Április közepére a fűtési szezon Európa nagy részén már véget ért, ilyenkor kezdődik a gáztárolók feltöltésének időszaka, ezért itt az ideje, hogy egy rövid számvetést végezzünk, és megnézzük, hogy milyen kilátásokkal indulhatunk majd neki a következő télnek. Az elmúlt év bővelkedett a negatív szalagcímekben, a legrosszabb forgatókönyvek azonban nyilvánvalóan nem valósultak meg. Ezt sokan úgy magyarázzák, hogy csak szerencsénk volt, mert idén elmaradt a tél, valójában azonban a klímaváltozás miatt már évek, ha nem évtizedek óta nincs igazi tél, amit én nem neveznék szerencsének. Valójában inkább arról van szó, hogy Európa sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint ahogyan azt a pesszimistábbak jósolták, vagy ahogyan azt a Kreml remélte. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy az idei telet megúsztuk, egy újabb borús hangvételű narratíva jelent meg: tavaly a betárolási időszak egy jelentős részében még érkezett orosz földgáz, idén viszont erre már nem támaszkodhatunk, így most sokkal nehezebb lesz feltölteni a tárolókat. A következőkben néhány szám segítségével le fogom vezetni, hogy ez miért nincs így. Az uniós gáztárolók április 6-án érték el a legalacsonyabb töltöttségi szintjüket, ekkor 55%-on álltak, ami 624 TWh-nak felel meg, és ez a szám azóta már növekedésnek indult. A 624 TWh-s érték rekordnak számít, hiszen soha ilyen nagy készlettel nem indultunk még neki a nyári szezonnak. 2022 tavaszán, egészen pontosan március 19-én, ennek pont az ellenkezője volt a helyzet, amikor is egy szokatlanul alacsony, 285 TWh-s szintről kellett indulnunk. Az ősz végére azonban még így sikerült 96%-os töltöttségi szintet elérnünk, és 1069 TWh-s tartalékkal léptünk be a fűtési idénybe, ami azt jelenti, hogy tavasztól őszig 784 TWh-t tároltunk be. A függőleges tengelyen lévő számokat el kell osztani százzal, és akkor megkapjuk a hozzávetőleges értéket TWh-ban. Kép: Bruegel. Ha idén is ugyanerre az 1069 TWh-s szintre szeretnénk feltölteni a tárolókat, akkor a magasabb induló készlet miatt csupán 445 TWh-t kell betárolnunk, vagyis 342 TWh-val kevesebbet, mint tavaly nyáron. Azt kell tehát vizsgálnunk, hogy a kieső orosz gáz mennyisége hogyan aránylik ehhez a 342 TWh-s különbözethez. A tavalyi év során három gázvezetéket zártak el teljesen, vagy részlegesen. Az Északi Áramlaton 186 TWh, az ukrán vezetéken 121 TWh, a Jamalon pedig 10 TWh érkezett tavaly Európába a 12. héttől a 45. hétig tartó betárolási szezonban. A negyedik vezeték, a Török Áramlat a háború teljes időszaka alatt folyamatosan működött, az elzárása soha fel sem merült. Ha ez mégis megtörténne, az elsősorban nekünk fájna, hiszen az a vezeték elsősorban minket, illetve a Balkánt látja el, miközben az Unió teljes felhasználásának csak néhány százalékát teszi ki az innen származó földgáz. A három északi vezetéken tehát összesen 317 TWh érkezett Európába a tavaly nyári szezonban, miközben most 342 TWh-val kevesebb gázra van szükségünk ahhoz, hogy azonos töltöttségi szintet érjünk el. Természetesen továbbra is fennállnak különböző kockázatok, de azt elmondhatjuk, hogy minden egyéb feltétel változatlansága mellett orosz gáz nélkül is könnyedén feltölthetjük a tárolóinkat. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
