja meg egyértelműen: amikor tavaly decemberben megkötötték a spanyol-francia egyezményt arról, hogy 2030-ra megépül a BarMar, vagy másik nevén: H2Med zöldhidrogén vezeték (annak érdekében, hogy az energiagondokkal küszködő franciák évente kétmillió tonna zöldhidrogénhez juthassanak), az infrastruktúraépítés a másik oldalon, Németország felé meghosszabbítása is komolyan szóba került. Olyannyira, hogy ezzel kapcsolatban a januári Macron-Scholz találkozót követően hivatalosan be is jelentették, hogy Párizsnak Berlin felől is besegítenek.
A helyzet azonban gyorsan megváltozott, amikor a francia energiadiverzifikációs tervvel kapcsolatban Párizsban azt közölték: jó, hogy 2030-ig megépülnek majd ezek az infrastruktúrák, mert ha a francia atomerőműveket sikerül újra talpra állítani, plusz majd amikor újak is épülnek, akkor az azokkal is termelhető hidrogént ők is bekötik majd ebbe a vezetékbe. „Az atomenergia vagy a nukleáris alapú hidrogén nem megújuló energia” – üzente meg félreérthetetlenül, a Financial Times-on keresztül szinte azonnal a német gazdasági minisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy a nukleáris alapú hidrogén őket nem érdeki, és ennek megszületésében Németország nem lesz partner. A H2Med projektről szóló tárgyalások előkészítése így német oldalról megszakadt.
