Az elektromos autózás egyik nagy előnye, hogy nem kötődik a szénhidrogénekhez, így az autó feltöltéséhez nem kell benzinkútra járni. Egy villanyautó szinte bárhol feltölthető, ahol van egy (10-16 amperes) konnektor. Persze töltő és töltő között óriási különbségek vannak, ezért érdemes ezeket áttekinteni. Otthoni töltés A villanyautósok túlnyomó többségének ez a legfontosabb töltője. Amíg otthon vagyunk, jellemzően éjszaka, az autó töltődik. Ezek a töltők általában lassú töltők 1 vagy 3 fázisról, fázisonként 10-16 amperrel töltik az autó akkumulátorát. Így teljesen lemerült állapotról 8-10 óra alatt töltik fel az autót. A sebesség ezeknél a töltőknél nem gond, hiszen az autó éjszaka úgyis áll, ráadásul az autósok többsége nem teljesen lemerült akkumulátorral ér haza, így a töltés sem tart a maximális ideig. Ezek kizárólag váltóáramú töltők, melyek Type1 (pl. Nissan LEAF, Kia Soul, Peugeot Ion) vagy Type2 (Mennekes) (a Nissan Leafet leszámítva minden modern autó) csatlakozóval kapcsolódnak az autóhoz, és jellemzően 2,3-7,4 kW leadására képesek (a három fázison működő töltők esetén ez az érték általában 11 kW, de elérheti a 22 kW-ot is). A töltés ideje az autó akkumulátorának a méretétől és az autóba szerelt fedélzeti töltő (váltóáramot egyenáramra alakító egység) kapacitásától függ. 3,6 kW-os fedélzeti töltőnél egy 24 kWh-s akkumulátorral szerelt Nissan LEAF feltöltése egy 16 A-es töltővel kb. 7-8 óra, míg egy 74 kWh-s BMW iX3 egy 11 kW-os három fázisú fali töltővel szintén nagyjából 7 óra alatt tölthető fel teljesen lemerült állapotból 100%-ra. Gyári töltő (Szakszerűen EVSE) Minden villanyautóhoz jár egy gyári töltő, ami a középkategóriás autók (pl. Nissan LEAF, BMW i3, Kia Soul) esetén többnyire 10 A-es teljesítménnyel képes tölteni az autó akkumulátorát. Ha ezt a töltőt mindig magunkkal visszük, akkor az autó bárhol, egy egyszerű konnektorról is feltölthető. A gyári töltő használatának hátránya a kényelmetlenségből adódik. A töltőt minden használat után el kell csomagolni, ami reggel öltönyben vagy kosztümben nem mindig a legjobb elfoglaltság. Ezt a töltőt azért érdemes az autóban tartani, mert ezzel bárhol, majdnem bármelyik konnektorból lehet áramot vételezni. Nissan LEAF-hez járó gyári töltő (forrás: Nissan) Fali töltő Az otthoni töltés kényelmesebb változata. A fixen felszerelt fali töltő kábele is állandóra be van kötve, így csak a csatlakozót kell leemelni és az autóba dugni. A művelet néhány másodperc, és még annyira sem bonyolult, mint a hagyományos autók tankolása. Ahol Type1 és Type2 csatlakozós autókat is kell ugyanarról a fali töltőről tölteni, ott érdemes Tpye2 aljzattal szerelt változatot választani, amihez mindkét csatlakozóhoz a megfelelő kábelt lehet csatlakoztatni. (Ez is EVSE) Utcai gyorstöltő Általában a gyorstöltő kategóriába soroljuk az összes, otthoni töltőnél nagyobb teljesítményű, 3,6-40 kW-os váltóáramú töltőt (persze, hogy ezek is mind EVSE-k). Ezek közül idehaza a 22 kW-os oszlopok, illetve ritkábban a 11-22 kW-os oszlopok terjedtek el. Mindkettőhöz Type2-es csatlakozón keresztül lehet csatlakozni. Ezek a töltők ma már országszerte szinte minden városban elérhetők, gyakran megtalálhatók a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek és bevásárlóközpontok parkolóiban is. A töltők indításához az adott szolgáltató applikációja vagy RFID kártyája szükséges, de több szolgáltató is kínál roaming lehetőséget, így a töltők egy része például az autógyártó által kínált töltőkártyával is indítható (pl. BMW, Mercedes, Hyundai, stb.) Ezeken a töltőoszlopokon nincs kábel, azt minden esetben az autósnak kell vinnie. Amíg a kábel az autóhoz van csatlakoztatva, addig a töltőből sem húzható ki, de az autóról való lecsatlakozás után a töltőkábel szabadon kihúzható. Ezért nagyon fontos, hogy a kábelt az autó oldalon is reteszeljük (a Type1-es kábeleknél lakatra lehet szükség, míg a Type2-es kábelt az autó automatikusan reteszeli). A gyorstöltőknél az autó feltöltésének sebessége elsősorban az autó fedélzeti töltőjének teljesítményétől függ. Hiába tud ugyanis 3 fázison 