A napenergia már megelőzte a szenet – így termelt áramot Magyarország

Ahogyan azt az egy hónappal ezelőtt megjelent cikkünkben írtuk, az Európai Unió tagországai által előállított áram kétharmada már zéró emissziós forrásból származik, a nap- és a szélenergia 20%-ot ért el, a szén aránya pedig 14%-ra csökkent az első félévben. A héten a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közzétette az első félévre vonatkozó hazai adatokat, így a következőkben ezeket fogjuk bemutatni.

Az áramfogyasztásunk nemcsak visszatért a járvány előtti szintre, hanem meg is haladta azt, mivel 2020 első félévéhez képest bő 6%, de 2019 azonos időszakához viszonyítva is 3,3%-os volt a növekedés. Ebben bizonyára szerepet játszott a szokásosnál hidegebb tavasz, illetve a nagyon meleg június, amikor a klímák miatt új rendszerterhelési rekordok is születtek.

Az import aránya 25,2%-ot ért el, ami egy nagyon kicsit, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi értéknél, látványosabb azonban a csökkenés 2019 első félévéhez képest, amikor még 31% fölött volt az importunk.

A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia tette ki a termelésünk közel felét, a fosszilis energiahordozókból származott 33%, és a megújulók együttesen 19%-ot értek el.

Ha részletesebben vizsgáljuk az egyes energiahordozókat, akkor érdekes átrendeződésnek lehetünk tanúi. Az élen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is az atomenergia végzett 46,7%-kal, a második helyen pedig a földgáz 25,2%-kal. Az idén azonban a képzeletbeli dobogó harmadik helyére a napenergia lépett, letaszítva onnan a szenet (praktikusan a Mátrai Erőművet, az ország egyetlen még működő szénerőművét). Előbbi 10,2%-ot ért el, az utóbbi csak 7,9%-ot. A biomassza/biogáz 5,9%-át, a szélenergia 2%-át adta az első félévi áramtermelésünknek.

A megújuló energia 32%-kal növekedett 2020-hoz képest, ami főként a napenergiából, kisebb részben pedig a biomasszából származott. A szénnel előállított áram ezzel párhuzamosan 21%-kal csökkent, amit részben földgázzal pótoltunk, melynek felhasználása 6%-kal növekedett tavalyhoz képest, de hasonló mértékű volt az atomenergia növekedése is a kevesebb leállás miatt.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy növekvő fogyasztás mellett is sikerült mérsékelni az importunkat, miközben a visszaszoruló szenet részben földgázzal, részben megújuló energiával váltottuk ki, de ehhez arra is szükség volt, hogy Paks megbízhatóbban működjön.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

Elektromos autót használsz?

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.