A rollerhez menekülünk a dugók elől

Egyre népszerűbbek hazánkban a mikromobilitási eszközök, de még közel sem terjedt el annyira a használatuk, mint amekkora potenciált rejtenek magukban. Különösen azoknak érdemes kerékpárra, rollerre, vagy más kis méretű, emberi erővel vagy elektromos motorral hajtott eszközre pattanni, akik sokat vesztegelnek a reggeli és délutáni csúcsforgalomban – a Jövő Mobilitása Szövetség számításai szerint egy jellemzően 30-40 perces autóutat akár 8-10 percre is rövidíthetünk ily módon.

A mikromobilitási eszközök általában nagyvárosokban, forgalmas belvárosi útszakaszokon, rövid távolságokon jelenthetnek alternatívát az autózással szemben, a felhasználók jellemzően a tömegközlekedést egészítik ki, azaz az átszállások távolságát, illetve a megállótól a célig történő utolsó métereket teszik meg velük. A megtett utak átlagos hossza 4-8 km, ez a táv a világjárvány ideje alatt nőt meg 2 km-ről, melynek hátterében valószínűleg a közösségi közlekedés nagyobb arányú elkerülése áll.

Forrás: Lime

A Jövő Mobilitási Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy Németországban például évente 30 millió olyan autóutat tesznek meg az emberek, amelyek rövidebbek 2 km-nél, és újabb 30 millió autóút van, ami rövidebb, mint 4 km, ezek nagy része tehát kiváltható lenne mikromobilitási eszközzel. Legalábbis ha pusztán távolságalapon nézzük, hiszen arról nincs információnk, hogy mi ezeknek az utaknak a célja – ha például bevásárlás, vagy a gyerekek fuvarozása, akkor máris jókora hátrányból indulnak a kerékpárok, rollerek, segway-ek, görkorcsolyák és gördeszkák a közlekedési eszköz kiválasztásánál.

A mikromobilitási eszközök előnyei közé tartozik az alacsony üzemeltetési költség: egy hagyományos kerékpár működtetéséért a saját energiánkkal fizetünk, de még egy saját tulajdonú e-roller 20-40 km-es hatótávra elegendő feltöltése is 20 forint alatti költséget jelent. Mégsem a költséghatékonyság a legfontosabb tényező, ami miatt az emberek ilyen eszközöket használnak, hanem a dugók elkerülése: a KPMG tavalyi kutatása szerint a reggeli és esti csúcsidőszakában választják a mikromobilitást a leggyakrabban, 54%-ban a forgalmi dugók elkerülése céljából.

A Szövetség információi szerint körülbelül 30-40 ezer sima és elektromos roller vesz részt a magyarországi közlekedésben, ám ezen eszközök használata egyelőre erősen szabályozatlan, amely sok esetben konfliktushoz vezet. Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke szerint a probléma onnan ered, hogy a legtöbb mikromobilitási eszköz 15 km/órás vagy magasabb sebessége túl gyors ahhoz, hogy a gyalogosokkal együtt biztonságosan közlekedhessenek a járdán, azonban túl lassúak és túl kevés védelmet nyújtanak a használójuknak ahhoz, hogy autókkal, buszokkal közös úttesten biztonságosan közlekedhessenek.

A KPMG kutatása rávilágított, hogy a felhasználók majdnem 44%-a a saját testi épségét félti ezeken az eszközökön, több mint 30%-uk pedig a szabályozás jelenlegi bizonytalanságát jelölte meg legnagyobb kockázati tényezőként. A válaszadók 17,7%-a teljes mértékben tiltaná ezen eszközök használatát a járdán, noha az autók között még kevésbé érzik magukat biztonságban.

A Szövetség ajánlása szerint mielőtt bárki mikromobilitási eszközre pattan, érdemes átgondolnia, hogy mekkora távolságot kell megtennie, milyen az út minősége, van-e kerékpárút, tudja-e biztonságosa tárolni az eszközét, és tudja-e kombinálni más közlekedési eszközzel a használatát. Ha pedig mindenképpen autóba kell ülni, akkor érdemes megfontolni, hogy biztosan saját autóval kell-e megtenni az utat.

Biztos, hogy kell neked saját autó?

Címlapkép forrása: Flickr

Simon Zsolt

Nem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását.