Így mozgatja meg az egész világot az autóipar lélegeztetőgépekért

Napjainkban, amikor egy vadonatúj autó, laptop, vagy bármilyen fogyasztási cikk megvásárlásához mindössze internetkapcsolat és néhány érintés szükséges az okoseszközön, aligha gondolunk bele, hogy a kiválasztott termékünk elkészítése pontosan mennyi anyagfelhasználással, energiával, és munkaórával jár, kezdve a nyersanyagok kitermelésétől, a feldolgozáson és megmunkáláson keresztül, a sokezernyi alkatrész összehangolt beszállításáig és összeszereléséig, egészen addig a pontig, míg kezünkben tarthatjuk az árut. A villanyautósok már nagyon is tudják, hogy egy összetett árucikk, például az elektromos autók gyártásához az egész bolygón átívelő beszállítói láncra van szükség, ahol esetenként minden egyes alkatrész (márpedig rengeteg alkatrészről beszélünk) egy külön létesítményben készül. Egy olyan összefüggő rendszerről van szó, amelyben ha az egész globális folyamat bármelyik szakaszával is probléma van – például bezár egy lítiumbánya, nincs elég gyártókapacitás az akkucellákhoz, vagy éppen a járművek villanymotorját termelő létesítményt kell leállítani a dolgozók sztrájkja miatt – akkor kész autó sem lesz.

Jelenleg a Hyundai Kona Electric csehországi gyártása is áll, Forrás: Hyundai

Aki nem valamilyen gyártási- vagy beszállítói folyamat gazdasági szereplőjének alkalmazottja, és a regionális gazdaságtan szépségeiben sem volt szerencséje elmélyedni, annak nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ázsiai gyár bezárása miért vonja maga után az európai termelés leállítását. De mégis miért annyira fontos a világméretű beszállítói lánc szerepének megértése? Erre az elmúlt napok híreiből kapjuk meg a választ, melyek arról szólnak, hogy az autógyártók miképp segédkeznek a koronavírus elleni küzdelemben. Egy szempillantás alatt olyan válsághelyzetben találtuk magunkat, amelyben rövid időn belül kell elképzelhetetlen mennyiségben legyártani egy olyan terméket, amelyről azt gondoltuk, van elég: talán észre sem vesszük, de éppen az egész világ összefog azért, hogy lélegeztetőgépeket biztosítson a kórházaknak.

Forrás: Ventec

A lélegeztetőgép az elkövetkezendő hónapok legnagyobb kereslet-kínálati problémája lesz: ugyan nem lesz rá szüksége minden koronavírussal fertőzött betegnek, de akinek igen, annak az élete múlik rajta, és egyelőre abban a szakaszban vagyunk, ahol a kereslet messze túlszárnyalja a kínálatot. Ennyire közgazdaságtani megfogalmazásban valószínűleg még senkinek sem mondták azt, hogy maradjon otthon, pedig pontosan a social distancing jelenségre van most szükségünk ahhoz, hogy a lélegeztetőgépek iránti keresletet csökkentsük. Más szóval: minél lassabban terjed a járvány, annál kevesebben kerülnek (egyszerre) életveszélybe, tehát a kevesebb életmentő készülék is elegendő lehet. Ám eközben a kínálatot is növelni kell, hiszen egyik nemzet egészségügyi rendszere sem úgy lett megtervezve, hogy hirtelen több ezer, több tízezer ember tüdejét kapcsolja össze egy közel 50 ezer dolláros géppel.

Forrás: Ventec

Csak az Egyesült Államokban lélegeztetőgépek százezreire lehet szükség a következő hónapokban, amelynek előállításához Donald Trump amerikai elnök először csak kérte, majd múlt hét pénteken az úgynevezett Defense Production Act (DPA) életbe léptetésével kötelezte az amerikai autógyártókat, hogy kezdjenek el ilyen berendezéseket gyártani. Ez az a törvény, amivel a szövetségi kormányzat különleges szituációkban, mint amilyen a mostani is, meghatározhatja, hogy mely cégek mit gyártsanak, kihez szállítsanak, és milyen áron.

De miért pont a General Motors, Ford, vagy épp a Tesla kapta azt a feladatot, hogy életmentő készülékeket készítsen? Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egyik pillanatról a másikra az autók gyártósoráról kész lélegeztetőgépek kezdenek lepotyogni. Illetve, ez sem kizárt, amennyiben egy igencsak kezdetleges, alapbeállítású  változatról van szó, de bármilyen meglepően hangzik, az autógyártók nem tudnak olyan lélegeztetőgépeket gyártani, amilyenre most a legnagyobb szükség van. Merthogy lélegeztető és lélegeztető között is óriási különbség van. Tegyünk egy nagyon rövid, és könnyen érthető kitekintést.