32A-t (22 kW) biztosítani a töltőoszlop, ha az autó csak 1 fázison tud 32 A-t felvenni (7,4 kW). A 3,6 kW-os fedélzeti töltővel szerelt villanyautók ráadásul a 32 A-nek is csak a felét fogják tudni hasznosítani. Ha fontos, hogy az utcai gyorstöltőknél az autó minél hamarabb feltöltődjön, akkor célszerű azt nagyobb fedélzeti töltővel rendelni. A fedélzeti töltő a legtöbb autóban utólag nem cserélhető. Nagyon fontos, hogy a töltőnél csak a töltés idejére szabad parkolni. Amikor az autó feltöltődik, akkor mindenképpen állj át egy másik parkolóba, hogy más is használhassa a töltőt. Villámtöltő A 40 kW-nál nagyobb teljesítményű töltőket a hazai terminológiában villámtöltőnek nevezzük. Ezek jellemzően egyenáramú (DC) töltők, de akad köztük váltóáramú (AC) is. Ez utóbbiak teljesítményét az autóba épített fedélzeti töltők kis teljesítménye miatt nagyon kevés autó tudja kihasználni. Egy, kettő és három szabványt támogató ABB villámtöltők (forrás: ABB) A villámtöltők legfontosabb feladata, hogy az úton lévő autóst segítsék a mielőbbi továbbhaladásban. Tehát nem a jellemzően 100 km alatti napi használat segítéséhez, hanem az egy töltéssel egyébként elérhetetlen célállomások eléréséhez találták ki őket. A töltőket úgy alakították ki, hogy azok többnyire képesek legyenek az autó akkumulátorát fél óra alatt 80%-ra, vagy egy óra alatt teljesen feltölteni. Így kellően sűrű töltőhálózat esetén egy középkategóriás autóval néhány rövid pihenő közbeiktatásával el lehet jutni bárhova a fővárosból, illetve bárhonnan a fővárosba. Ez az alaphálózat már jól kiépült az országban, bár az 50 kW-os töltők az ország keleti felében nem kínálnak elegendő teljesítményt a nagyobb akkus autók fél óra alatti feltöltésére. Az egyenáramú töltőknek három fajtája terjedt el Európában. A japán autógyártók által kifejlesztett CHAdeMO rendszerűt használja a Nissan a Leaf és még néhány régebbi típus (Kia Soul, Mitsubishi iMiEV és Mitsubishi Outlander PHEV, Citroën C-Zero és a Peugeot iOn), míg a Type2-es csatlakozó továbbfejlesztéséből született CCS csatlakozót használja szinte az összes többi típus (kivétel a Tesla Model S és Model X, amik a Type2 egy módosított változatát használták). Három szabványt támogató DBT villámtöltő (forrás: DBT) A csatlakozók egymással természetesen nem kompatibilisek, az átjárhatóság minimális. A CHAdeMO rendszerű autók nem tölthetők sem CCS-ről, sem pedig a Supercharger oszlopokról, de a CCS csatlakozós autók sem tölthetők a másik kettőről. Egyedül a Tesla készített olyan adaptert, amit az autó és a CHAdeMO csatlakozó, vagy az autó és a CCS csatlakozó közé illesztve a Tesla Model S és Model X a CHAdeMO illetve a CCS oszlopokról is tölthető A Magyarországon telepített villámtöltők többsége CCS rendszerű, és a hatályos magyar szabályok megkövetelik, hogy ilyen csatlakozóval minden nyilvánosan elérhető egyenáramú fel legyen szerelve. Ez nem zárja ki, hogy a töltők többségén legyen CHAdeMO csatlakozó is, amit az Európában eladott nagy számú Nissan Leaf tesz indokolttá. Emellett akadnak tripla szabványú töltők is, amelyeken a CHAdeMO és a CCS csatlakozó mellet AC aljzat vagy AC csatlakozóval szerelt kábel is található. Fontos tudni, hogy a két és háromszabványú töltőkön nem használható egyszerre a CHAdeMO és a CCS csatlakozó, de némelyiknél lehetőség van a CHAdeMO vagy a CCS töltés mellett a Type2-es csatlakozón keresztül váltóáramú töltésre. Nagyon fontos, hogy ezeknél a töltőknél az autót ne hagyd magára hosszabb időre, mert másnak is szüksége lehet az oszlopra. Ha az autó feltöltődött, akkor azonnal állj át másik parkolóba, hogy az oszlophoz érkező következő autósnak ne kelljen feleslegesen várnia. Ha a következő célállomásod eléréséhez rendelkezel már elég töltéssel, akkor légy előzékeny, és add át a töltőt a soron következő autósnak, ha más is vár a töltőre. Az utolsó 15-20% töltése az akkumulátor kímélése érdekében rendkívül lassú, ezért ilyenkor az autó már nem használja ki a töltő teljesítményét. Mérlegeld, hogy a 80% fölötti töltéshez nem lenne-e megfelelő egy utcai gyorstöltő is. Töltő etikett
