PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxMDY0N18xOTI1YzcwMDk5IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjEwNjQ3XzE5MjVjNzAwOTknLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAyL2xlYWQtb2VwLXNvbGFya2l0LXNvbGF4LTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAyL2xlYWQtb2VwLXNvbGFya2l0LXNvbGF4LTEzMDB4NjAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMi9sZWFkLW9lcC1zb2xhcmtpdC1zb2xheC0xMzAweDYwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Ahogyan azt az egy hónappal ezelőtt megjelent cikkünkben írtuk, az Európai Unió tagországai által előállított áram kétharmada már zéró emissziós forrásból származik, a nap- és a szélenergia 20%-ot ért el, a szén aránya pedig 14%-ra csökkent az első félévben. A héten a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közzétette az első félévre vonatkozó hazai adatokat, így a következőkben ezeket fogjuk bemutatni. Az áramfogyasztásunk nemcsak visszatért a járvány előtti szintre, hanem meg is haladta azt, mivel 2020 első félévéhez képest bő 6%, de 2019 azonos időszakához viszonyítva is 3,3%-os volt a növekedés. Ebben bizonyára szerepet játszott a szokásosnál hidegebb tavasz, illetve a nagyon meleg június, amikor a klímák miatt új rendszerterhelési rekordok is születtek.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxMTgzNF8zZGJiMzQ0Nzc4IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjExODM0XzNkYmIzNDQ3NzgnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAyL2Jtdy1jdXRvdXRodS1iYW5uLXUxMWUtMTIwMHgxNjAwLWh1LWZhc3RzdGFydC11MTFlLXYyLTIwMjYtMDMtMDItMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAyL2Jtdy1jdXRvdXRodS1iYW5uLXUxMWUtMTIwMHgxNjAwLWh1LWZhc3RzdGFydC11MTFlLXYyLTIwMjYtMDMtMDItMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3RyYWNrLmFkZm9ybS5uZXQvYWRmc2VydmUvP2JuPTg3NDAyMTU3OzF4MWludj0xO3NyY3R5cGU9MztnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzUwfTtvcmQ9W3RpbWVzdGFtcF0iIGJvcmRlcj0iMCIgd2lkdGg9IjEiIGhlaWdodD0iMSIvPjxTQ1JJUFQgVFlQRT0iYXBwbGljYXRpb24vamF2YXNjcmlwdCIgU1JDPSJodHRwczovL3BpeGVsLmFkc2FmZXByb3RlY3RlZC5jb20vcmpzcy9zdC8yODE3Mjk0LzkyNzIxOTc2L3NrZWxldG9uLmpzIj48L1NDUklQVD4gPE5PU0NSSVBUPjxJTUcgU1JDPSJodHRwczovL3BpeGVsLmFkc2FmZXByb3RlY3RlZC5jb20vcmZ3L3N0LzI4MTcyOTQvOTI3MjE5NzUvc2tlbGV0b24uZ2lmP2dkcHI9JHtHRFBSfSZnZHByX2NvbnNlbnQ9JHtHRFBSX0NPTlNFTlRfMjc4fSZnZHByX3BkPSR7R0RQUl9QRH0iIEJPUkRFUj0wIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgQUxUPSIiPjwvTk9TQ1JJUFQ+ Naponta dőlnek meg a rendszerterhelési rekordok a kánikulában Az import aránya 25,2%-ot ért el, ami egy nagyon kicsit, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi értéknél, látványosabb azonban a csökkenés 2019 első félévéhez képest, amikor még 31% fölött volt az importunk. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia tette ki a termelésünk közel felét, a fosszilis energiahordozókból származott 33%, és a megújulók együttesen 19%-ot értek el. Ha részletesebben vizsgáljuk az egyes energiahordozókat, akkor érdekes átrendeződésnek lehetünk tanúi. Az élen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia végzett 46,7%-kal, a második helyen pedig a földgáz 25,2%-kal. Az idén azonban a képzeletbeli dobogó harmadik helyére a napenergia lépett, letaszítva onnan a szenet (praktikusan a Mátrai Erőművet, az ország egyetlen még működő szénerőművét). Előbbi 10,2%-ot ért el, az utóbbi csak 7,9%-ot. A biomassza/biogáz 5,9%-át, a szélenergia 2%-át adta az első félévi áramtermelésünknek. A megújuló energia 32%-kal növekedett 2020-hoz képest, ami főként a napenergiából, kisebb részben pedig a biomasszából származott. A szénnel előállított áram ezzel párhuzamosan 21%-kal csökkent, amit részben földgázzal pótoltunk, melynek felhasználása 6%-kal növekedett tavalyhoz képest, de hasonló mértékű volt az atomenergia növekedése is a kevesebb leállás miatt. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy növekvő fogyasztás mellett is sikerült mérsékelni az importunkat, miközben a visszaszoruló szenet részben földgázzal, részben megújuló energiával váltottuk ki, de ehhez arra is szükség volt, hogy Paks megbízhatóbban működjön. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