Bizonyára senkinek sem kell magyarázni, hogy a tüdő az a létfontosságú páros szervünk, amely egy vékony membránon keresztül oxigént juttat a vérünkbe. A membrán finomsága teszi lehetővé a légzés könnyedségét. Azoknál a betegeknél, akiknél a COVID-19 megtámadta a tüdőt, ez a hártya megvastagodik és kimerevedik, kínzó küzdelemmé téve minden egyes levegővételt – magyarázza Dr. Nick Mark, egy seattle-i kórház intenzív osztályának orvosa és tüdőgyógyásza a Planet Money podcastműsorában. Lélegeztetőgépre azért van szükség, hogy ezt a fárasztó munkát ne a betegnek kelljen néhány másodpercenként elvégeznie, megkockáztatva, hogy előbb-utóbb nem sikerül neki.

Forrás: Defense.gov

Az első eszközök erre a célra az 1700-as évek elején jelentek meg, és gyakorlatilag egy arcmaszkból, valamint egy zsákból álltak, amik kézi pumpálás által juttattak levegőt a beteghez. Ilyen egyszerű szerkezetek néhol manapság is használatosak, és életeket is menthetnek, de értelemszerűen nem ülhet minden fertőzött mellett valaki, aki manuálisan nyomkodja a levegőt a tüdőbe. A technológia ezen a területen is jócskán továbblépett: egy korszerű lélegeztető berendezés egy összetett elektronikai szerkezet, mely minden páciens esetében saját maga számítja ki a oxigén-levegő keverék arányát, illetve a szükséges nyomást. Ehhez pedig többek között áramlás-érzékelőkre, nyomástranszduktorokra, elektronikára, szelepekre, dugattyúkra van szükség. Akár 700 különböző, egy adott típusú berendezésre szabott alkatrészből is állhat egy modern lélegeztetőgép. Ha ezek valamelyike kicsit is eltér a szabványtól, például néhány század milliméterrel kisebb csappantyú kerül be a gépezetbe a szükségesnél, az a beteg életébe kerülhet. Nem véletlenül van csak néhány, kifejezetten ezek gyártása szakosodott vállalat az Egyesült Államokban.

Egy Ventec VOCSN lélegeztetőgép felépítése, Forrás: Ventec

Nem lehet autógyártásról lélegeztetőgép-termelésre csettintésre átállni hozzáértő vállalat felügyelete nélkül, de nem is ez az, ahol az autógyártó óriások a legtöbbet tudnak segíteni. Azon túl, hogy munkaerőt és helyet tudnak kölcsönadni a profi cégek számára a gyártáshoz, valamint egyes alkatrészek előállítását maguk is el tudják végezni, olyan beszállítói hálózattal rendelkeznek, amelyről egy lélegeztetőgépet gyártó vállalat álmodni sem merne. Az orvosi műszerek készítésével foglalkozó seattle-i Ventec a 700 különböző alkatrészt 80 partnercégtől szerzi be, mondani sem kell, nem kevés munka és koordináció árán. Ha viszont ezek közül egy is kiesik, az emberi életeket követelhet. Egy széles körű, jól kiépített autóipari beszállítói lánc ebben a helyzetben létfontosságú.

Autógyártók segítsége nélkül egy lélegeztetőgépekre specializálódott cég, mint például a Ventec, normál esetben körülbelül 200 berendezést képes legyártani egy hónap alatt. Ha a csúcsra járatják a termelést napi 24 órában, túlóráztatnak, plusz dolgozókat vesznek fel, akkor is talán nagyjából havi 1000 gépet tudnának eljuttatni a kórházakba. De ez még csak meg sem közelíti azt, amire szükség van, a helyzeten pedig nem segít az sem, hogy szerte a Földön akadoznak a gyártási folyamatok a koronavírus miatt.

Forrás: Ventec

Március végén a Ventecnek éppen egy indiai gyárával akadt problémája, amit a General Motors helyi emberei oldottak meg. Az USA legnagyobb autóóriása ezt követően szombat reggel 6-kor az egész 80 fős beszállítói láncot felügyelő csapatát ráállította, hogy oldják meg mind a 700 alkatrész beszerzését. Egy minnesotai fémalkatrész-gyártó cég, a Twin City Die Castings például korábban csupán egy 150 darabos megrendelést kapott a Ventectől a műszereiben használatos dugattyúkra. Néhány nappal később, amikor a General Motors elindította a Ventec megsegítését célzó úgynevezett V-projektet, a kis csapatnak már 20 000 darabot kellett leszállítania a 150 helyett. A képet persze tovább árnyalja, hogy ez a cég is saját beszállítókkal dolgozik, akiknek szintén fel kell futtatni a termelést. És ez csupán egyetlen lélegeztetőgép-gyártó egyetlen típusának egyetlen alkatrésze. Elképzelni sem tudjuk, hogy hány embert mozgatnak meg az érintett vállalatok ahhoz, hogy elegendő orvosi készülék kerüljön a betegek mellé. „A General Motorsra most nem mint autógyártóra, hanem mint egy masszív ellátási láncot menedzselő csodára tekintek” – foglalta össze Chris Kiple, a Ventec igazgatója. A GM Kokomo létesítményében létrehozott speciális gyártósoron a két cég havi 10 ezer, az alábbi videóban látható VOCSN berendezés legyártását tűzte ki célul. Eközben a Ford a General Electric egészségügyi részlegével dolgozik együtt a vállalat lélegeztetőgépének egy leegyszerűsített funkciójú, szerkezetileg kevésbé összetett változatának gyártásán.

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.