PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0zLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== A Toyota továbbra is nagy jövőt lát a hibrid és hidrogén üzemű hajtásláncokban, beleértve utóbbinak azt a változatát is, amikor nem tüzelőanyag-cellát üzemeltetnek az illékony gázzal, hanem elégetik azt egy belső égésű motorban. Most olyan új technológiát fejlesztenek, amely az autó normál üzeme közben megköti a levegőben található szén-dioxidot, és így semlegesíti a belső égésű motorok karbonlábnyomát. Csak pár apró probléma van A Toyota a Gazoo Racingen keresztül fejleszti hidrogénnel hajtott belső égésű motoros versenyautóját, amely az egész technológia fejlesztésének központi próbapadja. Az ötlet nagyon egyszerű és alapvetően briliáns. A belső égésű motorok ideje azért van leáldozóban, mert az égés során számos káros anyag keletkezik, többek között a légkört felmelegítő szén-dioxid is a kipufogógáz része. Ha azonban a tartályt benzin helyett hidrogénnel töltjük, az égés szinte teljesen tiszta lesz, gyakorlatilag leginkább vízpára szabadul fel. Azért csak szinte, meg leginkább, mert a technológia velejárója, hogy nitrogén-oxidok is keletkeznek, amelyek többek között savas esőt, illetve légúti megbetegedéseket okoznak, így a járműveket a dízelekhez hasonló AdBlue folyadékkal is fel kell szerelni ennek közömbösítésére. De ha ezt, illetve azt a tényt, hogy a világ hidrogéngyártásának 99,7 százaléka még 2022-ben is fosszilis üzemanyagokat használt, most egy pillanatra félretesszük, akkor az alapelgondolás nem rossz, különösen, ha valahogy megoldható lenne a már forgalomban lévő kétmilliárd belső égésű motor átállítása. A tesztek részeként most a Toyota egy újfajta megoldást is kifejlesztett a már levegőben lévő CO2 megkötésére. Ettől azt remélik, hogy akár a hidrogén, akár a hibrid autók esetén segíthet csökkenteni a jármű karbon lábnyomát. A Toyota új kerámia szűrője megköti a szén-dioxidot. Forrás: Toyota Mint az Automotive News beszámolt róla, a vállalat mérnökei egy leginkább a hagyományos autók katalizátorához hasonló új, kerámia alapú szűrőt fejlesztettek ki, amely a beáramló levegőből kiszűri a szén-dioxidot. A motor hőjétől pedig már 60 fokon beindul az a reakció, amelynek eredményeként a megkötött CO2 cseppfolyóssá válik és egy alkáli-amin oldatban lehet felfogni, amely később ártalmatlanítható. A vállalat szerint ez a szűrő akármilyen belső-égésű motorba beépíthető, amelynek hulladékhője elég a reakció beindításához. A mérnököknek azonban még pár apróbb problémát meg kell oldaniuk, mielőtt ezt a találmányt utcai autókban láthatjuk viszont. A tesztsorozatot a 4563 méter hosszú Fuji Speedway-en folytatták, ám sajnos a két szűrőt jelenleg még minden egyes kör után ki kellett cserélni, mert elhasználódtak. Az egyes számú szűrő által megszűrt levegő a kettesben kerül további kezelésre, mielőtt a hármassal jelölt, alkáli folyadékkal töltött tartályba csorog. Forrás: Toyota. A másik kihívás a hatásfok. A 20 tesztkör alatt a két szűrő pontosan 20 gramm szén-dioxidot szűrt ki a levegőből, azaz 100 kilométerenként 22 grammot lehet így megkötni. Azonban, ha ezzel egy belső-égésű motoros autó, mondjuk a legújabb generációs Prius plug-in hibrid CO2 kibocsátást szeretnénk kompenzálni, akkor ez a hatásfok egyelőre nagyon kevés. A gyári fogyasztási adatok szerint ugyanis a kombinált ciklusban egy ilyen autó 100 kilométerenként 9300-10.700 gramm szén-dioxidot bocsát ki – tehát a szűrők ennek 0,2 százalékát vonják csak ki a levegőből Mindkét problémán dolgoznak a vállalat szakemberei. Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!