Megrendítő számadatokat tettek közzé egy az European Heart Journal folyóiratban megjelenő tanulmány kutatói a légszennyezés európai mértékéről és annak élettani hatásairól: a mérgező levegő több mint 800 ezer ember idő előtti elhalálozásáért felelős minden egyes évben csak ezen a kontinensen, ami nem kizárólag ugyan, de elsősorban a belsőégésű motoros járművek lakott területen való használatából eredeztethető. Akinek éppen nem a levegőben szálló finompor (PM2,5) okozza a halálát, az sem nevezheti magát teljesen szerencsésnek, ugyanis a rossz levegőminőség átlagosan 2,4 évvel csökkenti az európaiak várható élettartamát. Másképp megfogalmazva, mindannyian, akik e földrész valamely országában éljük le életünket, több mint kettő évvel élvezhetnénk tovább családunk és barátaink társaságát, ha képesek lennénk végre lemondani az üzemanyag égetéséről az autónkban.

Globális szinten olyannyira katasztrofális a helyzet, hogy a kutatók szerint a légszennyezés több halálos áldozatot követel évente, mint a dohányzás. A gond ezzel az, hogy míg a dohányzásra nemet tudunk mondani, sőt, a gyerekeinket is távol tudjuk tőle tartani, a szennyezett levegőre ugyanez már nem mondható el. A WHO 2016-os adatai szerint közel 4 millió ember korai halálát okozza e súlyos környezeti probléma évente, ám egy szeptemberi kutatás szerint a valóság ennél kétszer rosszabb. Ez utóbbira épít a legfrissebb tanulmány is, mely megerősíti, hogy valójában mintegy 8,8 millióan halnak meg a légszennyezés negatív élettani hatásai által sújtva a nagyvilágban éves szinten. Az adatok ily mértékű eltérése abból fakad, hogy az európai levegőminőségre vonatkozó mutatók jelentősen fejlődtek, s míg korábban a passzív dohányzáshoz hasonlítva igyekeztek következtetéseket levonni a kutatók a légszennyezés hatásairól, addig mostanra pontosabb számokkal dolgozhatnak.

Ennek ellenére természetesen ez a számítás sem tökéletes, hiszen az elhalálozás okát nem mindig lehet egyértelműen egyetlen tényezőre fogni, így akár egymilliót is tévedhetnek a tudósok. Lehet, hogy egymillióval kevesebben, de lehet, hogy egymillióval többen halnak meg a leírtaknál. Számít ez? Az európai helyzet egyébként a globális átlagnál sokkal rosszabb, hiszen a jelentős légszennyezéshez magas népsűrűség társul. A kutatók hozzáteszik, hogy annak ellenére, hogy a szállópor először a tüdővel érintkezik, a véráramban továbbterjedve a leggyakoribb halálokok közé a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az agyvérzés tartozik, és nem pedig a légúti betegségek.

Az Oxford University Press által publikált, heti szinten megjelenő világhírű orvostudományi közlönyben megjelent írás szerint a párizsi egyezményben vállalt célkitűzések elérésével, azaz a megújuló energiaforrásokra és alternatív üzemanyagokra való fokozatos átállással 55%-kal lehetne csökkenteni a korai elhalálozók számát. Közel 5 millió emberről beszélünk, és akkor még nem vettük figyelembe a megtakarított orvosi kiadásokat, a megnövelt társadalmi jólétet, a pozitív környezeti hatásokat, és számtalan egyéb, korántsem elhanyagolható tényezőt.

E kutatás mögött német szakemberek, a University Medical Centre Mainz professzorai állnak, amit azért fontos kiemelni, mert sajnos az elmúlt hónapokban több hírportál is egy állítólagos német orvosok által kiadott közleményre hivatkozva védte a hagyományos meghajtást, mely azt részletezi, hogy a légszennyezettség közel sem olyan mértékű Németországban, mint amit a környezetvédők állítanak, és a statisztika nem mutat semmilyen élettani hatást a levegő minőségéből adódóan. Ezzel szemben azonban a legújabb kutatás gondolkodói arra hívják fel a figyelmet, hogy a szállópor-koncentrációra vonatkozó európai szabályozás borzalmasan gyenge, pedig a politikusok feladata éppen a lakosság érdekeinek és egészségének védelme lenne.