Bajban az autógyártók, szigorodnak az uniós emissziós korlátok

Megszavazták a képviselők az Európai Parlament tegnap tartott plenáris ülésén azt az indítványt, ami a korábbinál jóval szigorúbb mértékben, 40 százalékkal csökkentené 2030-ra az új személyautók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest, 20 százalékos közép távú célkitűzéssel 2025-re. Az Európai Bizottság eredetileg elfogadott javaslata 15 százalékos kibocsátás-csökkentést írt elő 2025-re, és 30 százalékos visszaszorítást 2030-ra, ám a szakértők szerint elengedhetetlen a lehető leghamarabb és a leghatározottabban fellépni a közlekedésből származó légszennyezés ellen, ugyanis jelenleg ez az egyetlen szektor, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is meghaladja az 1990-es értéket, és amely folyamatosan egyre nagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Azon autógyártóknak, melyek nem tudnak megfelelni az új célértékeknek, büntetést kell befizetniük az Európai Unió költségvetésébe, és az így összegyűlt összeg az autóipari változások által érintett dolgozók továbbképzését fogja segíteni. A gyártóknak emellett arra is figyelniük kell, hogy zéró-, valamint alacsony emissziós járműveik (azaz azok a személygépkocsik és kisteherautók, melyek 50 gramm CO₂-nél kevesebbet bocsátanak ki kilométerenként) legalább 20%-os részesedést tudhassanak magukénak az újonnan értékesített járművek között 2025-re, és 35%-ot 2030-ra.

A Parlament felszólította továbbá az Európai Bizottságot, hogy két éven belül alkosson meg egy tervezetet, ami előírja a valós szén-dioxid-kibocsátás mérését egy hordozható eszközön keresztül, valamint 2019 végére le kell fektetni a törvényi alapjait annak, hogy a fogyasztók pontos és összehasonlítható információkat kapjanak az üzemanyag-fogyasztásról, és a károsanyag-kibocsátásról. 2025-től ráadásul valamennyi autógyártónak be kell jelentenie a forgalomba hozott új autók CO₂-kibocsátásának életciklusát egy közös módszertan alkalmazásával. Az elmúlt években az új autók átlagos kibocsátása 118,5 g CO₂/km-re emelkedett egy néhány esztendős stabil csökkenési időszak után. A jelenlegi szabályok szerint egy átlagos új autónak nem lesz szabad 95 grammnál többet kibocsátania kilométerenként 2021-ben, ám az új célértékek elfogadásával, és egy a valós vezetési körülményeket jobban tükröző, szigorúbb emissziós teszt bevezetésével ezt az értékek újra kell kalkulálni.

A szigorítás természetesen nem nyerte el mindenki támogatását, a kritikusok szerint ez a lépés hatalmas mértékű létszámleépítéshez vezet az autógyárakban és az autóalkatrész manufaktúráknál, valamint jelentősen rontja az EU versenyképességét. Mindez persze apró áldozat lenne, ha hosszú távon a bolygónkat mentjük meg vele, ám az Unió felhívja a figyelmet rá, hogy az autóiparban megszűnésre ítélt közel 12 000 munkahelyet ellensúlyozza az a 69 000 új munkahely, ami az energetikai és más szektorokban megjelenik a 40%-os emisszió-csökkentés következtében. A Financial Times információi szerint az új javaslatot a tagországok több mint fele támogatta, míg mindössze négy ország volt, mely egyöntetűen ellenezte: Németország, Románia, Bulgária, és Magyarország.  A német autógyártóknak nyilvánvalóan nem hiányzott az EU ösztönzése a villanyautó-gyártásra, amiről Harald Krueger, a BMW vezérigazgatója ki is fejtette véleményét a Párizsi Autószalonon:

„45%-os CO₂-kibocsátás-csökkentésről reménykedni 2030-ra álmodozás. Ez nem lehetséges” – állította az igazgató az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága által korábban meghatározott 45%-os értékről. „A 30% az a maximális nyújtás, amit az autóipar elvisel. 45%-os csökkentéshez az európai értékesítéseink 70%-ának akkumulátoros autónak kéne lennie, amit a villamosenergia-infrastruktúra egyszerűen képtelen lenne kezelni.”

A CEO továbbá hozzátette, hogy a dízeles BMW-k jelenleg 47%-os részesedést tudnak magukénak a kontinensen, mely nagy eséllyel 25-30% körül fog stabilizálódni, így a dízeles hajtás továbbra is számíthat a gyártó támogatására, melynek jelenléte Európában „alapvető fontosságú a CO₂-emisszióra vonatkozó célkitűzések eléréséhez”.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.