A BMW még 30 évig benzines autókat akar gyártani

Az Automotive News Europe a napokban interjút készített a BMW K+F igazgatójával Klaus Fröhlichhel. A beszélgetést betekintést nyújt nem csak a vállalat jövőbeli termékeiért felelős egyik fő döntéshozójának villanyautókkal kapcsolatos gondolataiba, hanem talán az egész cég világképébe is.

Klaus Frölich és BMW 2015-ös új 7-es sorozat a hibrid platformon. (Forrás: BMW)

Rugalmas jövő, küszködő elektromos autók

A BMW szakembere szerint továbbra is a rugalmas architektúráké a jövő. Ez azt jelenti, hogy még legalább 5-10 évig olyan autókat kell építeniük amelyek többféle hajtáslánc kiszolgálására képesek. Példának a 2015-ös 7-es sorozattal debütáló CLAR platformot hozta amely a mai BMW hibridek alapja. Akkor úgy számoltak, hogy 800-900 kiló plusz súllyal járna egy teljesen elektromos verzió ami megfosztaná az autót a vezetési élménytől.  Azt jósolták, hogy 10 éven belül 2,5× nagyobb lesz az akkumulátorok energiasűrűsége, de mivel már most 2,7×-es a szorzó, 2021-től frissítik a platformot és legújabb hibridjeik már akár 80, 100 vagy 120 kilométert is megtehetnek majd elektromosan, és a benzintartályuk is nagyobb lesz.

A szakember szerint a villanyautók azért kerülnek többe belsőégésű társaiknál, mert az akkumulátorok alapanyagi nagyon drágák és valószínűleg még drágábbak lesznek a növekvő kereslet miatt. Szakmai véleménye szerint a villanyautóknál amúgy is komoly probléma a töltés, mivel túl sok villámtöltés után az akkumulátor 2-3 év alatt tönkremehet és ki kell cserélni. Ő azt javasolja, legfeljebb 20 töltési ciklusonként használjunk villámtöltőt.

Tapasztalataik szerint az ügyfeleik leginkább otthon és a munkahelyükön töltenek – ezeken a helyszíneken kívül nagyon ritka, hogy így tennének.

A villanyautók piacának alakulása

Fröhlich úr szerint az évtized végére az új autó eladások 20-30%-a lehet villanyos vagy hibrid modell. Bár Kína keleti partjainak nagyvárosai valószínűleg hamar áttérnek a teljesen elektromos autókra, az ország közepén és nyugati területein nincs meg ehhez az infrastruktúra.

A szakember szerint az európaiak nem lelkesednek a villanyautós váltásért, ezért ők továbbra is 50% dízel/benzin, 25% plug-in hibrid, és 25% villanyautó aránnyal számolnak a jövőben. Véleménye szerint az USA nagy részének nincsen szüksége villanyautókra, nekik jobb választás egy hibrid. A villanyautók valószínűleg inkább az ország keleti és nyugati partján terjednek majd el.

A világ többi részén, mint Oroszország, a Közel Kelet és Afrika nincsenek meg a villanyautózás infrastrukturális feltételei.

ICE ICE, baby

Mindezek után talán nem meglepő, hogy az interjú utolsó részében arról beszélt Frölich úr, hogy még nagyjából 20 évig terveznek dízel és 30 évig  benzinmotoros autókat gyártani – még ha a V8-as és V12-es motorok ki is halnak.

Ami a hidrogén jövőjét illeti, ők elsősorban a teherszállításban gondolkodnak ebben az üzemanyagban. Lesz ugyan az évtized elején ilyen meghajtású X6-os és X7-es, de ezek inkább kisebb példányszámú variánsok lesznek. Az üzemanyag cellás autók költsége nagyjából tízszerese a villanyautókénak, de 2025-re ez kiegyenlítődhet. Szerintük a teherautóknál az akkumulátor nem alternatíva mert annak tömege túl nagy. Ellenben 200 hidrogén állomással több ezer európai kamion és teherautó ellátható lenne ezért ez jó alternatíva.

Szóval…

Eredetileg kommentár nélkül terveztem összefoglalni az interjút, de annyi meredek állítás hangzott el benne, hogy nem akartam így hagyni őket – a végén még az olvasó azt hiszi egyetértünk az elhangzottakkal.

Kezdjük mindjárt az elején található bizonyítvány magyarázással, azzal a fránya 800-900 kiló súlytöbblettel, ami miatt az 5 évvel ezelőtti BMW-k nem tudtak tisztán villanyossá válni. 2015-ös G11-es 7-es BMW, amit Frölich úr példának hoz, felszereltségtől függően 1755-2015 kilót nyomott. A vele külső méretekben szinte megegyező 2012-es Tesla Model S 2100 kilós. Én nem látom a 800-900 kilót.

Forrás: automobiledimension.com

Az akkumulátorok alapanyagainak drágulása ugyan bekövetkezhet, de elsősorban olyan gyártóknál akik nem rendelkeznek megfelelő gyártási kapacitással és ellátási lánccal. Az alábbi ábra mutatja a Li-Ion aksik árának alakulását az elmúlt években.

A lítium-ion akkumulátor árak változása az elmúlt évtizedben (Forrás: BloombergNEF)

Már-már vérlázító azt olvasni egy szakember szájából, hogy az aksik a villámtöltéstől 2-3 év alatt tönkremennek és cserére szorulnak. Olvasóink között rengeteg villanyautós van, aki ezt a saját autójával tudja cáfolni. Az igaz, hogy ebben a tekintetben az olcsóbb, aksihűtés nélküli modellek komolyabb hatótáv veszteséget könyvelhetnek el, de a vezető villanyautó gyártók temperált aksijai még sok százezer kilométer után is 90% felett vannak. És, hogy 20 töltési ciklusonként ajánlott csak villámtölteni? Nonszensz.

De nem kevésbé voltak érdekesek a világpiac alakulásáról megosztott nézetek. Na nem a konkrét százalékok kapcsán – ezt majd megcáfolja a többi gyártó aki komolyabban készül a villanyos jövőre, meg azok az országok ahol az évtized végére betiltják a belsőégésű motoros autók forgalmazását.

Viszont nem lehet a levegőben lógva hagyni, amilyen lazán kezelte Frölich úr a földrajzi eloszlásokat. Amikor Kínát lazán elintézte azzal, hogy csak a keleti parti városok fognak villanyautózni, akkor, csak hogy tiszta legyen, nagyjából a kínai lakosság 60%-áról, 720 millió emberről beszélt. Az Egyesült Államokban is „csak” a két part mentén lesz ez a közlekedési forma népszerű – az ország közepén maradnak a hibridek. Nos a két part 2025-re a lakosság 75%-át fogja jelenteni – jelenleg 170 millió ember él itt.

A lakosság hány százaléka fér hozzá az elektromos áramhoz? Forrás: Világbank – 2017

Eléggé elnagyolt az eredeti interjúban 1 mondattal elrendezni Oroszországot, a Közel-Keletet és Afrikát. Itt 71 országban közel 2 milliárd ember él, talán nem kellene egy kalap alá venni őket infrastruktúra és ipari fejlettség tekintetében. Másrészt, szeretnénk nem válasz nélkül hagyni azt a  visszatérő toposzt, miszerint a harmadik világban azért nem lesznek villanyautók, mert nincs hozzá áram, ezért arra emlékeztetnénk, hogy a benzinkutak pumpái és egyéb berendezései is elektromos árammal működnek. Ahol ehhez van elég áram, ott villanyautó töltők is kialakíthatók. Ahol pedig mégis valami mechanikus kézi pumpa dolgozna, oda lehet napelemes töltőket telepíteni – bár nyilván ide ér el legkésőbb a villanyautó forradalom.

A Világbank – amely nem kimondottan  Green Peace leányszervezete – adatai szerint jelenleg a világ lakosságának 88,8%-a fér hozzá elektromos áramhoz. Arra tippelnénk kevesebbeknek van otthon benzinkútja.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.