Spanyolország elkészítette azt a tervet, amivel az egész európai zöldhidrogén termelés élére áll. A legfőbb mozgatórugójuk az, hogy bármennyibe is fog ez kerülni, a fosszilis energiahordozóknál ragadás összességében többe fájna – ergo: nincs más út. A Renewable Energy World számolt be róla, hogy Teresa Ribera, a spanyol ökológiai átalakulás minisztere a napokban, egy fórumon arról számolt be, hogy a kabinet kész az EU energiabiztonságát garantáló projektek vezetőjévé válni. A politikus szerint ehhez most már leginkább az kell, hogy a blokkon belüli ellátási láncokra helyezzék a hangsúlyt. A spanyol miniszter nem a levegőbe beszélt: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaly decemberben kiadott jelentése szerint Spanyolország adja majd a hidrogéntermelésre szánt megújuló energiaforrások európai növekedésének felét. Az eredetileg 2030-ra építeni tervezett, 4 GW elektrolizátori kapacitást a spanyolok mostanra 15,5 GW-ra emelték. (Az IEA szerint egyébként a világnak már 2027-re szüksége lenne 50 GW olyan zöldenergia kapacitásra, amelyet kizárólag a zöld hidrogén előállítására használnak – ez a jelenleg rendelkezésre álló volumen százszorosa.)PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzMzExNV82NjEyMTA0YzhkIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjMzMTE1XzY2MTIxMDRjOGQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzEwL3BldWdlb3QxMjAweDE2MDAtZWxla3Ryb21vcy12aWxsYW55YXV0b3Nvay1wZXUtbGN2LTVtaWxsaW8tZGlzcGxheS0yNjEwLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMTAvcGV1Z2VvdDEyMDB4MTYwMC1lbGVrdHJvbW9zLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXBldS1sY3YtNW1pbGxpby1kaXNwbGF5LTI2MTAuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48IS0tIChjKSAyMDAwLTIwMjYgR2VtaXVzIFNBIHZlcnNpb24gMi4wIEltcHJlc3Npb25zOiBjYW1wYWlnbjogTU1CIFBldWdlb3QgTENWIDIwMjYsIHBsYWNlbWVudDogL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1LzEyMDB4MTYwMCAsIGNyZWF0aXZlOiBsaW5rICAtLT4NCjxJTUcgU1JDPSJodHRwczovL2dkZWh1LmhpdC5nZW1pdXMucGwvX1tUSU1FU1RBTVBdL3JlZG90LmdpZj9pZD1kd0NWVm91V2JjS0JRaEZzbUsuQ082Yms3QV9VQ2hDRWZOQVpIMzliT2NELk43L2Zhc3RpZD1ncHhnd2htZnRrcGNxam1hdXlpY3drd29vbW1wL3N0cGFyYW09d2hkamVubXFiYS9uYz0wL2dkcHI9MC9nZHByX2NvbnNlbnQ9IiAvPg0K Spanyolország lehet az energiaválság egyik nagy nyertese A hidrogén az új olaj „Ha megnézzük, hol fognak hidrogént termelni Európában a következő időszakban, akkor az alapvetően két országban történik majd: Spanyolországban és Portugáliában” – mondta a RenewEnergynek Thierry Lepercq, a HyDeal Ambition alapítója és elnöke. A 30 iparági vállalatot tömörítő platform vezetőjeként Lepercq olyan cégekkel dolgozik együtt, mint az Enagas és az ArcelorMittal. Az Európai Bizottság javaslata szerint az EU-nak 2030-ig legalább 20 millió tonnás zöldhidrogén termelési méretre kellene eljutnia. Ennek több mint tizedét a spanyolok és a portugálok most bevállalták. Január végén négy ország – Spanyolország, Franciaország, Németország és Portugália – írta alá azt a megállapodást mely szerint 2030-ig évi kétmillió tonna hidrogént juttatnak el Franciaországba. Az Ibériai-félszigetről Franciaországba egy tenger alatti hidrogénvezeték épül majd meg; a H2Med vezetéket pedig az évtized végére üzembe is helyeznék. Kényszer is, nem csak üzlet A spanyolok hidrogén iránti érzékenysége az európai export lehetőségen túl onnan is ered, hogy Spanyolországban jelenleg évi 500 ezer tonna hidrogént használnak fel, főként a vegyiparban. Ám ezt a mennyiséget zömében földgázból állítják elő. A szükséges technológiaváltás, a fosszilis energiahordozók szerepének csökkentése, illetve megszüntetése azonban a zöldhidrogén felé mutat a spanyolok számára is utat. Így lesz a hidrogén az új olaj. A BarMar csak az egyik A H2Med, vagy más néven: BarMar vezetékről a 444.hu-ra (a francia atomerőmű krízis lehetséges megoldásaival kapcsolatosan) korábban már megírtam, hogy arra leginkább Franciaországnak van szüksége. Párizsban ugyanis tavaly döbbentek rá igazán, hogy az egy évtizede maguk előtt tolt problémát – miszerint az áramellátási kérdés zömmel nukleáris erőművi feladat – más irányokba fordulva lehet csak megoldani. Ez egy nehéz ügy, de ahogyan az Economistban olvasható: Franciaországot „az atomenergia iránti megszállottsága arra késztette, hogy alulbecsülje a megújuló energiaforrásokat”, és elhanyagolja a diverzifikációt, aminek az árát most meg kell majd fizetnie. Biztosan sokba fog kerülni, mert az európai átlagnál merészebb vállalásokat kell tenniük. Például azt, hogy az eddig a szomszédos országok irányába legfeljebb exportőri szerepről gondolkodás helyett a szomszédos országok villamosenergia-piacaival való szervesebb összekapcsolódásra kell törekedniük. Ennek része a korábban, az azeri magyar távvezeték problémájáról szóló cikkünkben már előkerült a 2026-tól működő Kelta vezeték, (amely 700 MW teljesítményt lesz képes az írországi Cork-ból, az ír partoknál dolgozó szélerőművekből áramot pumpálni Morlaix-n keresztül a francia hálózatba) , és végeredményben ez a fő feladata a Barcelona-Marseille között építendő hidrogén-vezetéknek is. Fordul a kocka: spanyol zöldhidrogén húzza ki Európát az energiaválságból? Az évi kétmillió tonna zöldhidrogén közlekedtetéséhez az alapot a nap-, és szélenergia termelési és hidrogéngyártási kapacitások spanyol és portugál részről való felskálázása jelenti. De az egyelőre több nyomvonaltervvel is rendelkező, legalább 450 kilométeres H2Med vezetéket az elejétől a végéig meg is kell majd építeni. A műszaki, technológiai kihívásnak sem utolsó projekt felgyorsítása a franciáknak már most annyira fontos, hogy a tervezett költségek nagyobbik részét, 1,2 milliárd eurót a francia kormány magára is vállalt. A tervek szerint a H2Med 2025-től épülne, és 2030-ban már megjelenne a francia energiamixben. Németország pedig úgy kerül be ebbe a tervezetbe, hogy egyrészt a spanyol-portugál hidrogénforrás elérésének lehetősége őket is érdekli, másrészt viszont a szintén januárban megkötött, szintén jelentős hidrogén-szállítási kapacitás kiépítését vállaló, német-norvég hidrogénvezeték építési megállapodás a H2MEd-del párosítva úgy is értelmezhető, hogy a német szükségleteken túl a norvég hidrogént a francia energiaellátásba is be lehetne majd csatornázni. Megkezdte működését Spanyolország első zöld hidrogént előállító üzeme Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
