PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTMvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV90ZXJtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jb250ZW50PXZpbGxhbnlhdXRvc29rIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtMy8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX3Rlcm09dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX2NvbnRlbnQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2snLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXEzLXByb2RsaXN0LWJhbm5lci02MDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYyLnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1pb25pcTMtcHJvZGxpc3QtYmFubmVyLTE5NDB4NTAwLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXYzLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

A napenergia már megelőzte a szenet – így termelt áramot Magyarország

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzNDMyOV8xYWQ0MTdmMGQxIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjM0MzI5XzFhZDQxN2YwZDEnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExL3Z3LWlkLXBvbG8tZnJvbnQtaW1wLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLTYwMHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExL3Z3LWlkLXBvbG8tZnJvbnQtaW1wLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMS92dy1pZC1wb2xvLWZyb250LWltcC12aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMzAweDYwMC0xLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Ahogyan azt az egy hónappal ezelőtt megjelent cikkünkben írtuk, az Európai Unió tagországai által előállított áram kétharmada már zéró emissziós forrásból származik, a nap- és a szélenergia 20%-ot ért el, a szén aránya pedig 14%-ra csökkent az első félévben. A héten a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közzétette az első félévre vonatkozó hazai adatokat, így a következőkben ezeket fogjuk bemutatni.

Az áramfogyasztásunk nemcsak visszatért a járvány előtti szintre, hanem meg is haladta azt, mivel 2020 első félévéhez képest bő 6%, de 2019 azonos időszakához viszonyítva is 3,3%-os volt a növekedés. Ebben bizonyára szerepet játszott a szokásosnál hidegebb tavasz, illetve a nagyon meleg június, amikor a klímák miatt új rendszerterhelési rekordok is születtek.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIzNDAyNV82NjEyMTA0YzhkIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjM0MDI1XzY2MTIxMDRjOGQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzExLzEyMDB4MTYwMC1lbGVrdHJvbW9zLXZpbGxhbnlhdXRvc29rLXBldS1sY3YtNW1pbGxpby1kaXNwbGF5LTI2MTAuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8xMS8xMjAweDE2MDAtZWxla3Ryb21vcy12aWxsYW55YXV0b3Nvay1wZXUtbGN2LTVtaWxsaW8tZGlzcGxheS0yNjEwLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PCEtLSAoYykgMjAwMC0yMDI2IEdlbWl1cyBTQSB2ZXJzaW9uIDIuMCBJbXByZXNzaW9uczogY2FtcGFpZ246IE1NQiBQZXVnZW90IExDViAyMDI2LCBwbGFjZW1lbnQ6IC92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS8xMjAweDE2MDAgLCBjcmVhdGl2ZTogbGluayAgLS0+DQo8SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9ZHdDVlZvdVdiY0tCUWhGc21LLkNPNmJrN0FfVUNoQ0VmTkFaSDM5Yk9jRC5ONy9mYXN0aWQ9Z3B4Z3dobWZ0a3BjcWptYXV5aWN3a3dvb21tcC9zdHBhcmFtPXdoZGplbm1xYmEvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgLz4NCg==

Naponta dőlnek meg a rendszerterhelési rekordok a kánikulában

Az import aránya 25,2%-ot ért el, ami egy nagyon kicsit, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi értéknél, látványosabb azonban a csökkenés 2019 első félévéhez képest, amikor még 31% fölött volt az importunk.

A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia tette ki a termelésünk közel felét, a fosszilis energiahordozókból származott 33%, és a megújulók együttesen 19%-ot értek el.

Ha részletesebben vizsgáljuk az egyes energiahordozókat, akkor érdekes átrendeződésnek lehetünk tanúi. Az élen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia végzett 46,7%-kal, a második helyen pedig a földgáz 25,2%-kal. Az idén azonban a képzeletbeli dobogó harmadik helyére a napenergia lépett, letaszítva onnan a szenet (praktikusan a Mátrai Erőművet, az ország egyetlen még működő szénerőművét). Előbbi 10,2%-ot ért el, az utóbbi csak 7,9%-ot. A biomassza/biogáz 5,9%-át, a szélenergia 2%-át adta az első félévi áramtermelésünknek.

A megújuló energia 32%-kal növekedett 2020-hoz képest, ami főként a napenergiából, kisebb részben pedig a biomasszából származott. A szénnel előállított áram ezzel párhuzamosan 21%-kal csökkent, amit részben földgázzal pótoltunk, melynek felhasználása 6%-kal növekedett tavalyhoz képest, de hasonló mértékű volt az atomenergia növekedése is a kevesebb leállás miatt.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy növekvő fogyasztás mellett is sikerült mérsékelni az importunkat, miközben a visszaszoruló szenet részben földgázzal, részben megújuló energiával váltottuk ki, de ehhez arra is szükség volt, hogy Paks megbízhatóbban működjön.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.
Összehasonlítás