Így (nem) teszik tönkre a villanyautók a világot
A villanyautók gyártása kapcsán gyakori kritika és ellenvetés, hogy az előállításukhoz szükséges nyersanyagok bányászata környezetkárosító, és a kobalt kapcsán felmerül az illegális gyermekmunka is. Bár igaz, hogy akik ezeket a problémákat felvetik, általában nem érdeklődnek ennyire részletesen a hagyományos autók, vagy más egyéb használati tárgyaik, elektronikai eszközük nyersanyagainak eredete iránt, ettől még nem lehet félvállról venni ezt a problémát.
Szerencsére senki sem tesz így, az összes neves márka törekszik arra, hogy az autóihoz felhasznált anyagok ellenőrzött forrásokból származzanak. Így van ezzel a Tesla is, de, hogy pontosan mit tesznek az ügy érdekében, azt 2020-as környezetvédelmi jelentésük segítségével gyűjtöttük össze.
Szabványok és auditok
A Tesla jelentése szerint három fő belső szabályzatuk garantálja a felelős alapanyag-beszerzést: a Beszállítói Magatartási Kódex, az Emberijogi Szabályzat, és a Felelős Anyagbeszerzés Szabályzata. Ezeknek a tartalmát nem csak magukra, de a beszállítóikra nézve is kötelezőnek tartják. Utóbbiaktól nem csak szép ígéreteket, hanem bizonyítékokat is várnak az előírások betartására. A cégen belül egy központi irányító testület is foglalkozik ezekkel a témákkal, melybe több kulcsterület delegál tagokat – a konkrét problémákat itt oldják meg, vizsgálják ki.
A legnagyobb, ún. Tier 1 beszállítóiknak meg kell felelniük az EU és más országok szigorú nyersanyagbeszerzési normáinak. Hogy meggyőződjenek a szabályok követéséről, a Tesla saját maga, valamint megbízott kívülálló, és mind tőlük, mind beszállítóiktól független szakértők meglepetésszerű ellenőrzéseket, auditokat tartanak a beszállítói lánc szereplőinél. A vizsgálatok során bizonyítani kell a nyersanyagok származási országát és helyét, és ezeknek meg kell felelniük az OECD előírásainak.
Lítium és kobalt
A lítium kapcsán régi közkeletű tévhit, hogy egyszerűen nincs elég ebből az anyagból ahhoz, hogy minden járművet elektromosra cseréljünk. A valóságban a modern lítium-ion aksikba meglepően kevés kell a névadó összetevőből, ami a 33. leggyakoribb elem a Földön. Az interneten fellelhető kalkulációkban rendre az átlagos 160 g / kWh körüli érték köszön vissza, ami a Teslák esetében 9-16 kg lítiumtartalmat jelentene, aksimérettől függően. A vállalat beszámolója szerint ezt a nélkülözhetetlen alkotóelemet kizárólag Ausztráliából és Argentínából vásárolják.
A kobalt talán a legvitatottabb összetevője a Li-ion akkumulátoroknak, de fontos megjegyezni, hogy nem minden ma használt kémiának része. A CATL által gyártott, és a Standard Range Model 3-ban és Y-ban, valamint hamarosan az ipari energiatárolókban is használt LFP (lítium-vas-foszfát) aksiban például egyáltalán nincs belőle. Leggyakrabban az NMC (nikkel mangán kobalt), és NCA (nikkel kobalt alumínium-oxid) kémiáknál szerepel a keverékben, de aránya, mennyisége, gyártónként és generációnként eltérő. Alapszabály, hogy a kémiai összetevők rövidítésének sorrendje az arányuk szerinti csökkenő sorrendben kerül meghatározásra, a legújabb celláknál pedig ez már 8:1:1, azaz pl. 8 egység nikkelre jut 1 egység kobalt és 1 egység alumínium-oxid. A becnhmarkminerals.com számítása szerint 2018-ban egy Model S-ben 7 kg, egy Model 3-ban 4,5 kg kobalt volt – hogy ezek a számok azóta hogyan változtak, azt nem tudjuk, de mindenki igyekszik a minimumra szorítani ezt az anyagot.
A kobalt kapcsán a leggyakrabban emlegetett probléma a gyermekmunkások kérdése. Korábban már írtunk egy svájci dokumentumfilmről, aminek készítői bejárták a fél bolygót, elmentek a bányákig, és utánajártak az aksikkal kapcsolatos bányászat témakörének. A kobaltra vonatkozóan azt találták, hogy a kitermelés nagy részét adó Kongóban a nagyvállalatok a piac 80%-át fedik le, és ezekben a bányákban nem gyerekekkel, hanem hatalmas munkagépekkel, ipari léptékben dolgoznak. A maradék 20% fele a kézműves kitermelésnek nevezett eljárás, ami gyakorlatilag a mélyszegénységben élő helyiek saját bányászatát jelenti, akik ilyenkor gyakran saját családjukat fogják munkára, a másik fele pedig ellenőrizetlen bűnszervezetek kezében van.
Természetesen a világ nagy autós és elektronikai cégei, illetve beszállítóik a nagy bányatársaságoktól vásárolják a kobaltot, és annak eredetét szigorúan ellenőrzik. Emellett a Tesla belépett a GBA (Global Battery Alliance) és FCA (Fair Cobalt Alliance) nevű szervezetekbe is, amelyek célja az akkumulátorok alapanyagainak tiszta, követhető forrásból történő beszerzése. Utóbbi szervezettel azon is dolgoznak, hogy a kongói kézműves bányászok, azaz a magánszemélyek, biztonságos, és a gyermekmunkát nélkülöző módon termeljenek. A kézműves kitermelés 100.000 ember megélhetését biztosítja, így a cél a megfelelő keretek közé terelés, nem a tiltás.
A Teslánál az RMI (Responsible Minerals Initiative) ajánlásait követik, és az ő tanúsítványokat kérik partnereiktől is. Négy alapanyag-szállító vásárol Kongóból, ezek közöl három már megszerezte a minősítést, egynél folyamatban van. A többi forrás máshonnan veszi a kobaltot, és mindössze egy nem rendelkezik még ilyen minősítéssel, vagy nem indította meg a certifikációs eljárást. A Tesla egyébként az energia üzletág beszállítói felé is hasonló követelményeket támaszt.
A vállalat 2020-tól kiterjesztette a fenti normákat minden akkumulátor alapanyagra, és közvetlenül a bányatársaságokkal dolgozik együtt, ezzel ellenőrizve saját beszállítói, a finomítók munkáját is.
Természetesen minden vállalat igyekszik a lehető legkedvezőbb képet festeni magáról ezekben a jelentésekben, tehát a szkepticizmus helyénvaló. Azonban nagyon mást nem lehet tenni, mint hogy a cég bevezeti a megfelelő, auditált, többszörösen bebiztosított folyamatokat az ellátási lánc ellenőrzésében. Ha valaki vizsgálódni akar, itt tud elindulni.
Címlapkép: Lítium kitermelés Chilében, Forrás: Business Insider
