PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 26. péntek

Hónapok óta tartanak a tárgyalások az Európai Unió döntéshozó szervei között arról az egyre égetőbb témáról, hogy mennyivel kellene csökkenteni az új személygépjárművek szén-dioxid kibocsátását ahhoz, hogy az érdemben hozzá tudjon járulni az Unió által 2030-ra kitűzött 40%-os összes üvegházhatású gáz-redukcióhoz. A klímaváltozást okozó gázok csökkentésének problémáját az adja, hogy Németország, a kontinens legnagyobb autógyártásra épülő gazdasága attól tart, hogy a túl szigorú szabályozás romba dönti az uniós autóipart, jelentős versenyhátrányba taszítva Európát Kínához, illetve az Egyesült Államokhoz képest, ráadásul a túl nagy arányú emisszió-csökkentés akár több ezer munkahely megszűnését vonhatja maga után. Az Európai Bizottság eredetileg elfogadott javaslata 30%-os visszaszorítást írt elő 2030-ra a 2021-es szinthez képest, amit a németek, és néhány maga mögé verbuvált kelet-európai ország is támogatott, ám számos másik tagország, köztük Hollandia, és Franciaország, egy jóval szigorúbb csökkentésért kampányolt. Ennek oka egyrészt az, hogy a közlekedés jelenleg az egyetlen szektor, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is meghaladja az 1990-es értéket, és amely folyamatosan egyre nagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, ami pedig mielőbbi határozott politikai fellépést igényel a szakértők szerint. Másrészt pedig az idén nyáron az északi féltekén végigsöprő szokatlan hőhullám felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásai már most itt kopogtatnak az ajtón, és nem kell sok idő, mire be is rúgják azt.

Budapest_utcáin

Ennek megfelelően az Európai Parlament képviselői október elején megszavaztak egy 40%-os csökkentésről szóló indítványt, ami hatalmas felháborodást váltott ki az autóipari képviselők részéről. Az Európai Unió Tanácsának üléséről végül egy átmenetileg elfogadott 35%-kal álltak fel a politikusok, melyet 13 órányi egyeztetés után a soros osztrák elnökség ajánlott fel. A tárgyalássorozat azonban nem ért véget, az Európai Unió továbbra is két táborra szakadva próbált megállapodni a végső számról az elmúlt hónapokban, mind ez idáig eredménytelenül. A Reuters úgy tudja, hogy a legutóbbi ülés, melyre a mai nap reggelén került sor, hat órányi vita után ért véget, megállapodás nélkül. Az EU mindeközben a Lengyelországban megrendezett klímacsúcs tárgyalásain is részt vesz, melyet a legfontosabb ENSZ konferenciaként tartanak számon a 2015-ös párizsi óta. Bízzunk benne, hogy ez végre valamennyi döntéshozónak segít megérteni, hogy a klímaváltozás gazdasági következményei jóval drasztikusabbak lesznek, mint átállítani az autóipart elektromos autók termelésére.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.