Így termelt áramot Magyarország 2025-ben

Bezuhant a szenes áramtermelés, évtizedes mélypontra esett az áramimport, miközben tovább növekedett a napenergia, de erősödött a gázerőművek szerepe is a magyarországi áramellátásban – így foglalhatnánk össze címszavakban a 2025-ös évet. A következőkben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissen közzétett előzetes adatok alapján fogjuk egy kicsit részletesebben is bemutatni, hogyan alakult hazánk villamosenergia-felhasználása és termelése a 2025-ös évben.

Fogyasztás, termelés, import

A teljes éves áramfelhasználásunk (hálózati veszteségekkel együtt) egy hajszálnyival, 0,4 százalékkal növekedett és 48.337 GWh-t ért el, amely a valaha volt második legmagasabb érték – a rekordot egyelőre 2021 tartja 48.818 GWh-val. Az elmúlt húsz évben évi átlag 0,7 százalékkal növekedett a felhasználás, az elmúlt tíz évben pedig 1 százalékkal, így 2025 a lassabb évek közé tartozott. Érdekesség, hogy a tavalyi GDP növekedésünk 0,3 százalék volt, ami szinte megegyezik az áramfelhasználás változásával, de az alábbi grafikonon is jól látszik, hogy milyen szoros a korreláció a gazdaság állapota és az energiafelhasználás között.

A hálózati veszteség 6 százalékot tett ki, ez néhány tized százalékkal magasabb a tavalyi értéknél, évtizedes távlatban azonban némi csökkenés zajlott le, hiszen 2014-ben ez az arány még meghaladta a 8 százalékot.

A termelésünk 39,340 GWh-t ért el, ami egy viszonylag jelentős, 3,6 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest, és legutoljára 2008-ban regisztráltak ennél magasabb számot a statisztikákban.

Tavaly több mint 8 százalékkal csökkent a nettó importunk (8998 GWh-ra), így az ország áramfelhasználásának 18,6 százaléka származott külföldről. Ez amellett, hogy 3,5 százalékponttal kevesebb a tavalyi értéknél, 14 éves mélypontot is jelent, mivel ennél alacsonyabb arányt utoljára 2011-ben láthattunk. Az import mértéke a téli hónapokban volt a legnagyobb, és a tavaszi, illetve nyári hónapokban volt a legalacsonyabb, amikor a napelemek a legtöbb energiát termelték. A behozatalunk legnagyobb része a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is Szlovákiából és Ausztriából érkezett, a kivitelünk pedig elsősorban Romániába és Horvátországba irányult.

Energiamix

Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix (zárójelben a 2024-es számok):

• atomenergia: 40,9% (42,2%)
• megújuló energia: 35,1% (31,4%)
• fosszilis energia: 24% (26,4%)

A részletesebb bontást pedig az alábbi grafikon tartalmazza:

Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 40,9 százalékkal. Itt lényeges változás nem történt, a 16.098 GWh-s adat fél százalékkal haladja meg az előző évi értéket, ám a növekvő termelés miatt folyamatosan csökken Paks részesedése, ami 2014 óta 53 százalékról 41 százalék környékére szorult vissza.

A tavalyi volt a második olyan év, amikor a napelemek álltak a dobogó második fokára, ezúttal 10.738 GWh-val, ami közel 17 százalékos növekedésnek felel meg 2024-hez képest. A napenergia részesedése a teljes termelésen belül 27,3 százalékra kúszott fel az előző évi 24,2 százalékról. A háztartási méretű rendszerek 3282 GWh-val önmagukban a termelés 8,3 százalékát biztosították, közel annyit, mint a szilárd tüzelésű erőművek (szén, biomassza, hulladék) együttesen.

A harmadik helyen álló gázerőművek termelése 9 százalékkal növekedett 2025-ben és 7779 GWh-t elérve a teljes villamosenergia-mix 19,8 százalékát tette ki. A földgáz alapú áramtermelés az előző évtizedben folyamatosan növekedett, egészen 2021-ig, amikor 9653 GWh-val, illetve közel 27 százalékos részesedéssel elérte a csúcsot. 2022-ben a gázárak emelkedése miatt ez a tendencia visszafordult, melynek következtében 2024-re már negyedével kevesebb villamos energiát termeltünk földgázból, mint 2021-ben. Most úgy tűnik, hogy a gázárak normalizálódásával megállt a csökkenés, és tavaly megindult a korrekció, ám egyelőre még mindig messze a 4 évvel korábbi rekord. Kétségtelen, hogy tavaly az importunk csökkenéséhez a napenergia mellett, ha kisebb mértékben is, de a gázerőművek termelése is hozzájárult, ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy az ehhez szükséges földgázt is importálnunk kellett, mivel a hazai kitermelés a felhasználás körülbelül ötödét képes fedezni, így itt az import lényegében csak áthelyeződött a villanyvezetékekről a gázvezetékekre.

A negyedik helyre 2025-ben a biomassza/biogáz lépett elő 2146 GWh-val (5,5 százalékos arány), ez 24 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A szenes áramtermelés egy év alatt 2445 GWh-ról 1270 GWh-ra zuhant, ami 3,2 százalékos aránynak felel meg. Ezen a ponton a Mátrai Erőmű bezárása szinte már csak formaságnak tűnik.

A szélerőművek tavaly az előző évhez képest 12 százalékkal kevesebbet, mindössze 579 GWh-t termeltek, ami 1,5 százalékos arányt jelent. A szélturbinák építését teljesen ellehetetlenítő korlátozásokat egy 2023 végén megjelent jogszabály-módosítás felszámolta ugyan, de egy ideig még nem számíthatunk új kapacitások piacra lépésére.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.