Akár a Tesla Cybertruck töltője is lehetne

Érdekes, hogy a villanyautózás támogatásához nélkülözhetetlen töltőket gyártó cégek szinte mind olyan országokban jöttek létre, ahol az elektromobilitás nagyon gyerekcipőben jár. Ausztrália (Tritium), Portugália (Efacec), Finnország (Ensto) és Olaszország (Enel X) sem éppen vezető ezen a téren, de akár Magyarországot is ide sorolhatjuk, ha igazak a pletykák, hogy Vácon is nagy tételben zajlik a villámtöltő gyártás (ABB). (A DBT talán kivétel, hiszen Franciaországban komoly hagyománya van az elektromos hajtásnak.)

A fenti gyártók és országok kapcsolatáról már valószínűleg sokan hallottak, de az már kevésbé ismert tény, hogy a Siemens villámtöltői a szomszédos Ausztriában, a magyar határ közelében, Moosbrunnban készülnek. Ide kaptam meghívást december közepén, hogy megnézzem hogyan gyártják a cég 50 kW-os villámtöltői, illetve kipróbáljam a legújabb, 150 kW teljesítményű oszlopot. Ehhez az épp nálam lévő Mercedes EQC-t vittem, ami még a fejlesztőknek is okozott némi izgalmat.

A töltőket nem egy nagy Siemens üzem, hanem a Siemens megbízásából egy Kostad nevű családi vállalkozás készíti a német gyártó elektronikai komponenseinek felhasználásával, de többnyire osztrák tervek alapján egy 2500 m2-es üzemben. A 30 éve automatizálási feladatok megoldására alapított, ma 35 főt foglalkoztató vállalkozás 12 éve ásta bele magát az elektromobilitásba, és az évek során a különböző területeken szerzett tapasztalatait felhasználva kezdett AC töltők fejlesztésébe. Ma már a teljes bevételük felét az elektromos autó töltők gyártása adja.

A Bécsben rendszeresített rozsdamentes acél külsejű, váltakozó áramú (AC) töltőoszlopok is a Kostad termékei. Az osztrák fővárosba egyedül az ő töltőiknek van engedélye. A készülék érdekessége, hogy nem kell hozzá külön elektromos szekrényt telepíteni az áramszolgálató villanyórájának, mivel a töltő egyik oldalához az áramszolgáltató kap hozzáférést, ahova a kábeleket be tudja kötni, és ahol a mérőt el tudja helyezni. Mindezt úgy, hogy nem kell csúnya puttonyt akasztani a töltő hátára, mint ahogy azt Magyarországon sok töltő esetén láttuk. A helyi idegenvezetőm felhívta a figyelmem a fedlap alatti résen világító fényre, ami már messziről jelzi a parkolóőröknek, ha az autó nem tölt. Úgy tűnik, Bécsben már nem tolerálják az illetéktelen töltőfoglalást.

Az 50 kW-os DC oszlopot a Siemens termékek és alkatrészek felhasználásával a Kostad saját fejlesztés alapján végzi a Siemens számára. A DC-DC átalakító, a CCS illetve CHAdeMO vezérlés elektronikája, és a kisfeszültségű alkatrészek is a német vállalattól érkezik, de hogy ezek együttműködjenek egymással, illetve az autókkal, az már az osztrák vállalat felelőssége. A kábeleket természetesen az ismert gyártóktól, például a Phoenix Contacttól, illetve a Huber+Suhner érkezik. A nagyobb teljesítményű, folyadékhűtéses kábelt használó töltőkbe még egy extra hűtőt is kell építeni.

Azonos áramerősség átvitelére képes kábelek folyadékhűtéssel (lent) és folyadékhűtés nélkül (fent). Hűtés nélkül rendkívül vastag kábelre van szükség.

Az elsőre kissé kaotikusnak tűnő, de a folyamatok megismerése után már logikusabb összeszerelés az emeleten történik. Egyik teremben az AC, a másikban a DC töltőket készítik. A raktár és a fejlesztés a földszinten zajlik, ami érthető, hiszen a módosításokat ott könnyebb a csarnokba beguruló autókkal kipróbálni.

Ottjártunkkor is aktívan folyt a termékfejlesztés. A cég 150 kW-os töltője már üzemkész, de izgatottan tereltek be bennünket a Mercedes EQC-vel együtt a tesztállásra. Ezzel a modellel ugyanis még nem tudták tesztelni a töltőt, mert az Ausztriába szállított egyetlen tesztpéldányt valaki sikeresen összetörte. A CCS töltési szabvány egy rendkívül érzékeny protokoll, ami egy nagyon részletes specifikációval rendelkezik ugyan, de mégis minden gyártónak sikerül máshogy értelmeznie a leírtakat. Ezért fordul az elő szinte mindegyik új autó megjelenésekor, hogy a villámtöltők szoftvereit frissíteni kell, mert anélkül ezeknél a típusoknál nem működnének. Nem csoda hát, hogy izgatottan várták a tesztet, amire még a Siemens osztrák központjából is eljött az illetékes vezető. A feszültséget fokozta, hogy 3% töltöttséggel érkeztünk, ami még a legközelebbi nyilvános DC töltőig sem lett volna elegendő.

Ezúttal azonban a dráma elmaradt, mert mind a Kostad, mind pedig a Mercedes mérnökei jó munkát végeztek. A töltés egyből indult. Az egyetlen problémát az alacsony áramerősség okozta, amiről hamar kiderült, hogy csak egy korábbi tesztből a beállítások között maradt limitációból fakadt. Újraindítás után az EQC már 100 kW fölötti teljesítménnyel fogadta az energiát, így bőven tele lett az akkuja, amíg gyárban nézelődtünk és beszélgettünk.

Volt miről. A Kostad ugyanis egy teljesen új DC töltő termékcsaládon dolgozik, ami a tervek szerint kisebb és hatékonyabb lehet az eddigieknél. A nagyméretű trafót kisebb szilicium karbid alapú tápegységekre cserélik, így nagyjából harmad akkora helyen el tudják végezni a hálózatról érkező váltakozó áram egyenárammá alakítását. Ez a technológia lehetővé teszi kisebb méretű, 11 és 22 kW-os fali DC töltők építését, de a jövőben ennek a használatával az 50, 100 és 150 kW-os nyilvános töltőoszlopok is kisebbek és könnyebbek lehetnek. A 15 modulból álló 150 kW-os verzió 2,1 m magasság mellett mindössze 80×90 cm-es területet fog igényelni.

Itt folyik az új töltő moduljainak fejlesztése. Természetesen ez is elsőre hibátlanul töltötte az EQC-t.

A tervezett fali töltő 11 kW-os verziója 45, a 22 kW-os pedig 50 kg lesz, köszönhetően a mindössze 5 kg-os egységeknek. A tömeg legnagyobb részét valószínűleg a rozsdamentes acélból hajtogatott masszív burkolat teszi majd ki, ami akár a Tesla Cybertruck tökéletes otthoni kiegészítője is lehet majd. A gyártás valószínűleg 2020-ban indul, a 22 kW-os töltő ára 6990 euró (~2,35 millió Ft) körül várható.

A Kostad új, kisméretű tápegységeiből épített 11 vagy 22 kW-os falitöltője. Akár a Tesla Cybertruck otthoni töltője is lehetne.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.