Tényleg Brüsszel miatt kellett eltörölni az éves szaldót?

Lantos Csaba múlt szombati TikTok-on tett bejelentését (az éves helyett a havi szaldóra történő áttérésről) sokan és sokféle módon magyarázták a az elmúlt napokban. Jó néhányan úgy tudják, hogy egy uniós jogszabály miatt kell megszüntetni a szaldóelszámolás jelenlegi formáját, a kormánynak tehát nem volt más választása. „Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését” – ezt már az Energiaügyi Minisztérium sajtóközleménye írja, ami ugyan semmit nem mond arról, hogy miért kell visszamenőleges hatállyal megszüntetni az éves szaldó intézményét, ám egy felületes olvasó számára összemosódik a két dolog.

Tényleg a belga főváros miatt van az egész cirkusz?

A hír igaz, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Az a bizonyos EU-s jogszabály, amelyre oly sokan hivatkoznak (sokszor anélkül, hogy ismernék a tartalmát, de hát ez már csak így szokott lenni), nem más, mint Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 Irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról, amely magyar nyelven megtalálható és elolvasható az Unió hivatalos honlapján, ezen a linken.

Fontos leszögeznünk, hogy az irányelv olyan jogszabály, amely valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg. Az azonban, hogy e célkitűzéseket milyen jogi eszközzel valósítják meg, az egyes országokra van bízva.

Hogy pontosan milyen célkitűzést határoz meg a 2019/944 irányelv a szaldóelszámolással kapcsolatban azt a 15. cikk (4) bekezdésében találhatjuk, amely így szól:

Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.

Az EU-s irányelv tehát csupán annyit ír elő, hogy a 2023 vége után telepített rendszerek már nem lehetnek szaldósak, akik pedig korábban telepítettek napelemet, azoknak legyen lehetőségük áttérni a bruttó elszámolásra – ha úgy akarják. Arról viszont szó sincs, hogy a meglévő jogot el kellene venni, ez a magyar kormány magánakciója – mint mondtuk, a végrehajtás módja az egyes országokra van bízva.

Sokan hangoztatják, hogy a rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, ezért kell rajta változtatni, akár még visszamenőleges hatállyal is. A fenntarthatatlansággal kapcsolatos kritika megalapozott ugyan, de nem lett volna kötelező ennyi jogosultságot kiosztani, és akkor nem lett volna ilyen probléma. A kormány bármikor dönthetett volna úgy, hogy felmenő rendszerben megszünteti a szaldóelszámolást, és az új belépőkre már bruttó elszámolást alkalmaz, amelyben az átvételi árak meghatározásával könnyedén lehetett volna befolyásolni a napelemtelepítés ütemét. Ha kezd túl nagy lenni a napelemes betáplálás mértéke, akkor – felmenő rendszerben – lehet csökkenteni az átvételi árakat, és a kedvezőtlenebb feltételek mellett kevesebben akarnak csatlakozni a hálózatra. Probléma megoldva.

Ebben az esetben elkerülhető lett volna a tavalyi napelemstoppos kapkodás, illetve a mostani visszamenőleges hatályú, nagy felzúdulást kiváltó intézkedés (amit még ki tudja, hogyan fognak finomítani a felháborodás miatt). Ráadásul semmi újat nem kellett volna kitalálnunk, hiszen a bruttó elszámolás és az átvételi árakon keresztül történő szabályozás Németországban már több mint húsz éve működik, így rengeteg tapasztalat állna a rendelkezésünkre.

A jogszabály alapján világos, hogy nem a belga főváros miatt kellett kitolni a napelemesekkel, hanem mi magunk döntöttünk így.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.